_

Saját Katrinát teremt Obama

A közvélemény-kutatások és az amerikai sajtó szerint, Obama számára a kormányzati botrányok és kudarcok sorozata, politikai téren, a George W. Bush második elnöki ciklusát megkeserítő Katrina hurrikánra hasonlít.

Nyilvánvalóvá vált az elmúlt egy évben, hogy Barack Obama felsőszintű vezetési és politikai problémákkal küzd. Az amerikai adóhatóság átpolitizálódása, a bengházi amerikai követség nem megfelelő védelme, a bel-és külföldi lehallgatási botrány, az Obama fő eredményének számító egészségügyi reform katasztrofális indulása, mind példa erre. Ráadásul az elnök minden esetben amellett, hogy hangot adott felháborodásának, saját informálatlanságát hozta fel mentségként, amivel még saját párján belül is zúgolódást keltett.

Az elmúlt egy év belpolitikai sikertelenségeit mitöbb, külpolitikai téren sem tudta kompenzálni: Edward Snowden menedékjogot kapott Oroszországban, a vegyifegyver-használat ellenére elmaradt a közvetlen amerikai beavatkozás a szír polgárháborúba, a NATO-szövetségesek hangosan tiltakoznak az amerikaiak kémkedése miatt, és Egyiptommal sem normalizálódtak a bilaterális kapcsolatok. Igaz, jelenleg zajlanak a tárgyalások Genfben Irán atomprogramjáról. Ha e téren az amerikai diplomáciának sikerül eredményeket elérni, az javíthat Obama megítélésén.

Elaine C. Kamarck, a Brooking Institution független politikai kutatóintézet munkatársa szerint Obama egyrészt valóban távolságot tart, és nem bonyolódik bele a kormányzás részleteibe, mint mondjuk Carter elnök anno tette, másrészt viszont emiatt tényleg nem is tud mindenről. A közvélemény ezt az elnöki munkamódszert azonban nem értékeli: a Gallup november eleji elemzése szerint az egészségügyi és lehallgatási botrányok miatt csak 39 százalékon állt Obama népszerűsége, ami megközelíti George Bush 2005-ös, a Katrina hurrikán kezelése miatti népszerűtlenségét.

Első ízben a New York Times alkalmazta a Katrina-analógia használatát az Obamacare kudarcos indulása kapcsán, melyet azonban a demokraták morbidnak tartanak, és visszautasítanak. Egyes elemzők szerint viszont helytálló a párhuzam, mivel Obama vezetői képességeit elnöki programja megvalósításának kudarcai ugyanúgy megkérdőjelezik, mint 2005-ben az akkori elnök képességeit, a new orleans-i hurrikánra és áradásra való reagálása. Az elemzők is elismerik, hogy az alapproblémák a két esetben merőben különböznek, de a megoldási kísérletek és azok hatása a közvéleményre szerintük igen is párhuzamba állítható. 

A vezetői képességek megítélését ugyan bármikor befolyásolhatják váratlan válsághelyzetek, ráadásul jelenleg a demokrata és republikánus párt megegyezési hajlandósága is alacsony, de Obama számos problémát saját magának generált:

– Ilyen például, hogy technológiai modernizációt, és high-tech hatékonyságú kormányzatot ígért, ám az egyetlen jelentős belföldi programjának (Obamacare) honlapja az október 1-jei indulása óta akadozik.

– Obama eddigi elnöksége alatt megnövelte a szövetségi kormányzat méretét és szerepét (amit az amerikai választók hagyományosan elleneznek), de az ígéretek ellenére a Fehér Ház működése nem vált átláthatóbbá, illetve a lakosság adminisztrációba vetett bizalmát nem sikerült megnövelni a kormányzati fiaskók miatt.

– Obama még első megválasztása előtt nemzetbiztonsági és külpolitikai irányváltást is szorgalmazott (Guantánamó bezárását például), kezdeményezéseit 2009-ben Nobel-békedíjjal jutalmazták, de adminisztrációja számos, még a Bush-kormányzat idején megkezdett nemzetbiztonsági programot folytatott. Az NSA és a CIA lehallgatási botrányai ezért különösen kínosan érintik Obama hitelességét.

Az amerikai elnökök megítélése folyamatosan változik, az viszont kétségtelen, hogy Obama megítélése jelenleg mélyponton van. A fentiek mellett ugyanis a kormányzati leállás, és az adósságplafon megemelése körüli végeláthatatlan csatározások – melyekből az elemzők szerint Obama került ki győztesen -, valamint a munkanélküliség mértéke is elégedetlenségre ad okot a választóknak. Az amerikaiak többsége ráadásul nem elégedett a válságkezeléssel sem, noha a statisztikák szerint már négy éve nominálisan nő az Egyesült Államok gazdasága.  

A történelmi tapasztalatok szerint, az amerikai elnökök népszerűsége második ciklusuk során mindig megfogyatkozik. Ez alól eddig Barack Obama sem tűnik kivételnek, bár mostani támogatottsága még meghaladja George W. Bush második elnöki periódusának (2005-2009) 37 százalékos, és a Watergate-botrány miatt lemondásra kényszerülő Richard Nixon (1972-1974) 34 százalékos népszerűségi átlagait. Az elemzők nem tudják megmondani, hogy Obama novemberi népszerűségvesztése milyen hatással lesz a jövő őszi választásokra, ám azt kérdésessé teszi, hogy így sikerül-e majd megvalósítania a második ciklusára kitűzött céljait: a bevándorlás és az oktatás reformját, az infrastruktúra fejlesztését és a klímaváltozás elleni határozott fellépést.

Szakáli Máté

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás