Ezt érdemes tudni az új amerikai nagykövetről

Egy igazi híresség lett az Egyesült Államok Japánba delegált nagykövete: az egykori elnök lánya, Caroline Kennedy képviseli mostantól Barack Obama kormányát a Távol-Keleten. A japán kormány örül a kinevezésnek, ugyanis így közvetlen vonaluk lesz majd az Ovális Irodába. Ezen kívül írunk a román kormány legújabb tervéről, Angela Merkel koalíciós keserveiről, a kanadai olajbányászatról és az olasz adócsökkentésről is.

Kennedy lett a japán nagykövet

Megérkezett Japánba az Egyesült Államok új nagykövete, Caroline Kennedy. A név nem véletlenül ismerős, a Szenátus által két napja jóváhagyott diplomata John F. Kennedy, az egykori elnök lánya, aki nem mellesleg az első hölgy lesz a történelem során, aki vezetőként veheti birtokba a tokiói nagykövetséget. Az már csak hab a tortán, hogy a kinevezésére szinte pontosan ötven évvel a Kennedy elnök ellen elkövetett merénylet ötvenedik évfordulóján kerül sor.

Az új nagykövet első videóüzenetét a szenátusi szavazás után néhány órával már meg is lehetett nézni a tokiói képviselet honlapján. „Üdv, Caroline Kennedy vagyok” – mondta a nagykövet a videón, amit japánra így fordítottak le a rutinosabb diplomaták: „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Obama elnök felkért arra, hogy az Egyesült Államok Japánba delegált nagyköveteként szolgáljak”. „Egy olyan családban nőttem fel, ami mindig is elkötelezett volt az ország szolgálata iránt. Így láthattam, hogyan tudják az emberek közösen, elkötelezettséggel, párbeszéddel és együttműködéssel megoldani a felmerülő problémákat”, tette hozzá Kennedy. Az új nagykövet a jövő héten, november 19-én adja majd át megbízólevelét Akihito császárnak, ettől kezdve tudja majd hivatalosan is képviselni hazáját a távol-keleti országban.

Az Egyesült Államok külpolitikája az utóbbi időben jelentős változásokon ment keresztül, és egyre inkább a Csendes-óceán medencéje kerül az érdeklődés középpontjába. Caroline Kennedy régóta támogatta Obama kampányait, és az elnökkel is jó kapcsolatot ápol, így nem csoda, hogy a japán kormány örömmel fogadott egy olyan nagykövetet, akinek közvetlen vonala van az Ovális Irodába. Caroline Kennedy egyébként korábban hallgatott japán történelmet az egyetemen, majd végül jogi végzettséget szerzett, nászútját pedig Japánban töltötte.

A sors iróniája egyébként, hogy JFK szeretett volna elnökként is ellátogatni Japánba, az utat pedig már be is tervezték 1964 januárjára, azonban a dallasi merénylet végül meghiúsította ezeket a terveket. Dean Rusk akkori külügyminiszter éppen Tokióba tartott repülőgépén a látogatás előkészítésére, amikor megkapta az elnök elleni támadás híreit – a gép végül visszafordult az óceán felett. Jack Kennedy pedig már soha nem lépett amerikai elnökként Japán földjére.

Természeti katasztrófa készülődik Kanadában?

Az Egyesült Államok és Kanada felelősek azért a katasztrofális környezetpusztításért, ami a nyugat-kanadai olajhomok kitermelés következménye. Több ezer hektáron irtottak ki értékes erdőterületet, mivel itt fekszik a világ egyik legnagyobb olajhomok-készlete. A TransCanada által épített olajvezeték-rendszer az Edmonton körüli bányákat az Illinois állambeli olajfinomítókkal köti össze, de a további szakaszokat még nem tudták megépíteni, így egyre növelik a vasúton szállított mennyiséget – írja a CNBC.

A Kanada nyugati részén fekvő Alberta tartomány óriási kiterjedésű érintetlen erdőségek otthona. Ez a természeti szempontból kiemelten fontos terület a világ egyik legnagyobb összefüggő őserdejének déli részét képezte, de az értékes vadon jelentős hányadát kiirtották. Az olajhomok kitermeléséhez, a bányák bővítéséhez sok élőhelyet kellett elpusztítani. A környezetvédők szerint a legnagyobb veszélyt mégsem az erdőirtás, hanem a bányászati tevékenység által nagy mennyiségben levegőbe jutó üvegházhatású gáz jelenti. Az Edmonton körüli vidéken hatalmas mennyiségben található meg az olajhomok. Az értékes anyagból csak egy bonyolult, költséges és energiaigényes, de mindenekelőtt a környezetet károsító folyamaton keresztül lehet nyersolajat kinyerni. A művelet során földgázt is felhasználnak.

Kabaréra kezd hasonlítani a német kormányalakítás

Több mint ötven nappal a választások után Németországnak még mindig nincs új kormánya. Az SPD-nek egyre nagyobb a kívánságlistája, Angela Merkelék testvérpártja, a CSU pedig hajthatatlan a külföldiekre kivetett autópályadíjjal kapcsolatban. A kereszténydemokraták egyre tehetetlenebbek, míg a szocdemek a posztkommunisták felé kacsingatnak.

Aki figyelmesen követte az utóbbi hetek német belpolitikai fejleményeit, azok könnyen juthatnak arra a megállapításra, hogy Németországban lassan a farok kezdi el csóválni a kutyát. Egyes kommentárok már egyenesen „politikai kabaréról” írnak, legalábbis ami a nagykoalíciós tárgyalásokat illeti. Merkel hiába tarolt a választásokon, a szocdemek és a bajor CSU lassan olyan kívánságkosarat állít össze, amibe még a német gazdaság is belerokkanhat. Már egy hónapja tárgyal egymással az Uniópárt és az SPD, az álláspontok pedig nemhogy közeledtek volna, de folyamatosan távolodnak egymástól.

Öngólhelyzetben a román kormány

Két nagy tervének, az alkotmánymódosításnak és a régiósításnak a kudarca után a román kormány újabb nagy fába vágta fejszéjét. A szociálliberális kabinet széles körű decentralizációra szánta el magát, amelyet fénysebességgel ki is szeretne vitelezni. Bár normális esetben a döntéshozatal polgárokhoz való közelítése kétségtelenül hasznos intézkedésnek számít, a mostani tervezet nem járul hozzá sem a kormányzás minőségének javulásához, sem pedig a közigazgatás reformjához. A néhány tagadhatatlan pozitív hozadékán túl, a szakértők szerint, a decentralizáció a rendszerszintű eredménytelenség és korrupció megerősödéséhez vezet majd.

A Victor Ponta vezette szociálliberális kormány csütörtök délután elfogadta azt a decentralizációs tervezetet, amelyért jövő héten felelősséget vállal a parlament előtt, és így gyorsított eljárásban emeli azt törvényerőre. A testület tervei szerint a központi hatáskörök megyei és települési önkormányzatokra való átruházása már a jövő év első napjától életbe léphet, komoly változásokat okozva az egész állam működésében.

A sok megszorítás között egy kis adócsökkentés

Kitekintő összeállítás

Felkapott hírek

Friss hírek

Nem úszta meg a csődöt a Vapiano

A likviditás helyreállításához 36,7 millió euróra lett volna szükség, de a meghatározó részvényesekkel és a társasággal együttműködő bankokkal nem sikerült megállapodásra jutni. Ennek hiányában a német állami programok forrásaira sem lehet pályázni, így nem maradt más választás, mint a csődeljárás.

Read More »

Tönkreteszi az árnyékgazdaságban dolgozókat a koronavírus

Az IMF novemberi jelentése szerint az árnyékgazdaság  - azaz a feketén alkalmazott munkaerő használata - jelentős részt tesz ki sok európai ország gazdaságának működésében, a mérték 10%-tól egészen 40%-ig terjed. A jelenlegi válság során ez a szegmens nem részesül a kormányzati juttatásokból, így rengeteg ember marad pénz és bármiféle állami segítség nélkül.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás