Létrejött a Kanada-EU kereskedelmi megállapodás

Stephen Harper és José Manuel Barroso október 18-án, Brüsszelben megállapodtak a Kanada és az EU között létesítendő szabadkereskedelmi egyezmény körvonalairól. Ennek értelmében megszüntetnék a jelenlegi vámok döntő többségét. Harper történelmi győzelemként értékelte az egyezményt, amitől a kanadai gazdaság fellendülését és az európai piac kiaknázását várja. Az európai termékek és szolgáltatások megjelenésének azonban nem örül mindenki.


Stephen Harper történelmi jelentőségű győzelemnek titulálta a CETA-t, amelyhez mindkét fél kompromisszumkészségére is szükség volt. A CETA tulajdonképpen egy szabadkereskedelmi megállapodás, amitől a kanadai kormány azt várja, hogy majd szolgálja a kanadai termelők, kereskedők és fogyasztók érdekeit is. “Sok ezer új munkahely létrejöttét és fél milliárd új fogyasztót jelent ez a kanadai gazdaságnak” – ecsetelte Harper. A vámok 98 százalékát kívánják eltörölni, mitől az árak csökkenését várják. Ez vonatkozik a majdan Európából érkező árufélék többségére, kiemelten ruhaneműkre, háztartási gépekre, illatszerekre és autókra is. Jelenleg az USA után az Európai Unió Kanada legfontosabb kereskedelmi partnere és az egyezmény értelmében az együttműködés még szorosabbá válhat.

Minden pozitívum ellenére előreláthatóan lesznek vesztesei is a CETA-nak. Valószínűleg ide sorolhatók a kanadai sajttermelők, mivel a megállapodás értelmében könnyebben és nagyobb mennyiségben juthat be sajt Európából. Az ottawai federális kormány ezért cserébe kompenzációt javasol a termelőknek, ennek konkrét összege még ismertlen. A kormány továbbá védelmezi a baromfitenyésztőket és tejtermelőket olyan, már most is alkalmazott módon, hogy limitálja az importot és a termelést. Ez biztosítja a farmerek bevételét, ugyanakkor az árak növekedéséhez is vezethet. A rendszert már sok bírálat érte, de egyelőre még nem változtattak rajta. Az egyezmény érinti a gyógyszergyártó cégeket is, ezeknek szintén ideiglenes extra védelmet ígértek.

A várható konkrét hatások kapcsán még csak találgatnak a szakemberek, de az ottawai kormányzatnak egyeztetnie kell majd a tartományokkal is: sok helyi vállalat áll szerződésben a provinciális szervekkel, ezeknek nyilván új kihívást jelent majd az európai áru vámmentes megjelenése. A megállapodás tartalmaz kölcsönös környezetvédelmi előírásokat is, valamint rendelkezik a természeti források fenntartható kiaknázásáról. Kanadai részről ez elsősorban az albertai olajkitermelést érintheti.

A CETA fogadtatása Kanadában összességében pozitív, de azért közel sem egyhangú. Vannak olyan városok, amelyek már kérték is, hogy rájuk ne vonatkozzon a CETA, hiszen így kétségessé válhat részükről a helyi termelők támogatása. A halászati rendelkezések pedig Új-Fundlandon keltettek aggodalmat; itt a halászat régi tradíciókkal rendelkezik és a lakosság egyik fő bevételi forrása. Ed Fast kereskedelmi miniszter és John Baird külügyminiszter is megerősítette, hogy valószínúleg a parlament még a 2015-ös választások előtt tárgyalni fogja a kereskedelmi egyezményt. Egyes fórumokon – jellemzően szkeptikusok – felvetették a népszavazás lehetőségét, amit a kormány határozottan elutasított.

Elkerülhetetlen a CETA és a NAFTA (North American Free Trade Agreement, azaz Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény) összehasonlítása. A NAFTA-t 1992-ben írták alá, tagjai Kanada, USA és Mexikó. Mindkét kereskedelmi szerződés lényege a kölcsönös vámok csökkentése, tehát az export és az import forgalom megkönnyítése és növelése. Míg a NAFTA államközi megegyezés, a CETA viszont ennél mélyebbre hatol. Érinti a közszolgáltatásokat, a városok és tartományok kereskedelmi tevékenységét – így például az európai cégek részt vehetnek útépítésben, vagy a víz- és energiaszolgáltatásban. Kanadai cégek természetesen ugyanezt tehetik Európában, bár a végleges szerződés valószínűleg tartalmaz majd kivételeket és megszorításokat is. Az eddig felvázolt tervek alapján a CETA érinti a szolgáltató – és pénzügyi szektort, valamint nagyobb mozgásteret biztosít a munkaerő-áramlásnak.

Az Európai Unió részéről szintén pozitív fogadtatásban részesült a tervezet. Mindenképpen fontos, hogy az Unió kiemelt céljai között szerepel egy hasonló szerződés megkötése az Egyesült Államokkal, ennek tükrében a CETA egy fontos lépcsőfoknak is tekinthető. Várható a kereskedelmi volumen jelentős növekedése. Előzetes számítások szerint az európai ipari vállalkozások a vámcsökkentésnek köszönhetően évente 500 millió eurót spórolhatnak a Kanadába irányuló exporton. Karel De Gucht, az EU kereskedelmi biztosa szintén üdvözölte a megállapodást, csakúgy mint José Manuel Barroso. David Cameron brit miniszterelnök szintén elégedettségét fejezte ki, míg Nicole Bricq francia kereskedelmi miniszter és a francia kormány az agráriumot érintő kérdések miatt egyelőre tartózkodik.

Az előzetes siker ellenére azonban európai részről majd mind a 28 tagállam parlamentjének el kell fogadni az új kereskedelmi egyezményt, ami az eltérő érdekek miatt nem biztos, hogy problémamentes lesz. Ilyen például a pármai sonka ügye; olasz részről nehezményezik, hogy “pármai sonka” néven egy kanadai cég gyárt sonkát, így ők az igazi pármait “eredeti sonka” elnevezéssel kénytelenek árulni Kanadában. Ez is szóba került a brüsszeli tárgyalásokon, s bár végleges megoldás még nem született, de az előzetes egyezetetések értelmében minden feltétel adott a kérdés rendezésére.

Feszty Péter

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás