Patthelyzetben a fegyvertartási vita

Nem várható megegyezés a közeljövőben a fegyvertartás szigorításával kapcsolatban az Egyesült Államokban. Bár céljaik megegyeznek, a szembenálló felek az eszközök tekintetében egyelőre nem találják a közös nevezőt.

A fegyvertartás korlátozásának kérdése újra és újra visszatérő konfliktusforrás az Egyesült Államokban. Az utóbbi években növekvő gyakorisággal előforduló fegyveres atrocitások rendre felélesztik a társadalmat élesen megosztó parázs vitát: korlátozható-e a fegyvertartási jog bármilyen módon, avagy nem.

A legutóbbi, a connecticuti Newtownban található Sandy Hook általános iskolában történt lövöldözés óta Obama prioritásává vált a fegyverkolátozás szigorítása, melyre vonatkozó javaslat kidolgozásával Joe Biden alelnököt bízta meg.

A Biden-Obama indítvány és az NRA reakciója

Biden nem nevezhető járatlannak a témában, 20 évvel ezelőtt ő vezette az utolsó komoly szigorítási szabályozás véghezvitelét a Szenátusban, melynek eredményeként egyrészt tíz éves tilalom került bizonyos félautomata fegyverek árusítására, másrészt az engedéllyel rendelkező kereskedők által lebonyolított eladásokban résztvevők számára kötelezővé tették személyes hátterük ellenőrzését.

Biden és Obama január 16-án hozták nyilvánosságra 23 pontból álló törvényjavaslatukat, mely elfogadása esetén 1968 óta a legnagyobb mértékű változást jelentené a fegyvertartás szabályozása terén. Egységesített háttérellenőrzések, továbbá a rohamfegyverek és a nagy kapacitású tárak tilalma alkotják a javaslat gerincét. Kongresszusi ámen az utobbi kettő tekintetében nem valószínű.

A kérdés érdekes módon csak futólag merült fel a 2012-es választások alkalmával. A második vitában Obama röviden beszélt a fegyvertartással kapcsolatos terveiről, mely szerint a katonai célokra tervezett fegyvereket ki kell vonni az utcákról.

Az ellenoldal, az NRA (Nemzeti Lőfegyver Szövetség) olvasatában Biden erőfeszítései Obama régóta lappangó tervének beteljesülését jelentik. Wayne LaPierre, az NRA alelnöke már egy ideje hangoztatja, Obama igazi szándéka a Második Alkotmány-Kiegészítés eltörlése. Szerinte az elnök újraválasztásával a fegyvertartók jobban teszik, ha felkészülnek az alkotmányos joguk elleni támadásra. A newtowni események utáni fegyvereladás-növekedés azt sugallja, sokan egyetértenek vele. 

David Keene, az NRA elnöke üdvözölte Biden elképzeléseinek egy részét, nevezetesen az iskolák biztonságára fordítandó megnövelt szövetségi finanszírozási terveket illetve a kiterjesztett személyi háttér-ellenőrzések bevezetését. Aggodalmát fejezte ki azonban abban a tekintetben, hogy a Fehér Ház bizonyos típusú fegyverek kivonását tervezi a piacról, ami szerinte a törvénytisztelő állampolgárok jogait sértené. Ami még aggasztóbb a lobbicsoport számára az Biden és Obama megváltozott helyzete. A newtowni események az ő malmukra hajtják a vizet: olyan eszközök állnak rendelkezésükre, melyekkel korábban nem bírtak: milliomosok léptek fel, akik a fegyveres erőszak áldozatainak érdekcsoportjaival karöltve szervezkedni kezdtek, illetve hírességek is az ügy mellé álltak. 

A milliomos, a túlélő és az alelnök – képesek lesznek változást előidézni?

A Sandy Hook-beli lövöldözés napján Mark Kelly, az ex-kongresszusi képviselő, Gabrielle Giffords férje, épp Kínában tartózkodott. Amikor megtudta, mi történt, felhívta feleségét, aki Arizonában lábadozott. Giffords szintén egy hasonló lövöldözés áldozatául esett, melyben fejlövést szenvedett.

Eddig a napig a pár úgy gondolta, a történtek okozta traumát jobb, ha szűk családi körben dolgozzák fel, ekkor azonban úgy döntöttek, aktivista szerepre váltanak. Azóta erejükhez mérten mindent beleadnak, főállásban az üggyel foglalkoznak, kapcsolatrendszerüket bevetve igyekeznek támogatni Obama és Biden ügyét.

Többek között kapcsolatba léptek Steve Mostynnal, aki egy houstoni ügyvéd ismerős, nem mellesleg az egyik legnagyobb demokrata-támogató. Csakúgy, mint Kelly és Giffords, Mostyn is fegyvertartó. Nem a fegyvertartás ellen kampányolnak, hanem ésszerű szabályozás mellett. 

Ezt a tábort erősíti New York polgármestere, Michael Bloomberg is. Adu ásza a pénz, a kampányhoz való anyagi hozzájárulásával kapcsolatban pontos összeget nem árult el. Howard Wolfson, Bloomberg politikai tanácsadója szerint az eddig nyilvánosságra került tíz millió dollárnyi támogatás csak a kezdet. 

Ugyanakkor az ellenzék is megerősödött. Az 1990-es évekhez képest az NRA sokkal jelentősebb befolyással bír a Kongresszuson belül, a connecticuti események óta pedig negyedmillió új tagot szerzett.  

Egy, az NRA által kibocsátott kampányfilm álszentnek nevezi Obamát és a támadások kereszttüzébe helyezi azáltal, hogy kérdőre vonja, miként lehet, hogy az elnök gyermekeit fegyveres őrök veszik körül, míg ez másokat nem illet meg. A Fehér Ház visszataszítónak és gyávának minősítette a videót. 

Mindent összevetve a Kongresszus felépítése nem teszi valószínűvé a kérdés gyors és zökkenőmentes lezárását. A Fehér Ház célja, hogy meggyőzze a közvéleményt, nincs szó a fegyverek teljes elkobzásáról és tiltásáról, illetve, hogy megoldásaik hosszú távon vissza fogják szorítani a fegyveres erőszakot az országban.

James Alan Fox, a Bostoni Egyetem professzora szerint átlagosan 20 olyan lövöldözésről számolnak be évente, melyekben több mint négyen vesztik életüket. Azon a januári napon, mikor Biden az NRA képviselőivel találkozott, egy dél-kaliforniai gimnázium 16 éves diákja egy shotgunnal sétált be iskolájába, azzal a céllal, hogy két – szerinte őt terrorizáló – diákkal végezzen. Egyikőjüket eltalálta, de senki sem halt meg, így ez az eset kimarad az ilyesfajta statisztikákból, holott a végkimenetel csak a szerencsén múlt. 

Az, hogy minden fegyvert kivonjanak a forgalomból az országban, csak elvont, a valóságtól teljesen elrugaszkodott elméletekben fordulhat elő. A fegyvertartás az idők során kitörölhetetlenül beleivódott az amerikai pszichébe. Alkotmányos alapjog, melyből nem engednek. 

Az országban magánkézben lévő fegyverek száma egyre nő. Már 1968-ban is minden második amerikaira jutott egy fegyver, 2009-re a fegyverek száma meghaladta az emberekét: 114 millió kézi lőfegyver, 110 millió puska és 86 millió vadászpuska van forgalomban. Ezeket semelyik eddigi javaslat nem venné el. 

Az ügy komplexitását mélyíti a társadalom sokfélesége. Máshogy közelíti meg a problémát a vidéki lakosság, ahol szinte létszükséglet a fegyvertartás, és máshogy a nagyvárosiak, akik inkább a szigorú szabályozás felé hajlanak. 

Bűnbakkeresés 

Mi okozza ezeket a tragédiákat? Ki a hibás? Az ignoráns szülők, a széteső családok, a vallásos hit háttérbe szorulása, az erőszakot sugárzó média? 

A törvényhozók is beismerik, nincs olyan megoldás, ami teljes mértékben orvosolhatná a problémát. A rohamfegyverekre kivetett tilalom újbóli bevezetése valószínűleg csökkentené a jövőbeli hasonló támadások esélyét, de nem zárná ki azokat. Tekintve, hogy a lövöldözők többsége nem büntetett előéletű, a személyi háttér-ellenőrzések sem jelentenek teljes körű megoldást. 

Kriminológus szakértők szerint azok, akik tömeges emberölést követnek el, gyakran egy erőszakos fantáziát táplálnak, ami azt az érzést kelti bennük, hogy hatalommal bírnak és dominánsak, vagyis amit valódi életükben nem éreznek. A probléma az, hogy akikben megvannak ezek a hajlamok, szinte akadály nélkül hozzáférhetnek a fegyverekhez.

Ennek kapcsán egyre több támadásnak vannak kitéve a videojátékok és az erőszakkal teli filmek is. A kutatások szerint a videojátékok nem okozzák az erőszakot, de lehetőséget adnak az erre fogékonyaknak a gyakorlásra. Ugyanígy egyes filmek is ilyen hatással bírnak. Emiatt számos kritika érte az Oszkár-díjra jelölt rendező, Quentin Tarantino legújabb filmjét, a Django elszabadul-t is, melynek premierjét el is halasztották a newtowni események fényében.Obama arra kéri a Kongresszust, kutatási célra biztosítson tíz millió dollárnyi keretet, amely segítségével szakértők feltárhatják a kapcsolatot a médiában megjelenő és a tényleges erőszak között.

Megoldások máshol a világban

A más országokban előforduló hasonló problémák általában a fegyvertartási szabályok szigorítását hozták magukkal, mint ahogy történt az Egyesült Királyságban, Ausztráliában vagy Finnországban. Akad ellenpélda is: Anders Breivik 2011-es merénylete után Norvégia nem változtatott amúgy is robosztus fegyertartási szabályain, ami az amerikai fegyverpárti lobbistáknak érvként szolgálhat, mivel jelzi, a szigorítás önmagában nem oldja meg a problémát.

Amerikai mércével egyébként Connecticutban szigorúak a fegyvertartási szabályok. A külföldihez hasonló trend – a megrázó események utáni szigorítás – jellemzi az USA eddigi szabályozását is: a témában született törvények rendszerint egy-egy atrocitás után láttak napvilágot: például Martin Luther King és Robert F. Kennedy ellen elkövetett merényletek hívták életre az 1968-as törvényt. 

Fegyveres őrt minden iskolába

Wayne LaPierre szerint “az egyetlen ami megállít egy felfegyverzett rosszfiút az egy felfegyverzett jófiú”, ezért azt javasolja, minden oktatási intézmény számára fegyveres őrt kell biztosítani, vagy legalább a tanárokat kellene felfegyverezni (ami egyébként Utahban és Texasban mára bevett szokás). 

Szakértők szerint ez nem ilyen egyszerű. A Time elemzése szerint attól, hogy felfegyverzik a tanárokat, korántsem biztos, hogy ezáltal hatékony védelmet biztosítanak a diákoknak. Ahhoz, hogy bármilyen járulékos kár vagy sérülés nélkül valaki győztesként kerüljön ki egy fegyveres harcból, komoly kiképzésre és rátermett személyiségre van szükség. Szemléltetésül New York rendőrtisztjei 18%-os valószínűséggel találnak célba a fegyveres összecsapásokban.

Élet-halál helyzetekben az agy nem úgy működik, mint hétköznapi szituációkban. Extrém stresszhelyzetekben az agyunk nem olyan tempóban dolgozza fel az információkat, mint egyébként. Az agy fejlettebb részei, amelyek a döntéshozatalért felelősek, mindaddig kikapcsolnak, míg a közvetlen félelem el nem múlik. 

Ez történt Jim Glennon egykori rendőrrel is, aki ma már egy végrehajtó cég élén főleg rendőrtisztek képzésével foglalkozik. Első kézből tapasztalta, a fegyveres összecsapások a való életben korántsem olyanok, mint a tévében. Nem tartja szerencsésnek, hogy az országban szolgáló rendőrtisztek nagy része nem kap megfelelő gyakorlati kiképzést, tréningjük gyakran annyiban merül ki, hogy papíralakokra lövöldöznek egy biztonságos teremben. Glennon a szimulációs gyakorlatokra helyezi a hangsúlyt, ami azonban a hagyományos módszerhez képest nagyon költséges. 

Glennon szerint aggasztó, hogy a newtowni lövöldözések következményeként egyre több fegyverest engednek az iskolák területére. Szerinte a hivatásos egyenruhások is alulképzettek, ezért inkább nem gondol bele, milyen kiképzésben részesülnek majd a tanárok. 

A kérdésre, ideális esetben mennyi idő kell ahhoz, hogy egy tanár elsajátítsa a megfelelő ismereteket ahhoz, hogy biztonságosan használja fegyverét, különböző becslések léteznek. Az arizonai Alexis Artwohl, rendőrségi pszichológus szerint egy egyhetes gyakorlatorientált program és alkalmassági vizsga szükséges. Az ohiói Bill DeWeese rendőrtiszt két-három hetes felkészítést ajánl. Hozzátette, nem elég az, hogy valaki jól bánik a fegyverrel. Sokkal fontosabb a helyes helyzetfelismerési képesség.

Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a LaPierre által javasolt intézkedések biztonságosabbá tennék az iskolákat. Lehetséges azonban, hogy egy fegyveres puszta jelenléte is elrettentené az esetleges támadót, így a fegyveres képesítése máris nem olyan fontos, tekintve, hogy összecsapásra sor sem kerülne. Nehéz megmondani, hogy a lövöldözők számára ezek megfontolandó szempontok-e. Az 1999-es colorádói lövöldözés alkalmával a támadók tudatában voltak annak, hogy az épületben van fegyveres őr, azonban ez nem állt útjukba. Továbbá magas az esélye annak, hogy egy esetleges tűzharcban a fegyveres őr vagy a felfegyverzett tanár nem csak a támadót találja el, nem is beszélve arról az eshetőségről, hogy a kiérkező rendőrök a kialakuló káoszban tévedésből lelőhetik őket, mivel megeshet, hogy az ő szemükben támadónak tűnnek. 

Kevesebb költőiség, nagyobb gyakorlatiasság

A legfelsőbb körökben zajló vita alapját többnyire nem az ésszerű érvek teszik ki, hanem a hangzatos, érzelmi töltetű kijelentések, amelyek kölcsönös meg nem értéshez vezetnek, a felek úgy tűnik elbeszélnek egymás mellett. Fő céljaik megegyeznek, az eszközökben azonban egyelőre nem tudnak dűlőre jutni. Ezért a közeljövőben valószínűleg egy hosszadalmas politikai-kulturális összecsapástól lesz hangos a média.

Haszonits Eszter

Felkapott hírek

Friss hírek

Elakadt a bíróságon Trump falépítési projektje

Haywood Gilliam kaliforniai bíró szerint Donald Trump jogtalanul irányít át a védelmi költségvetésből pénzt a kerítésépítésre, mert a washingtoni kongresszus nem hagyta ezt jóvá. A bírói döntés miatt Új-Mexikó államban egy 74 kilométeres szakasz, az arizonai Yumában pedig egy 8 kilométeres szakasz megépítése kapott piros lámpát.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás