Ezen múlik Obama győzelme

Barack Obama nehéz feladatot örökölt 2008-as választási győzelme után. Neki kellett kivezetnie az országot abból a mély gazdasági válságból, amelybe az előző elnök kormányzása alatt került. Hogy ez mennyire sikerült neki, négy évvel később erről döntenek az amerikai szavazók.

Talán még soha nem volt annyira aktuális Bill Clinton híres kampány szlogenje, mint az idei választáson: “A gazdaságra figyelj, te buta!”.

Obamának lényegében arról kellett meggyőznie a választókat, hogy az ő válságkezelő politikája nélkül a gazdaság helyzete még rosszabb lenne. Nem könnyű feladat, hiszen a kilábalás messze elmarad attól, amit a közgazdászok egészségesnek gondolnak. A munkanélküliséget csak nemrég sikerült letornázni 8 százalék alá, amely az 5 százalékos normális szinthez képest még mindig kórosan magas. A GDP-növekedés is kiábrándító, 2 százalék körüli, ami egy ilyen mély válság után szokatlanul lassú. A gyors talpra álláshoz elemzők szerint legalább 5 százalék körüli növekedés kellene.

Érthető tehát, hogy az amerikaiak többsége elégedetlen Obama gazdaságpolitikájával. A Gallup felmérése alapján túlnyomó többségük (55%) úgy gondolja, hogy romlik a gazdasági helyzet, és csak kevesen optimisták (14%). Mindezért a legtöbben Obamát okolják, a Rasmussen felmérése szerint többen tartják rossznak (46%) Obama gazdaságpolitikáját, mint ahányan egyetértenek vele (43%).

A kritika viszont nem teljesen jogos. Igaz, hogy Obama a gazdaság motorját nem tudta beindítani, de legalább elkerülte a katasztrófát. Egyrészt azzal, hogy kimentette az amerikai autóipart és stabilabb alapokra helyezte a bankrendszert. Másrészt hivatalba lépése után 800 milliárd dollárt pumpált a gazdaságba, amely független elemzők szerint 2,5 millió munkahelyet mentett meg, és legalább 2 százalékot adott hozzá a GDP-növekedéshez. A “stimulus program”, ahogy az amerikai sajtóban nevezik, azon a keynesiánus elven alapult, hogy válság idején, amikor a munkanélküliség magas, nem szabad arra várni, hogy a piaci erők majd hosszú távon megoldják az ország gondjait. Ilyen helyzetben inkább gyors állami beavatkozásra van szükség, pénzt kell pumpálni a gazdaságba, hogy élénkítse a keresletet és beindítsa a termelést. A republikánusok szerint azonban ez csak elméletben működik. Azt mondják, Obama gazdaságélénkítő programja a gazdaság valódi problémáit nem kezelte, a pénzt fölösleges projektekre pazarolták el, miközben az államháztartási hiány újabb csúcsokat döntött. A FactCheck.org portál számításai szerint az elnök különböző gazdaságélénkítő intézkedései összesen kétezermilliárd dollárral növelték a deficitet. Ez a négy év alatt történt hiánynövekedés közel 40 százaléka.

Obama gazdaságfilozófiája Clinton szlogenje alapján röviden összefoglalható: az állam segíthet, te buta! Az elnök négy éves kormányzása az állami szerepvállalás kibővítésének története, ez érhető tetten a már említett ösztönző-csomagokban, illetve Obama két legnagyobb törvényhozási sikerében, az egészségügyi és a pénzügyi reformban is. Előbbi például mindenkinek kötelezővé tette az egészségbiztosítás vásárlását (amit a republikánusok az egyéni szabadság megsértésének tekintenek), utóbbi pedig drasztikusan megnövelte az állam ellenőrző és szabályozó szerepét a pénzügyi szektorban.

Obama egyetért azzal a velejéig amerikai gondolattal, hogy a gazdasági növekedés motorja a vállalkozások kockázat vállalásában és a munkavállalók teherbírásában rejlik, ugyanakkor szerinte az egyéni sikerekhez a kormány is nagy mértékben hozzájárul. A kampány során Obama egyszer azt mondta: “Ha sikeres vagy, abban valaki út közben segített neked. Például volt egy remek tanárod életed során. Valaki segített létrehozni azt a hihetetlen amerikai rendszert, amelylehetővé teszi a gyarapodásodat. Valaki befektetett az utak és hidak építésébe. Ezért ha vállalkozásod van – azt nem te építetted.” – ezért a kijelentéséért a republikánusok sokat kritizálták az elnököt.

Obama gazdasági programjáról nem sokat árult el a kampány során. Általánosságban beszélt ugyan a középosztály megerősítéséről, infrastrukturális beruházásokról, igazságosabb adórendszerről, de a részletekbe nem ment bele. A Fehér Ház januárban kiadott gazdasági keretterve viszont sok mindent elárul az elnök elképzeléseiről.

Obama szerint jelenleg az amerikai adórendszer igazságtalan, mert túl nagy terhet ró a középosztályra, miközben a gazdagokat nem vonja be eléggé a közös teherviselésbe. Először is bevezetné az úgynevezett Buffet-szabályt, amely 30 százalékban rögzítené az évi egy milliódollár fölött keresők adókulcsát. Jelenleg ugyanis a tőkejövedelemre vonatkozó eltérő szabályok miatt sok milliárdos, például a névadó Warren Buffet alacsonyabb, 10-25 százalékos kulccsal adózik, míg számos bérből és fizetésből élő, például Buffet titkárnője, ennél magasabb adót fizet. Obama azzal tenné még igazságosabbá az adórendszert, hogy a közepes keresetűeknek megtartaná a jövő évben lejáró Bush-féle adókedvezményeket, a tehetőseknek (évi 200e$ felett) viszont hagyná, hogy emelkedjen az adójuk, amely 10 év alatt – a Fehér Ház közgazdászai szerint – 1,5 ezer milliárd dollár pluszbevételt termelne. Emellett az igazságosság jegyében megszüntetné a gazdag családoknak, az olajvállalatoknak, illetve a céges repülők után járó kedvezményeket.

De most térjünk át a munkahelyteremtésre, hiszen ez az idei választás kulcskérdése. Obama elsősorban a gyáripari termelés ösztönzésével teremtene állásokat, mégpedig úgy, hogy adókedvezményekkel hazacsalogatná a külföldre települt vállalatokat, kedvezményekkel serkentené a hazai termelést, a külföldre települést ösztönző adózási kiskapukat bezárná, és megadóztatná a vállalatok külföldön termelt nyereségét. Az olajipari vállalatokat kihagyná a kedvezményezettek sorából, helyettük a zöld energiavállalatokat támogatná, és befektetne az új energiaforrások fejlesztésébe. Mindez növelné az Egyesült Államok exportját – a tervek szerint 2015-ig a duplájára – és ezzel csökkentené az ország kereskedelmi deficitjét Kínával. Amerika ugyanis tavaly közel háromszázmilliárd dollárral importált többet az ázsiai országból, mint amennyit oda exportált, ez a különbség az elmúlt évtizedben egyes tanulmányok szerint mintegy hárommillió amerikai állásba került.

Obama emellett az amerikai közlekedési és energiahálózat felújításával teremtene új munkahelyeket. A Sandy hurrikán miatt milliókat érintő áramszünet után kevesen is vitatnák, hogy az amerikai elektromos hálózat megérett a korszerűsítésre. A programot Obama abból a pénzből finanszírozná, amit az iraki és az afganisztáni háború lezárásával megtakarít a kormány.

Mit gondolnak minderről a szakértők? A The Economist című brit gazdasági lap által megkérdezett több száz amerikai közgazdász általában kicsivel jobbra értékeli Obama gazdaságpolitikáját, mint Mitt Romney-ét. Többségük szerint nem az elnök felelős a válság utáni hosszú stagnálásért, és elismerték, hogy a helyzet sokkal rosszabb lenne Obama válságkezelő intézkedései nélkül. Romney programja viszont túlnyomó többségük szerint növelné a gazdagok és az átlagkeresetűek közötti szakadékot. A republikánus jelölt – egyes számítások szerint – ötezermilliárd dolláros hosszú távú adócsökkentési terve ugyanis a tehetőseknek kedvezne.

Obama egyedül a társadalombiztosítási reform terén kapott rosszabb értékelést republikánus ellenfelénél. Az elnöknek ugyanis nincs terve az időskorúak egészségügyi ellátását biztosító program, a Medicare reformjára, amely a jelenlegi formájában egyre nagyobb terhet jelent az amerikai adófizetőknek. Romney jegyrendszerré alakítaná át a programot, amely a lakosság körében ugyan népszerűtlen, de a közgazdászok értékelik, hogy neki legalább van ötlete a probléma kezelésére, amelynek megoldása nélkül a legtöbb szakértő szerint képtelenség fenntartható pályára állítani a szövetségi költségvetést.

Bármelyik jelölt költözik be a Fehér Házba, máris egy gazdasági vészhelyzettel kell majd szembenéznie. Az Egyesült Államok ugyanis egy hétezermilliárd dolláros költségvetési szakadék felé halad. Ha az új elnök nem tud megegyezni a Kongresszussal az adósságplafon emeléséről, a jövő januárban kezdődő drasztikus kiadáscsökkentések, illetve lejáró adókedvezmények együttvéve válságba taszítják az amerikai gazdaságot, egyes becslések szerint kétmillióan veszíthetik el az állásukat. Ezt a témát a kampány során mégis óvatosan elkerülték a jelöltek, így a közelgő megszorításokról a legtöbb amerikai a választás után fog értesülni.

Bámer Bence

Felkapott hírek

Friss hírek

Megint tesztelgetett Észak-Korea

Dél-Korea vezérkari főnöksége szerint két rövid hatótávolságú rakétát lőttek ki közel negyedórás eltéréssel a Japán-tengerbe az ország keleti részén fekvő Szondok város környékéről. Mindkét rakéta 380 kilométert tett meg, maximális repülési magassága 97 kilométer volt, és sebessége mintegy 6,5-szer haladta meg a hangsebességet.

Read More »

Trump már nem elégszik meg a vámtarifák emelésével

Trump felszólította az amerikai cégeket, hogy kezdjék el felkutatni a kínai piac alternatíváját, hozzák haza a Kínába kiszervezett termelést, a szállítással foglalkozó vállalatok pedig állítsák le a Kínából érkező fentanyl Amerikába szállítását. Elemzők és egyes republikánus politikusok szerint sem világos, hogy az amerikai elnök milyen felhatalmazás alapján utasíthatná országa magánvállalatait piaci tevékenységük megváltoztatására.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás