Az elnökválasztás előtti utolsó összecsapás

A floridai Boca Raton-ben került sor a harmadik és egyben utolsó elnökjelölti vitára Obama és Romney között, immár másodszorra külpolitikai témakörben. Az alig pár órája lezajlott szóváltás a várakozásoknak megfelelően kevésbé volt harcias, mint a múlt heti összecsapás, hiszen az előző, szabadabb town hall-formátum után – ezúttal Bob Schieffer moderátorral kiegészülve a CBS News-tól – ismét egy kör alakú asztalnál vitázhattak a jelöltek.

A tegnap esti vita a legutóbbi közvélemény-kutatások ismeretében különösen fontos: a The Wall Street Journal és az NBC News felmérése szerint egyaránt 47-47 százalékon áll Barack Obama elnök, valamint republikánus kihívója, Mitt Romney országos támogatottsága. Ez az eredmény a CNN által vezetett, több felmérést átlagoló Poll of Polls-index eredményével is megegyezik. Az ugyancsak közvélemény-kutatásokat összegző RealClearPolitics viszont 0,25 százalékos előnyt mutatott ki Romney oldalán. A The Washington Times és a Zogby intézet közös mérése szerint pedig Obama 49,7, Romney pedig 47,3 százalékon áll, a bizonytalanok tábora pedig 3 százalékra zsugorodott.

Az utolsó elnökjelölti vitát megelőző felmérések egyébként azt is kimutatták, hogy külpolitikai és nemzetbiztonsági ügyekben egyértelműen Obamában bíznak jobban a választók, így ennek tudatában talán a jelenlegi elnök némileg magabiztosabban ülhetett oda a nézők elé, mint például a múlt heti, belpolitikai témakörű vitában.

Bob Schieffer moderátor a pontos kérdéseket természetesen nem jelentette be előre, csupán azt, hogy ez a vita kifejezetten a külpolitikának lesz szentelve, azon belül is a Közel-Kelet változásáról, az afganisztáni háborúról, a pakisztáni helyzetről, az iráni nukleáris programról, Kína megerősödéséről és az Egyesült Államok világban betöltött szerepéről fog szólni.

A mostani kilencven perces vitát tehát hat negyedórás részre osztották fel, mindegyik kérdéskör esetében két-két perc válaszlehetősége volt a jelölteknek, amelyet már a konkrét vita követett – természetesen azonban a pontosan megtervezett menetrendbe ezúttal is beleszóltak mindketten, újra egymás szavaiba vágva.

Obama már a vita elején kijelentette, Romney-nak nincs igaza, egyszerűen vegyes üzeneteket közvetít, amelyek mind a barátokat, mind pedig az ellenségeket csak összezavarják. Saját maga az Egyesült Államok haderejének főparancsnokaként egy dolgot biztosan megtanult: a szövetségesek és az ellenségek felé egyaránt világosan kell kialakítani az álláspontokat. Romney az elnök támadásaira egyébként igen ügyesen reagált, ugyanis rögtön azzal hárított, most nem az ő támadásának van itt az ideje, hanem sokkal inkább arról kellene beszélni, hogyan fognak a Közel-Kelet kihívásaival megküzdeni.

A kezdő és az egyik legfőbb téma ismét Líbia volt, újabb alkalmat teremtve Romney-nak arra, hogy rávilágítson arra, a republikánusok szerint Obama nem tudta megfelelően kezelni az Arab Tavaszt követő instabilitást a térségben. Líbia említése a múlt héten egyébként kevésbé volt sikeres támadás Romney részéről, hiszen azt állította, Obamának két teljes hetébe került kimondania, a bengázi támadás terrorcselekmény volt. Candy Crawley, múlt heti moderátor, a CNN vezető politikai tudósítója szinte azonnal felhívta a republikánus jelölt figyelmét arra, az elnök már másnap kimondta a terrorcselekmény tényét egy sajtótájékoztatón. Az amerikai konzervatív média értékelése szerint egyébként Crawley részrehajlóan vezette az elnökjelöltek második televíziós vitáját, és nem egyértelmű, hogy a republikánus Mitt Romney alulmaradt volna a szópárbajban.

Romney nem mulasztott el kedveskedni sem Obamának, így gratulált Oszama bin Laden megöléséhez, a demokraták által a kampányban előszeretettel emlegetett eredményhez, azonban dicsérő szavait már jóval kritikusabban folytatta: nem találnak kiutat ebből a zűrzavarból –  „we can’t kill our way out of this mess.” Romney tovább folytatta, szerinte ugyanis a Közel-Kelet térségében lévő szélsőségek ellen olyan átfogó stratégia szükséges, amellyel a jelenlegi elnök nem rendelkezik.

A külpolitikai kérdésekre való válaszok közben mindkét elnökjelölt egyaránt gyakran visszautalt az amerikai belpolitikára is: egy hatékony amerikai külpolitikai ugyanis megköveteli az erős hazai gazdaságot. Az utólagos visszatekintés alapján a vita egyharmada átterelődött a gazdasági kérdésekre, amely kiváló alkalom volt mindkét jelöltnek arra, hogy utoljára fejthesse ki a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt az amerikai gazdaságot javító, illetve megmentő terveit.

Romney egyébként Obamához képest gyakrabban hozta fel a belpolitikai problémákat a vita során, hiszen ez az egyik legnagyobb támadási felülete az elnökkel szemben, annak hibáira való rámutatás. Így szóba került a csökkenő reáljövedelmek és a növekvő szegénység is, és saját tervei mindezek megoldására, különösen a munkahelyteremtésre fókuszálva.

Romney bíráló szavai mellett Obamát sem kellett félteni, aki ezúttal nem mulasztotta el felemlegetni ellenfele azon nyilatkozatait a kampány során, amelyekben teljes tévedésben volt, így például amikor Oroszországot nevezte a nemzet legnagyobb geopolitikai riválisának. A demokrata jelölt emlékeztette Romney-t, a hidegháborúnak már több mint húsz éve vége, szerinte úgy tűnik, az 1980-as évek külpolitikájára vágyik a republikánusok jelöltje. Obama Romney elképzeléseit ezek után már egyszerűen csak rossznak és pusztítónak nevezte.

A demokrata elnök szerint négy évvel ezelőtt, hivatalba lépésekor olyan bizonytalan gazdasági helyzetben volt az ország, amelyhez nem térhetnek vissza, sem pedig az azt okozó republikánus politikához. Romney a helyzetet gyorsan kihasználva kijelentette: ő pedig biztosan nem akar visszatérni az elmúlt négy év politikájához.

A vitán szóba került Irán is, Obama megígérte, amíg ő az elnök, addig nem valósulhat meg Irán nukleáris programja: egy ilyen atomfegyverekkel felszerelkezett ország a lehető legnagyobb veszélyt jelentené, mind az Egyesült Államok, mind pedig Izrael biztonságára nézve. Romney lényegében ugyanígy vélekedett e kérdésben, így nagy eltérést nem fedezhettünk fel válaszaik során, azonban azt kijelentette, a jelenlegi szankciókon szigorítana.

Ami pedig a már múlt héten is szóba kerülő Kínát illeti, mindkét jelölt ismét kemény fellépést ígért a terjeszkedő nagyhatalommal szemben, ennek első lépésében pedig szinte egyet is értenek: az amerikai dollárhoz képest jelentősen alulértékelt kínai fizetőeszköz, a jüan helyzetét kell miharamabb rendezni.

A tegnapi vitán összességében tehát Obama volt az agresszívabb fél, a múlt heti ütközethez hasonlóan – valószínűleg nem feledte el az első vitán elszenvedett, egyértelmű vereségét Romney-val szemben. A mostani, külpolitikai összecsapás legfőbb célja az elemzők szerint csupán annyi volt, hogy 14 nappal a választások előtt még világosabbá váljon az amerikaiak számára, melyik jelölt lenne a legalkalmasabb az Egyesült Államok főparancsnoki posztjára. Immár mindhárom elnökjelölti vita ismeretében pedig sokak szerint a legutolsó volt a legkevésbé izgalmas – újat már nem igazán hallhattunk.

Piukovics Judit

Felkapott hírek

Friss hírek

Bonyolódik az osztrák kormányválság

Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kész visszahívni valamennyi miniszterét az Osztrák Néppárttal (ÖVP) közösen alkotott kormánykoalícióból, ha a kancellár megválik Herbert Kickl szabadságpárti belügyminisztertől - jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Norbert Hofer, az FPÖ megválasztott új vezetője.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás