Konfliktus lett az al-Káida vezető likvidálásából

Nagy valószínűséggel újabb al-Káida vezetőt sikerült likvidálnia az amerikai hadseregnek egy dróntámadás során. A terrorista szervezet második embereként emlegetett líbiai Abu Jahja al-Líbi likvidálása nagy érvágás lehet a szervezetnek. A pakisztáni vezetés felháborodását fejezte ki az újabb bejelentetlen támadás kapcsán.

Pakisztáni források állítják, bizonyítékuk van arra, hogy Abu Jahja al-Líbi is abban a házban tartózkodott, amelyet múlt hétfőn dróntámadás ért a pakisztáni Észak-Vazirisztánban. A becenevén “Líbiainak” nevezett terrorista, aki Oszama bin Láden halála után a szervezet egyik vezető személyévé lépett elő, nem az első al-Káida tag lenne, akit sikerült likvidálni az elmúlt 10 hónap során. Többek között ilyen támadásban vesztette életét Fahd al-Kaszaa is májusban. A támadásnak 15 további felkelő is áldozatául esett. Nem ez volt ez első ilyen amerikai akció, az elmúlt két hétben összesen hétszer hajtott végre bombázást pilóta nélküli repülőgép pakisztáni területen.

Al-Líbi 2005-ben vált igazán ismertté, amikor sikeresen megszökött az Afganisztánban található bagrami amerikai támaszpontról. Ezután a kelet-pakisztáni törzsi területeken rejtőzködött. Azóta számos propaganda videóban tűnt fel, ezekben amerikai célpontok elleni támadásra sürgetette híveit. Bin Láden halála után a szervezet legfőbb szervezőjeként, menedzsereként működött, tartva a kapcsolatot a szervezet más ágaival, valamint főideológusnak is számított, az al-Káida így Ajman az-Zavahiri után így a második legfontosabb emberét veszítette el, akit a jövőben az egyik potenciális vezetőként tartottak számon. Ennek jelentőségét amerikai források nem győzték hangsúlyozni, habár konkrét bizonyíték még nem került elő al-Líbi haláláról. A líbiai ideológus korábban már túlélt egy merénylet kísérletet, egyik forrás állítása szerint ismét ez történt, a testőrséget ugyan sikerült meglepni ,de al-Líbi elmenekült a helyszínről. 

“Ő volt a legkiemelkedőbb személy az akció célpontjai között”- nyilatkozta Paul Pillar a CIA tisztje. Véleménye szerint a célszemély jelentősége növelni fogja a támadások legitimitását a pakisztáni ellenállás ellenére is. “Al-Líbi halála további indok lehet, hogy ne fogadjuk el  Pakisztán követelését a drónháború befejezésére vonatkozólag”- erősítette meg a fent leírtakat Paul Rider, korábbi CIA alkalmazott. 

Ha hétfőn valóban sikeresen végeztek egy újabb al-Káida vezetővel, akkor is óvatosan kell bánni az elhamarkodott kijelentésekkel. Az Egyesült Államok ellenesség növekedése, valamint az alacsony életszínvonal bizonyos régiókban ugyanis továbbra is rendkívül vonzóvá teszi a radikalizmust a fiatalok körében.

Nem csak az al-Káida a probléma

Nem az al-Káida az egyetlen konfliktusforrás a két ország között. Leon E. Panetta csütörtöki afganisztáni útja során nyomást gyakorolt Pakisztánra, hogy lépjen az úgynevezett Hakkani-csoport felszámolása érdekében. A csoport egy lázadók által létrehozott ellenállási mozgalom, amely az Egyesült Államok vezette NATO kontingens és az afgán kormány ellen harcol. Az 1970-es évek folyamán az Egyesült Államok által támogatott dzsihádista csoport, nagy valószínűséggel több szállal kapcsolódik az al-Káidahoz. A Pakisztán keleti tartományai, főleg Észak-Vazirisztán remek búvóhely, az afgán határhoz való közelsége pedig még vonzóbbá teszi a területet a Hakkani-hálózat számára. Az Egyesült Államok többször is segélyek útján támogatta a pakisztáni vezetést, hogy számolják fel a radikális szervezeteket, azonban amerikai gyanú szerint kapcsolat áll fent a pakisztáni vezetés és a radikális csoportok között.

“Elértük a türelmünk határát, és éppen ezért rendkívül fontos, hogy Pakisztán végre lépjen ebben a kérdésben és akadályozza meg, hogy a terroristák menedékként használják az országot”- mondta a csütörtökön megrendezett konferencián, ahol az afgán védelmi miniszterrel jelent meg. 

A Hakkani-csoport tehető felelőssé többek között a tavalyi NATO parancsnokság elleni kabuli támadásért, de több más korábbi merényletért is.

Amerikai-pakisztáni kapcsolatok

Kérdés, hogy milyen változások várhatóak az amúgy sem túl gördülékeny amerikai-pakisztáni kapcsolatokban. A pakisztáni vezetés többször felszólította az amerikai oldalt, hogy azonnali hatállyal függessze fel az afgán oldalról elindított katonai akciókat. Érdekes módon az amerikai oldal csak mostanában ismerte el, hogy a légitámadások átcsapnak pakisztáni területekre is, azonban véleményük szerint ez szükséges a terrorizmus elleni harcban és éppen ezért morálisan megmagyarázható. A kapcsolatot, amely a hidegháború vége óta amúgy is alacsonyabb intenzitású, tovább gyengítette, hogy múlt hónapban Barack Obama elutasította, hogy találkozzon Zardari elnökkel Chicagoban. Erre válaszul pedig a pakisztáni titkosszolgálat új vezetője lemondta a CIA központjába tervezett látogatását. Pakisztáni felmérések azt mutatják, hogy az ország lakói az Egyesült Államokban, és nem Indiában, vagy az al-Káidaban látják a fő ellenséget. Ennek egyik bizonyítéka, hogy keresik a korábban bin Ládent eláruló orvost, míg azt a személyt aki hosszú ideig bújtatta a szaúdi terroristát, nem. 

A viszony erodálódása nem új keletű dolog. A 2000-es években folyamatosan India lett az Egyesült Államok stratégiai partnere a térségben, azonban a 2001-es terrorizmus elleni háború elindítása ismételten közelebb hozta a két országot. Kereskedelmi szempontból nem jelentős partner Pakisztán, főleg az afganisztáni háborúban nyújtott fontos szerepet geostratégiai okokból. A háború végéhez közeledve azonban egyre több ellentétet okoztak a dróntámadások, az Egyesült Államok és India közeledése, míg amerikai oldalról az együttműködést hiányolták a terrorista csoportokkal szemben. Elmondható, hogy mindkét oldalnak igaza van bizonyos mértékig, a pakisztáni titkosszolgálat (ISI) ugyanis sok esetben a kormánytól függetlenül tevékenykedik, melynek keretén belül sokszor támogat radikális szervezeteket. A Pakisztán keleti részén találtható hegyvidéki területen pedig nem érvényesül a központi irányítás, sok terrorista biztos menedékhelyéül szolgál az afgán határhoz közeli országrész. Pakisztáni oldal pedig jogosan rója fel az Egyesült Államoknak, hogy az amerikai támadások megszüntetését követeli, hiszen arra nem adott felhatalmazást és sok esetben polgári áldozatokkal jár, ugyanakkor a korábbi retorikában nem jelent meg a támadások ellenzése. Amerikai álláspont szerint a támadásokra szükség van, nem csak Pakisztánban hajtanak végre ilyen akciókat, többek között Jemenben is likvidáltak már így terrorista vezetőket korábban, a helyzet megköveteli az ilyen eszközök bevetését is.

További információ, hogy egy hosszú távú stratégiai egyezmény következtében az Egyesült Államok engedélyt kapott Kabultól, hogy 2024-ig igénybe vegye az afgán bázisokat a terrorizmus ellen harc keretében. 

Termány Roland

Felkapott hírek

Friss hírek

Az EU azért továbbra is készül a rendezetlen Brexitre

Az Európai Unió Tanácsa rendkívüli esetre vonatkozó rendeletet fogadott el annak biztosítására, hogy folytonosak maradjanak a Nagy-Britannia és Franciaország, valamint Írország és az Egyesült Királyság közötti vasúti szolgáltatások abban az esetben is, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lépne ki az unióból - közölte az uniós tanács pénteken.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás