Magyar diplomaták is kivonultak az ENSZ-ből

A nyugati diplomatáknak az iráni elnök beszéde miatti tiltakozása, valamint a rasszizmus ügyében tartott konferencia és ellenfórum jelezte csütörtökön – egy nappal a palesztin státusfolyamodvány benyújtása előtt -, hogy az ENSZ Közgyűlésének 66. ülésszakán távolról sem minden a megegyezés szándékáról szól.

A nyugati – köztük a magyar – diplomaták kivonultak ENSZ-közgyűlés általános vitájáról Mahmúd Ahmadinezsád beszéde alatt, amikor az iráni elnök azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy az Irak és az Afganisztán elleni támadás ürügyéül használta fel a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat. Az amerikai és az európai képviselők akkor álltak fel a helyükről, amikor az iráni politikus arról kezdett beszélni, hogy „arrogáns hatalmak” mindenkit szankciókkal és katonai fellépéssel fenyegetnek meg, aki megkérdőjelezi szeptember 11-ét vagy a holokausztot.

Ahmadinezsád felszólalásában említést sem tett az iráni atomprogramról, s csak futólag szólt a palesztinokról, akiknek ügye pedig az ENSZ-közgyűlés egész általános vitájára rányomta a bélyegét, és nem fejtette ki álláspontját azzal a kérésükkel kapcsolatban sem, hogy állami státust kapjanak a világszervezet közgyűlésében, pedig Mahmúd Abbász, a palesztin hatóság elnöke pénteken az általa képviselt entitás képviseletének állami rangra emelését fogja szorgalmazni. Nem szólt sem az „arab tavaszról”, sem a szíriai vérengzésekről. Ahmadinezsád azt viszont kifogásolta, hogy Oszama bin Laden al-Kaida-vezért lelőtték és nem állították bíróság elé, és olyan „daganatnak” nevezte Izraelt, amelyet el kel törölni a térképről.

Az általános vita mellett megtartott rasszizmus elleni konferencián – amelyen a 10 évvel ezelőtt a dél-afrikai Durbanben megtartott hasonló, vitatott rendezvényről emlékeztek meg – Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár figyelmeztetett rá, hogy az intolerancia és a diszkrimináció a világ több részén is növekszik. Ban felszólította a világszervezet tagállamait, hogy „álljanak ki határozottan” az antiszemitizmus, az iszlamofóbia és a kereszténygyűlölet ellen. Ugyancsak sürgette, hogy vessenek véget a faj, bőrszín, politikai meggyőződés, nem és szexuális orientáció miatti megkülönböztetésnek.

A durbani konferenciáról – amely a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán gyorsan feledésbe merült – az Egyesült Államok és Izrael kivonult, mert számos részvevő a zsidó államot akarta elmarasztalni rasszizmus miatt. A zárónyilatkozatból végül kimaradt Izrael és a cionizmus megbélyegzése. Az Egyesült Államok, Izrael és egy tucatnyi más ország távol maradt a csütörtöki New York-i megemlékezéstől, Magyarország pedig nem politikai szinten képviseltette magát.

Egy, az ENSZ-székházzal szomszédos szállodában ellenrendezvényt tartottak, amelynek felszólalói között volt John Bolton volt amerikai ENSZ-nagykövet, Elie Wiesel Nobel-díjas író és holokauszt-túlélő és Alan Dershowitz, a Harvard Egyetem jogászprofesszora.

Az ENSZ főtitkára a hivatalos konferencián azzal igyekezett elejét venni az Izrael- és zsidóellenes kirohanásoknak, hogy kijelentette: “el kell hogy ítéljünk mindenkit, aki ezt a fórumot arra használja fel, hogy lázító retorikával alaptalan állításokkal és gyűlöletbeszéddel aláássa erőfeszítéseinket.”

Ban Ki Mun felhívta a kormányokat, ne tűrjék, hogy a munkanélküliség és az életkörülmények romlása indokul szolgáljon a bevándorlók és más sebezhető csoportok elleni támadáshoz.

A diplomaták a közgyűlés alkalmából csütörtökön látható eredmények nélkül próbálkoztak a palesztin státuskérdéssel kapcsolatos, várható konfliktusok elhárításával. A közel-keleti békefolyamat újjáélesztésével hiába próbálkozó Barack Obama amerikai elnöknek a Benjámin Netajnahu izraeli miniszterelnökkel és Mahmúd Abásszal folytatott szerdai megbeszélései nem hoztak áttörést.

“Bármi történjen is holnap az ENSZ-ben, mi arra koncentrálunk majd, hogy mi lesz majd a következő napon” – jelentette ki Hillary Clinton amerikai külügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy Abbász pénteken minden valószínűség szerint benyújtja az állami státusz elismerésére vonatkozó kérvényt.

Schmitt Pál köztársasági elnök Martonyi János külügyminiszter társaságában csütörtökön részt vett az ENSZ magas szintű nukleáris biztonsági találkozóján.

A köztársasági elnök felszólalásában méltatta a Fukusima-Daicsi atomerőműben történt márciusi balesetet követő azonnali nemzetközi összefogást. Mint mondta, a mentési munkálatokat követően vita kezdődött a nukleáris létesítmények biztonságának növeléséről, az atomerőműveket pedig átfogó biztonsági felülvizsgálatnak vetettek alá. Schmitt Pál hangsúlyozta, hogy ebben a folyamatban nélkülözhetetlen az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerepe, amely biztosítja a nemzetközi együttműködés kereteit, és az érintett államok és intézmények közti párbeszéd lehetőséget.

Schmitt Pál hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja a Nukleáris Biztonsági Cselekvési Terv végrehajtását, amely áttekinti a nukleáris biztonsággal összefüggő szabályrendszer egészet, mely folyamatban a magyar szakértők is részt vesznek.

Az államfő és a köztársasági elnök csütörtökön New Yorkban kétoldalú találkozók során érvelt Magyarország nem állandó tagsága mellett az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás