Földreform Zimbabwéban

Zimbabwéban jó ideje komoly problémát jelentett a földbirtokok elosztásának egyenlőtlensége. Az ország kormánya átfogó földreformmal kívánta orvosolni a problémát, az elért eredmények megítélése azonban nem könnyű feladat.

A föld már régóta vita tárgya

Zimbabwéban (előző nevén Rodézia) a földek elosztása már a gyarmatosítás kezdete óta konfliktusokat gerjesztett az országban, az őshonos fekete lakosság különböző csoportjai, és később főként a fehér telepesek és a fekete vidéki lakosság között. 1980-ban az ország mezőgazdasági termelésre alkalmas területeinek nagy részét, több mint 15 millió hektárt hatezer nagygazdaságra osztva műveltek. Ezek a hatalmas összefüggő területek néhány kivétellel fehér farmerek kezében voltak.

A függetlenség elnyerésének ára

Az aránytalanságokon már a rodéziai bozótháborút (második Chimurengát) lezáró 1979-ben aláírt Lancaster Házi Egyezmények (LHE) is változtatni próbáltak, de csak mértékkel. Mivel a fehér kisebbség elvesztette korábbi vezető politikai szerepét, a függetlenség utáni tízéves átmeneti időszakra a LHE igyekezett garantálni a fehér farmerek tulajdonát, így a fehér nagygazdaságok érdekeit védendő előírták a „willing seller, willing buyer” elvet, amelynek értelmében a Robert Mugabe által vezetett kormány nem sajátíthatott ki földet, hacsak azt tulajdonosa saját akaratából áruba nem bocsátotta. A brit kormány által anyagilag is támogatott szerény mértékű földreformok és újratelepítési programok következtében 1999-re a nagygazdaságok összterülete 12 millió hektárra csökkent.

2000-től: radikális változások

A 2000-ben kezdeményezett Gyorsított Földreform Program ennél sokkal radikálisabb lépéseket foganatosított: 4500 nagygazdaságot, 7,6 millió hektárnyi földet, az ország területének 20 százalékát osztották felaz ország fekete farmerei között. 2008–2009-re 145 ezer kisebb (A1) gazdaságot és 16 500 A2 típusú nagyobb farmot hoztak létre. A zimbabwei mezőgazdasági rendszert már a gyarmati időszakban is kettős modell jellemezte, ezt képezte le az A1–A2 felosztás: nemcsak a szegényebb bennszülötteknek, hanem a mezőgazdasági szektorban vállalkozni kívánó gazdagabb feketéknek is lehetőséget akartak biztosítani a nagyobb területek kijelölésével.

Kisebb birtokok…

Az A1 területeket jellemzően korábban földnélküli parasztoknak juttatták, az előző rendszer fehér farmjait 40–45 alegységre osztva. Egy ekkora méretű föld nemcsak a család megélhetését biztosító hat hektárnyi növénytermelésre volt elegendő, hanem legelőnek is jutott a szántásra használt marháknak. A farmok kijelölését a kormány emberei végezték. Az új farmerek mintegy fele jambanja földfoglaló volt, mások formális vagy kevésbé formális pályázat után foglalhatták el a nekik kiutalt területet.2003-ra az A1 területeknek már 97 százalékát használatba vették. Habár a kormány igyekezett támogatni ezeket a kisebb területeket birtokba vevő farmereket, azonban a termeléshez szükséges magvakat, trágyát és szerszámokat meglehetősen véletlenszerűen és kis mennyiségben osztogatták. A programhoz túl alacsony forrásokat rendeltek az állami költségvetésből, és sok esetben a földfoglalók is hiányos mezőgazdasági ismeretekkel bírtak.

És nagyobb farmok…

Az A2 modell lényege az volt, hogy a korábbi fehér nagybirtokokat 3–7 darab A2 farmra osztották. Ezekre a földterületekre a Mezőgazdasági Minisztériumnál lehetett pályázni. A minisztérium a főbb országos újságokban meghirdette a pályázatokat, és a pályázóknak teljes körű üzleti tervet is mellékelniük kellett, amelyben megjelölik jövedelmüket, vonatkozó tapasztalataikat, képzettségüket, stb. Minden sikeres pályázótól elvárták, hogy kormányzati segítség nélkül is képes legyen beindítani a gazdaságot, és az elbírálásnál előnyben részesítették a háborús veteránokat, korábbi szabadságharcosokat és nőket.

A földreform hatalmas indulatokat generált: erőszakos földfoglaló akciókkal, Mugabe politikai szövetségeseinek földdel jutalmazásával vált hírhedtté. A korrupt politikusok, akik sok esetben méltatlanul jutottak a farmokhoz, gyakran parlagon hagyták földjeiket. Gazdasági mérlege azonban meglehetősen negatív: Zimbabwe korábban éppen mezőgazdasága révén Afrika egyik éléskamrájának számított: a földreformok miatt a korábbi kereskedelmi gazdálkodást felváltotta az önellátó gazdálkodás, és a sok esetben hozzá nem értő új tulajdonosok. Az 1990-es 300 ezer tonnáról 2007-re a búzatermelés 50 ezer tonnára esett vissza. A dohány, amely Zimbabwe egyik legfontosabb exportcikke, 2000-ben még 600 millió dollárnyi bevételt termelt, míg 2007-ben kevesebb mint 125 milliót.

Még a bányászat is visszaesett…

Zimbabwe ásványi anyagokban is gazdag: hatalmas vas-, nikkel-, platina-, szén-, króm-, azbeszt-, gyémánt, tantál- és aranylelőhelyekkel rendelkezik. Azonban éppen a kétezres évek elején, amíg a világgazdaság felívelőben volt és Kína nyersanyagéhsége táplálta a nyersanyagokban gazdag országok gazdasági fejlődését, Zimbabwe bányáiban visszaesett a kitermelés. Habár az ország minimum évi 25 tonna arany kitermelésére lenne képes, és az arany ára folyamatosan magas (tehát megérné többet termelni), 2014-ben mégis csak 13,9 tonnát sikerült kitermelni. A kétezres évek első felében 35 év gazdasági fejlődését tették tönkre: a GDP 2000 és 2007 között 43(!) százalékkal csökkent.

Hiperinfláció

Amikor Zimbabwe függetlenné vált 1980-ban, dollárja erősebb volt az amerikai dollárnál. A kilencvenes évek végére azonban elszaladt az infláció, és a hiperinfláció csúcsán, 2008-ban a valutaromlás üteme elérte az 500 milliárd százalékot és ezzel megdöntötte az 1946 óta fennálló világrekordot (amelyet Magyarország tartott hat évtizeden keresztül).Robert Mugabe zimbabwei elnök kormánya és a Zimbabwei Jegybank az Amerikai Egyesült Államok, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió szankcióit (amelyeket éppen a földreform erőszakos vonásai indokoltak) okolta a hiperinflációért, de valószínűleg más tényezők is szerepet játszhattak:

Ha érdekli, hogy mi okozhatta a hiperinflációt, hogyan sikerült megoldani, és melyek a földreform hosszú távú követlezményei, kattintson az afrikablog.hu-ra!

Biedermann Zsuzsánna

Felkapott hírek

Friss hírek

Jövő héten találkozik Erdogan és Putyin

Az orosz elnök szíriai különmegbízottja és a török elnöki szóvivő csütörtökön megállapodott arról, hogy Ankara és Moszkva továbbra is együttműködik Szíria területi épségének ügyében. Erdogan jövő hétfőn Szocsiban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel fog tárgyalni Szíria ügyében.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás