Meddig eszkalálódhat a terrorizmus Nigériában?

A 2014-es év különösen véres volt az afrikai ország történetében. Egy év alatt megduplázódott a merényletek száma, és a folytatódó erőszakhullám meghaladja az iraki és afganisztáni háborúk idején elkövetett terrorcselekményeket. Közben minden eddiginél nagyobb nemzetközi összefogás készül a terrorcsoport megállítására. Sikerül-e véget vetni a Boko Haram rémuralmának?

A Nigéria elmúlt 17 évében elkövetett erőszakos merényleteket összesítő adatbázis szerint 1998 óta legkevesebb 29 600 ember vesztette életét különböző etnikai, vallási, politikai konfliktusban. Ebből 11 100-an a Boko Haram 2009 júliusa óta elkövetett támadásai során vesztették életüket, közülük is körülbelül hétezren 2013 júliusa és 2014 júniusa között. Mindössze másfél év alatt az elmúlt két évtized legvéresebb időszakát élte át Nigéria, és a támadások egyre gyakoribbak a környező országokban is.

Február elején az iszlamista csoport első alkalommal intézett halálos áldozatokat követelő támadást több csádi halászfalu ellen, ahol legkevesebb 26 ember vesztette életét. A térségbe egyébként rendszeresen érkeztek a terror elől menekülő nigériaiak. A Nigériával határos szomszédos államokba – Csádba, Kamerunba és Nigerbe – eddig mintegy 157 ezer menekült érkezett, legtöbbjük, százezer fő Nigerbe.

A Boko Haram Abubakar Shekau vezetésével kezdett igazán véres támadássorozatokba. Ahogy egyre inkább az északkeleti országrész lett a merényletek célpontja, úgy vált Borno állam is egyre jobban háborús zónává. Az állami intézmények és létesítmények elleni támadásokat felváltották a robbantások, emberrablások, különböző vallási felekezetek elleni merényletek, faluk és városok elfoglalása. A felkelők az ISIS iraki és szíriai tevékenységének mintájára helyi kalifátusokat hoztak létre, amiket saját törvényeik szerint működtetnek.

A Boko Haram által irányított területet az erőszakhullámon túl a járványok, éhezés, szegénység is veszélyezteti. Sok határmenti farmer és állattartó van fenyegetett helyzetben, ezrével ölik le illetve rabolják el tőlük a terroristák terményeiket és állataikat. Szintén nagy gondot jelent a nehézfegyverek proliferációja. A múlt héten kameruni és nigériai biztonsági szakemberek gyűltek össze a kameruni fővárosban, Yaoundéban, hogy a felkelők miatt megnövekedett biztonságpolitikai kihívásra találjanak valamilyen választ. A közép-afrikai országok vezetői egy speciális alapot is létre kívánnak hozni a terrorszervezet által sújtott régiók megsegítésére. A vezetők emellett döntöttek egy regionális hadsereg felállításáról is. A Közép-Afrikai Államok Gazdasági Közössége múlt hétfőn meg is állapodott egy százmillió dolláros összegről, valamint kérte az ENSZ jóváhagyását a nemzetközi sereg katonai beavatkozásához. A katonai akcióban történő részvételi szándékát Burundi és a Közép-afrikai Köztársaság is jelezte. Az, hogy ENSZ-csapatok részt vesznek-e majd a műveletekben, a Biztonsági Tanács döntésén múlik.

A nigériai hadsereg eddig is heves konfliktusokba került a felkelőkkel, akik ellen most minden eddiginél nagyobb szárazföldi és légi offenzívát kívánnak indítani a következő hónap végétől. Csád, Kamerun és Niger múlt héten számos milicista célpont ellen intézett támadást, közleményük szerint több száz felkelőt öltek meg és fogtak el a beavatkozás során. A Boko Haram mindhárom országban öngyilkos robbantásokkal válaszolt.

Nigériának mindemellett politikai krízissel is szembe kell néznie: terrorfenyegetésre hivatkozva március 28-ra halasztották az elnökválasztást. A jelenlegi elnök, Goodluck Jonathan legfőbb ellenfele az a Muhammadu Buhari, aki 1983 és 1985 között az ország katonai diktátora volt. Mégis sokan őt tartják esélyesnek arra, hogy véget vessen a Boko Haram uralmának. A közvélemény-kutatók szerint fej-fej mellett áll a két jelölt, és nem véletlen, hogy Jonathan elnapolta az eredetileg február 14-re kitűzött választásokat, ezzel is időt kívánt nyerni, hogy megpróbálja növelni népszerűségét. A Boko Haram pedig közleményük szerint mindent megtesz majd a választások bojkottálásáért. Ahogy Shekau fogalmazott: „nem fognak békésen zajlani a választások, még ha az életünkbe kerül is”. Addig pedig marad a tervezgetés és a remény, hogy a közeljövőben sikerül véget vetni az egyre jobban elmérgesedő iszlamista rémuralomnak.

Bucsku Enikő

Felkapott hírek

Friss hírek

A világnak szánt üzenet lehet Kim Dzsong Un lovaglása

A KCNA állami hírügynökség által szerdán kiadott képeken Kim Dzsong Un észak-koreai vezető látható, amint egyedül, egy hatalmas fehér ló hátán ülve havas mezőkön és erdőkön halad felfelé a Pektu-hegyen, a Kim-dinasztia spirituális szülőföldjén. Elemzők szimbolikus jelentőségűnek értékelik a lépést, amely által Észak-Korea azt akarja hangsúlyozni, hogy fel kíván lépni a nemzetközi szankciók, valamint a nukleáris programját érintő nyomás ellen.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás