Hova tartasz, Nigéria?

Nigériában a februári választások előtt a politikusoknak nem elég a kampányra koncentrálni. Az ország működésében egyre több területen válik elkerülhetetlenné az, hogy a vezetés szembenézzen a gondokkal. A Boko Haram nigériai terrorszervezet támadásai az ország északi tartományaiban egyre több halálos áldozatot követelnek. Az USA egyre kevesebb olajat importál nigériai forrásokból, s a kormány rejtélyes módon leállította a nigériai sereg részvételét az USA kiképzőprogramjában a Boko Haram ellen.

„A Boko Haram nem jelent fenyegetést az USA számára. Azonban a terroristák támadásai a nigériaiakra, s a kormány terrorellenes lépései, melyeket az emberi jogok folyamatos és súlyos megsértése jellemez, igenis megkérdőjelezi az USA afrikai érdekeit. Ahhoz, hogy Nigéria megtarthassa fontos szerepét az észak-afrikai régióban, a kormánynak véget kell vetnie az emberi jogok állami intézmények általi folyamatos semmibevételének, biztonságot kell nyújtania az északi tartományok menekültjeinek, és le kell vezényelnie a demokratikus és hiteles választásokat februárban.” – írta John Campbell, az USA nigériai nagykövete 2004 és 2007 között, reagálva az elmúlt hetekben megszaporodott Boko Haram-támadásokra, s az ország romló gazdasági helyzetére.

1999-ben, mikor a katonai vezetést civil kormány váltotta fel, Nigériában az egy főre jutó jövedelem 1940 USD volt. 2013-ra ez az érték 5360 dollárra növekedett, s ezt a javulást szokás az afrikai demokrácia sikereként értékelni. A növekedést a magánszektor által végzett olaj- és gázkitermelés eredményezte, az export, a munkahelyek teremtése nagy bevételt hozott az országnak, bár a nigériai nép jó része még most is áram és közegészségügy nélkül él.

Tartott ez a növekedés addig, amíg júniusban az USA, Nigéria legfontosabb partnere az olajexportban az addigi havi harminc millió olaj megrendelést kevesebb mint havi három millióra csökkentette. Ázsiából ugyan érkeznek újabb megrendelések, azonban ez a csökkenés komolyan érinti az ország gazdasági helyzetét.

E gazdasági gondok mellett pedig a nigériai terrorszervezet, a Boko Haram egyre erősödik, az északi Borno, Yobe és Adamawa tartományokban már kalifátust vezetett be, és a saría, az iszlám törvény szerint ítélkezik. A szervezet támadásai pedig már csak azért is szaporodnak, mert november 20-án lejárt a kormány sürgősségi helyzetet előíró rendelete, s bár Goodluck Jonathan elnök már kérte a rendelet meghosszabbítását, ez még mindig nem valósult meg.

November 28. óta több mint 250 halálos áldozattal jártak támadásaik különböző városokban.

A Boko Haram pedig nem kímél sem törvényt, sem vallást. November 28-án Kano városának legfontosabb mecsetében az imádkozó tömegre lőttek, Potiskumban egy középiskolát támadtak.

December elsején két tartomány központjában is nagy veszteségekkel járó csapást mértek a lakosokra. Maiduguri piacán két öngyilkos merénylő nő robbantott, öten haltak meg. E piacon november utolsó hetében hasonló támadás történt. Később, december 3-án terrorellenes civilek állítottak meg egy tizenéves lányt úton a piac felé, akinek hidzsábja alatt szintén bombát találtak. Maiduguri esete arra mutat, hogy a Boko Haram előszeretettel használ fel fiatal nőket támadásaihoz. A kérdés már csak az, hogy e nőkben olyan erős ideológiai kötődést ébresztenek, hogy önként áldozzák fel magukat, vagy egyszerűen nem is tudják, milyen fegyvert visznek magukkal.

A Boko Haram támadásait az elmúlt két hétben a következő térképen lehet nyomon követni, a piros jelzésekre kattintva pedig bővebb információ nyerhető a helyszínekről és az eseményekről.

Maiduguri támadásával párhuzamosan a Boko Haram Damaturut is megpróbálta bevenni. Egyik központjukból, Buni Yadból érkeztek a terroristák motorokon és autókon. Először a rendőrséget támadták, majd az őket lefegyverezni igyekvő katonai helikoptert, végül a damaturui egyetemi kampuszon lőttek. A harcok hajnalban kezdődtek, s délutánig tartottak, legalább százötvenen haltak meg. Az eseményeket Abujában a Védelmi Minisztérium nem kommentálta.

A terrorszervezet megtámadta a napokban Bajoga városát és Ashaka település cementgyárát is, s egy másik akcióként Damasak településre csapott le, azzal a céllal, hogy bosszút álljon, amiért a lakosok fiatalságának egy része csatlakozott a Boko Haram-ellenes mozgalomhoz az északi régióban. A támadás során a lakosok közül sokan Nigerbe menekültek a határ közelsége miatt, azonban egy folyón való átkelés során körülbelül ötvenen életüket vesztették. A menekültek most Diffa régióban tartózkodnak.

A damaturi egyetemi támadás és a damasaki csapás érdekes tényre engednek következtetni – a Boko Haram ugyanis mind a két alkalommal a fiatalokat tűzte ki célpontul, vélhetőleg azért, hogy megfélemlítse őket, hogy így ne csatlakozzanak az egyre népszerűbb civil Boko Haram-ellenes mozgalomhoz, ami a terrorszervezet legnagyobb fenyegetését jelenti.

Látva a terrorizmus terjedését és erejét Észak-Nigériában, megdöbbentőnek tűnhet a tény, hogy a napokban a nigériai kormány leállította a hadsereg amerikaiak általi kiképzését a Boko Haram leküzdésére. Az USA 600 fős nigériai csapatot képzett, s a terrorizmus elleni küzdelem mellett a libériai és a Sierra Leone-i békefenntartás volt a feladatuk. A kormány nem adott választ arra, hogy a tréninget miért állították le, s a hadsereg szóvivői rendre elutasítják az interjúkérelmeket. Az egyetlen válasz, amit a kérdésekre adnak az, hogy ez stratégiai döntés volt.

Nigéria komoly belső nehézségekkel küzd mind a gazdaságot, mind a belbiztonságot tekintve. A kormánynak lépnie kell: a terror nő, a bevétel csökken, a választások közelednek.

Szlamka Zsófia

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás