Bosszú vagy harc az ideológiáért?

2014 novemberének végén és decemberének elején felforrósodott a támadási hullám Kenyában, miután a szomáliai al-Shabaab újra terrorakciókat hajtott végre az ország területén. A több mint ötven halálos áldozattal járó támadások megrengették a közbizalmat, a rendőrség vezetője és a belügyminiszter távozásra is kényszerült. De vajon mi áll az egész hátterében? Pusztán bosszúról van szó vagy pedig többről? Van kiút a jelenlegi helyzetből?

November 22-én egy busz utasait támadta meg a szomáliai központú al-Shabaab. Az utasokat vallásuk alapján szeparálták muzulmánokra és nem muszlimokra, akik nem Allah követői voltak – szám szerint huszonnyolcan –, azokat a terroristák kivégezték. December elsején egy szórakozóhelyet támadtak meg a szélsőségesek, egy ember meghalt, és több mint tíz ember megsérült a gránáttámadásokban. Rákövetkező napon egy, az északkeleti tartományban lévő, a november végi vérengzéstől alig harminc kilométerre fekvő kőfejtőnél rendeztek vérontást, harminchatan vesztették életüket – jellemző, hogy itt is szétválasztották a muzulmán vallásúakat a többiektől.

Északkeleten a helyzet fokozódik

A közhangulat az egyre radikálisabbá váló Kenyában nagyon alacsonyan van, mindenki félelemben él, nem tudhatják, hogy hol fognak következő alkalommal lecsapni a gyilkosok. A kormány tehetetlennek látszik, míg a miniszterelnök, Kenyatta, már-már George W. Bush elnököt idéző 9/11-es retorikát üt meg, mikor a terror elleni harc fontosságáról és tettre készségről beszél. Kenyatta napjai amúgy is sűrűnek bizonyulnak, emberiesség ellen elkövetett bűntettek miatt jelenleg épp eljárás alatt áll a hágai Nemzetközi Bíróságon, mely éppen a napokban szólította fel az ügyészséget, hogy szolgáltassanak be bizonyítékokat a miniszterelnök ellen a következő egy hétben, különben a vádakat ejteni fogják.

A kormány, hogy mentse a menthetőt, felszólította a nem muzulmán értelmiséget – tanárokat, orvosokat –, hogy hagyják el az északkeleti tartományt a saját biztonságuk érdekében. Az ország vezetése ezen kívül azon is aggódhat, hogy a gazdaságra milyen hatással lesznek a megszaporodó támadások, mivel e körülmények nem túlságosan turista-kompatibilisek, így imázsának esése miatt könnyen nagy összegű bevételtől eshet el az ország.

Szemet szemért, fogat fogért

Akár ezt is tekinthetnénk a támadások ideológiai alapjának, mivel mind a 2013-as Westgate merényletnél, mind a későbbieknél az al-Shabaab a 2011-es Linda Nchi műveletben a kenyaiak által megölt ártatlan muzulmán szomáliaiakért akart bosszút állni, legalábbis kommunikációjuk alapján erre következtethetünk. De mi állhat a terroristaszervezet akcióinak sikere mögött?

Elszigeteltség, út a radikalizmushoz

Az északkeleti tartomány szomszédságában található Szomália Gedo tartománya, amely közel helyezkedik el a tűzfészekhez. A köznyelv „senki földjének” nevezi, és az állam hatalma gyakorlatilag nem terjed ki rá, így a terroristák számára földi mennyországként kiváló kiindulási pont a kenyai támadásaikhoz.

Az északkeleti tartomány az ország legszegényebb területe, mely alapjáraton ideális a radikális eszmék felfuttatására, a támadások általi szeparáltság és a kormány általi becsmérlés mind-mind segítik az al-Shabaabot, hogy Kenya területén sikeresek legyenek. Ezek a tényezők és a területen jelentős rendőri túlkapások csak fokozták a „Fiatalok” népszerűségét és egyre több támogatójuk és követőjük akad.

Újratervezés

Ben Rawlence, az Emberi Jogok Intézetének tanácsadója, aki épp a dadaabi menekülttáborról ír könyvet, hosszú publicisztikában elemzi a kialakult helyzetet és a lehetséges megoldásokat. Az már a kenyai lakosság számára is egyértelművé vált, hogy a kormány a jelenlegi stratégiával képtelen megfékezni a támadásokat, a félelem további eszkalálódása pedig mindenki számára csak negatív következményekkel jár. Rawlence kiemeli, hogy negyvenegy olyan dróntámadás során, melyben egy személy volt csak a célpont Pakisztán és Jemen területén, 1147-en haltak meg mint „járulékos veszteség”. Ez a szám a kenyaiak Linda Nchi műveleténél nem ismert, de több ezerre tehető. Véleménye szerint fontos mélyebbre nézni az okokban annál, hogy a terroristák az ördög emberei és vallási fanatizmusból ölik halomra az embereket, mivel így érthetőek csak meg a valós indítékok és így található csak megoldás. Ugyanis jelenleg a kenyai kormányzat saját maga hazugságai és önámítása miatt nem látja a fától az erdőt. Az al-Shabaab célja – nigériai baráti társaságukkal, a Boko Harammal karöltve – ugyanis nem a keresztények kiirtása, hanem a számukra bűnös világi oktatás átalakítása muszlim vallásos iskolai rendszerré. Ezért támadják a tanárokat és fenyegetik az ott élőket, hogy akik elmenekülnek, ne térjenek vissza, így szabad utat kapva arra, hogy átvegyék a terület és az oktatás felett az uralmat. Tehát ez nem a keresztények elleni háború, hanem harc a muszlim ideológiáért.

Merre lehet a kiút?

Három olyan fontos szegmense van a területen kialakult helyzetnek, ami mindenképp javításra szorul és csökkentheti a társadalmi feszültséget, mely a fő forrása az al-Shabaab sikerének. A kenyaiak jelenleg határozott stratégia nélkül „lézengenek” Szomáliában katonai művelet címén, ezen mindenképp változtatniuk kell, és határozott lépéseket kell készülniük az ellenségükkel való leszámolás érdekében. Eközben a háttérországot is erősíteniük kell, és nem pedig magára hagyni, mivel ennek következményeként az al-Shabaab könnyen kiszakíthatja a területet az országból.  

Molnár Zsolt

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás