A láthatatlan válság – Éhezés a Száhel-övben

Az évtizedek óta tartó éhezések a Száhel-öv országaiban ugyan nem bírnak olyan látványossággal, amivel a híradások főcímeibe kerülnének, ám a humanitárius katasztrófához sokkal közelebb állnak ezek a területek. A médiafelhajtás állhat a támogatások arányának hátterében?

2014-ben jogosan érezhetjük, hogy „katasztrófatúlterhelés” van jelen a Földön, elég csak az ukrán válságra, a minden eddiginél halálosabb ebolajárványra, az Iszlám Állam felemelkedésére a kilátástalan szíriai polgárháborúban, a gázai konfliktus újabb fejezetére, vagy csak a kannibalizmusig elfajuló Közép-afrikai Köztársaságbeli eseményekre gondolni.

Ezek a nagyobb krízisek mellett megtalálhatók azonban olyan hummanitárius válsággal fenyegető helyzetek is, melyek több támogatással talán jobban kezelhetővé válnának, ám mind a Élelmezési Világprogram (WFP), mind az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) számára nehézkes az adománygyűjtés.

Válság kódolva

Az éhínség által legjobban érintett ország Csád, mely az egyik legszegényebb az afrikai országok között, és amely száraz (arid) éghajlatú területen fekszik, így az országot sokszor szárazság sújtja, melynek talán legismertebb példája a Csád-tó pusztulása.

Ennek következtében a termésértékek igen alacsonyak, az alacsony színvonalú egészségügy és a magas termékenység előre kódolja az újszülöttek sanyarú sorsát alapjáraton. A helyzetet tovább nehezíti, hogy Csád több ezer menekültet kénytelen befogadni, keleti régiójában a dárfúri konfliktus miatt már több mint tíz éve folyamatosan vándorolnak át a menekültek. Emellett az igencsak instabillá váló Közép-afrikai Köztársaságból is az országba migrálnak az ott élők, északról pedig a polgárháborúból polgárháborúba lépő Líbia határolja, mely szintén biztonsági kockázatokat vet fel. Ennek következtében a háborús övezetek által körbevett ország egyedül Kamerunon keresztül tud érintkezni a külvilággal, amit a szomszéd ki is használ és igen magas áron szállít csak kereskedelmi termékeket a szomszédjának. Ezeket összegezve nem meglepő, hogy Csád a 183. helyet foglalja el a 185-ből az ENSZ HDI (Emberi Fejlettség Index, mely az életszínvonalat, az oktatást és a várható élettartamot számszerűsíti egy komplex mutató kereteiben) listáján már évek óta.

Adománygyűjtés döcögősen

A helyzetet nem könnyíti, hogy a világ segélyező szervezeteinek a WFP és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága csádi missziójukra kért összegek 31, illetve 25 százalékát sikerült megszerezni 2014-re. A finanszírozási gondok miatt a napi kalóriabeviteli értéket 850 kalóriára csökkentették, amely egy kisgyermek számára épp elégséges, de az európai standardok alapján a napi bevitel egy átlagos nőnél 2000, míg egy férfinál 2500 kalória. Ebből is látható, hogy a most meghatározott kvóta milyen nehéz helyzetbe sodorja a menekülttáborok lakóit. 

A fenti diagramm mutatja Csád és szomszédos országainak 1992 és 2011 közötti átlagos napi kalóriabeviteli értékét, melyből kiolvasható, hogy Csád áll a legrosszabbul mind közül. A támogatások hiánya azonban nem csak ott akadozik, ugyanilyen alacsony arány jellemző a térség többi, éhínség által érintett országban.

Ami nincs a hírekben, nem is fontos? 

Tény, hogy egy katonai válság sokkal jobban megfogható és eladható a médiában, így több nyilvánosságot is kapnak ezek az események, melyek következtében több emberhez is jut el, akik értelemszerűen több adományt is tudnak felajánlani. Az efféle hiba nem az emberek készülékében van, akár belpolitikai, akár külpolitikai területen annyi problémás helyzet található a Földön napjainkban, hogy egy-egy komolyabb eset könnyen kikerülhet a látókörből. 

Ettől függetlenül elgondolkoztató adat, hogy a WFP számára biztosított többoldalú hozzájárulás országonként milyen arányban áll az összes adományozáshoz képest. Arányában Peru (2 millió dollár) és Azerbajdzsán (100 ezer dollár) áll az élen 100 százalékkal, de a legtöbbet adományozó lista vezetője a 86 milliós támogatást nyújtó Svédország, mely az általa adott adományok 86 százalékát biztosítja a WFP-nek. Az Egyesület Államok, mely bár közel 6 millió dollár adományoz, ez a teljes összegnek mindössze 0,41 százaléka. 

Könnyen elképzelhetjük, hogy ha egyes országok más prioritások mentén osztanák szét a pénzüket, az afrikai országok éhínség elleni harcának finanszírozási problémái is csökkenhetnének. 

Molnár Zsolt

Felkapott hírek

Friss hírek

DAX-elemzés: megtörni látszik a negatív trend

A pozitív elmozdulások dominálnak a mai kereskedésben, az európai indexek most reagálják le a péntek este a Wall Streeten kibontakozott ralit. Az EU és az Egyesült Királyság közötti Brexit-tárgyalások ma folytatódnak, és a hírek szerint ez lesz az utolsó forduló.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás