A lázadók veresége elhozza a békét is?

A Kongói Demokratikus Köztársaság kormánya másfél év polgárháborút követően úgy tűnik, hogy sikeresen kiűzte az ország területéről az M23 nevű felkelőcsoportot. A katonai győzelem azonban csupán egy kezdeti lépés a béke felé vezető hosszú úton, amely még koránt sincsen biztosítva a kelet-kongói régióban.

Egy újabb nagyobb offenzíva keretében az ENSZ egységekkel is megtámogatott kongói hadsereg visszafoglalta a felkelők utolsó bázisát, az ugandai határon fekvő Bunagana városát is. „A felkelők a támadás után szétszóródtak, sokan közülük a közeli hegyekbe húzódtak vissza, míg Bertrand Bisimwa, az M23 vezetője még a kormányerők érkezése előtt Ugandába menekült.” – tájékoztatott Lambert Mende, a kongói kormány szóvivője. „A kora reggeli óráktól kezdve harcoltunk, azonban a város mostanra már teljesen az ellenőrzésünk alá került.” –tette hozzá Mende még a katonai akció napján.

A város és környéke a tavaly kirobbant polgárháború alatt végig az M23 lázadócsoport kezében volt, az utóbbi időben pedig az utolsó bázisukká vált. A kormánycsapatok mostani áttörésével pedig a felkelők teljesen kiszorultak az ország területéről.

A helyi lakosok örömmel fogadták a bevonuló kormányerőket, mellyel reményeik szerint véget érhet a hosszan elhúzódó konfliktus a térségben. „Nagyon boldogok vagyunk. Mi a kormány oldalán állunk. Nagyon sokat szenvedtünk az M23 uralma alatt és bíztunk benne, hogy egyszer véget ér a hatalmuk.” – nyilatkozott egy helyi lakos.

Az ENSZ segítségével felgyorsultak az események

A Kongói Demokratikus Köztársaság területén több mint 20 ezer ENSZ békefenntartó teljesít szolgálatot, mely jelenleg a legnagyobb kihelyezett ENSZ egység a világon. A békefenntartók legfontosabb küldetése kezdetben a civil lakosság védelme volt, azonban a helyzet tarthatatlansága miatt 2013 márciusában az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy szélesebb mandátummal rendelkező háromezer fős egységet is felállított, mely egyértelműen a felkelők elleni erélyesebb fellépést szolgálta.

Az ENSZ beavatkozással kapcsolatban Gabriel Gatehouse, a BBC egyik kelet-afrikai szakértője hatalmas előrelépésnek nevezte a mostani akciót, mely véleménye szerint egy komoly fordulatot hozott a fennálló konfliktusban.

Egészen a múlt hétig ugyanis egy relatív kisszámú – pár ezer fős – felkelő hatalmas területet tudott a kezében tartani a náluk jóval nagyobb katonai potenciállal rendelkező kormányerővel szemben. Tavaly novemberben pedig az ENSZ egységei – ígéretük ellenére – képtelenek voltak megakadályozni, hogy az M23 fegyveresei elfoglalják Goma városát.  Azonban az idén márciusban létrehozott és szélesebb jogkörrel rendelkező egységek úgy néz ki, hogy változást hoztak a polgárháború alakulásában. A nehézfegyverzetű helikopterekkel és tüzérséggel felszerelt ENSZ-erők támogatásával a kormány sikeresen kiűzte a felkelőket az országból. Ez természetesen valószínűleg még nem jelenti a régióban – a számos egyéb etnikai csoport között is fennálló – ellenségeskedés végét. Azonban talán egy erőteljesebb formátumú békefenntartó misszió mintájaként szolgálhat Afrikában, vagy máshol a világon – vélekedett Gatehouse a jelenlegi helyzetről.

Martin Kobler, az ENSZ misszió vezetője egy héttel ezelőtti nyilatkozatában az M23 katonai tevékenységének végéről beszélt, valamint véleményében kifejtette, hogy a lázadóknak a fegyverek helyett inkább a tárgyalóasztalt kellene választaniuk.

A béke csupán egy álom?

Egyelőre nincs konkrét megoldás arra nézve, hogy miként lehetne békés úton rendezni a konfliktust. A már sokadik tárgyalás, melyet legutóbb Kampalában, Uganda fővárosában tartottak, változatlanul sikertelenül végződött. Vélhetően ennek a legfőbb oka, hogy a kormány nem akart engedni a lázadók követelésének, melyben az M23 amnesztiát kért a szervezet vezetői számára. „A kongói kormánynak nem állt szándékában kompromisszumot kötni, egyszerűen demonstrálni akarta katonai erejét.” – foglalt állást a témával kapcsolatban Ilona Auer-Frege, a közép-afrikai Német Ökomenikus Hálózat egyik szakértője.

Frege szerint fontos lenne megvizsgálni, hogy milyen célok vezetik a lázadócsoportot. Az M23 a Ruandából a Demokratikus Kongó területére érkező menekültek képviselőjeként kép fel, így a tárgyalások folyamán ezeknek az embereknek az érdekeit is tiszteletben kellene tartaniuk. Egy további prioritásnak a kongói állam újraépítésének kellene lennie, mely együtt járna a korrupció megfékezésével, valamint a közbiztonság helyreállításával és az egyes bűnözők felelősségre vonásával, ugyanis számos rendbontó jelenleg is büntetlenül garázdálkodhat az országban. A szakértő szerint azzal, hogy fegyveresen kiszorítják a lázadókat az országból, a problémákat még nem oldják meg, így véleménye szerint a valódi békéért még igen sokat kell tennie a kormánynak. A lázadók idővel „újraszerveződnek, szereznek új fegyvereket és az erőszakhullám újraindul.”

Egy további lényeges szempont, hogy mindenképpen hosszabb távon kellene gondolkodni, valamint a külföldről segédkező államoknak és a kormánynak együtt kell egy békekoncepciót kidolgoznia. Azonban Frege véleménye szerint ez hosszabb időt fog igénybe venni, így biztosan nem pár hét, vagy hónap alatt fog beköszönteni a béke az érintett régióban.

Tóth Dániel

Felkapott hírek

Friss hírek

Ausztrália és Kína diplomáciai szóváltásba keveredett

Peking pénteken felszólította Canberrát, hogy ne tegyen "felelőtlen kijelentéseket" a Kínában január óta fogva tartott kínai-ausztrál író és akadémikus ügyében, miután az ausztrál vezetés "mély csalódottsággal" fogadta azt a hírt, hogy a férfit a kínai hatóságok nemzetbiztonsági okokra hivatkozva bűnügyi felügyelet alá helyezték.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás