Aláírták a kongói békemegállapodást

Az afrikai Nagy-tavak régiójának vezetői – egy hónapos késéssel – végre aláírták azt a békeokmányt, melynek célja a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti tartományainak stabilizálása. A nehéz tárgyalások árán megkötött egyezményt azonban máris sok kritika éri.

A békeokmány aláírására vasárnap került sor az etióp fővárosban, Addisz-Abebában. Az eseményen az afrikai vezetők mellett Ban Ki-mún is részt vett. Beszédében az ENSZ-főtitkár figyelmeztetett, hogy a megállapodás csak egy átfogó rendezési terv első lépése, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az okmány aláírása hozzájárul a béke, a biztonság és a hosszú távú stabilitás megteremtéséhez a térségben.

Az okmányban kilátásba helyezett intézkedések két fő pilléren nyugszanak. Az első a kongói állam átfogó reformját irányozza elő, a második pedig a környező országok be nem avatkozási kötelezettségét rögzíti. A megállapodás két felülvizsgálati mechanizmus létrehozásáról is rendelkezik, ezek működéséért négy nemzetköz szervezet (az ENSZ, az Afrikai Unió, a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség és a Nagy-tavak Régiójának Nemzetközi Konferenciája) felel majd.

A békeokmányt tizenegy afrikai állam, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Angola, Burundi, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Köztársaság, Dél-Afrika, Dél-Szudán, Tanzánia, Zambia, valamint Ruanda és Uganda képviselői írták alá. Mindannyian rögzítették, hogy a jövőben nem avatkoznak be a kongói belügyekbe. Ez a vállalás különösen Ruanda és Uganda esetében fontos, hiszen a két állam vezetőit az elmúlt évben több ízben is megvádolták a kelet-kongói lázadó csoportok támogatásával – tavaly októberben egy ENSZ-jelentés is született ennek kapcsán.

Újabb katonákra van szükség

A politikai rendezés mellett a megállapodás egy békekikényszerítő kontingens felállítására is megteremti a lehetőséget az ENSZ égisze alatt. Hétfői nyilatkozatában Ban Ki-mún elmondta, hogy határozattan sürgetni fogja a Biztonsági Tanácsot a misszió jóváhagyására. A főtitkár szerint a térségben működő MONUSCO békefenntartói mandátuma lehetővé teszi egy újabb, „több ezres” kontingens felállítását, melynek katonái nem csak önvédelem esetén alkalmazhatnak erőszakot. Csapataik így célzott támadásokat hajthatnak majd végre, hogy megakadályozzák a kongói lázadók további terjeszkedését és semlegesítsék a felkelők erőit.

A szélesebb mandátumra elsősorban a MONUSCO eddigi kudarca miatt van szükség: tavaly novemberben a békefenntartók tétlenül nézték, ahogy a lázadók elfoglalták Észak-Kivu tartomány központját, az egymillió lakosú Gomát. A város végül a nemzetközi nyomás hatására szabadult fel.

A dokumentum önmagában nem megoldás

Bár a békeokmány aláírása kedvező fordulatnak számít a majdnem két évtizede húzódó kongói konfliktusban, a térség szakértői számos kifogást fogalmaztak meg a dokumentummal kapcsolatban. Általános problémaként megemlítik, hogy a békeokmány csupán egy elvi nyilatkozat, vagyis nem fogalmaz meg konkrét célkitűzéseket és határidőket a konfliktus rendezését illetően. Nehezményezik továbbá, hogy az egyes felülvizsgálati mechanizmusok – különösen a kongói állam reformjának kapcsán – kizárják az ellenőrzésből a civil társadalmat és a nemzetközi donorokat, és magát a kongói kormány bízzák meg a felügyelettel. A dokumentumban a békefolyamat regionális aspektusiról is kevés szó esik, a lázadókról, és a velük megkezdett tárgyalásokról szóló cikkeket pedig egyszerűen „kifelejtették” az okmányból.

Röviddel az aláírást követően negyvenhat Kongóban működő nem kormányzati szervezet (NGO) közös felhívást adott ki, melyben a fenti aggályok kifejtése mellett szorgalmazzák egy különleges képviselő kinevezését az ENSZ részéről. Álláspontjuk szerint a képviselő fontos szerepet játszhat a további béketárgyalások során, jelenléte pedig kifejezné az ENSZ elkötelezettségét a konfliktus megoldása iránt. A szervezetek egyúttal arra figyelmeztetik a feleket, hogy a lázadókkal kötni kívánt békeszerződés nem garantálhatja a felkelés vezetőinek büntetlenségét, hiszen a korábbi kormányzati alkuk kudarca rávilágított e módszer veszélyeire. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) az észak-kivui M23 lázadó csoport számos vezetője ellen adott ki elfogatóparancsot emberiesség elleni és háborús bűnök vádjával.

Az M23 tavaly áprilisban ragadott fegyvert, mivel állításuk szerint a kongói kormány megszegte a 2009-ben kötött megállapodásukat (eszerint a lázadók amnesztiában részesültek és csatlakozhattak a hadsereghez). A lassan egy éve tartó konfliktus miatt mintegy 800 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát a térségben.

Bár a lázadók még mindig rettegésben tartják az ország nyersanyagokban gazdag keleti régióit, az utóbbi hónapokban belharcok kezdték szétforgácsolni erőiket. A BBC információi szerint hétfőn az ugandai határ mentén csapott össze az M23 két rivális frakciója. A felkelők ugyanakkor cáfolták az értesüléseket, más források szerint pedig a harcok az M23 és az érintett területet maguknak követelő Mai-Mai felkelők között zajlottak. Kelet-Kongóban legalább tíz nagyobb lázadó csoport működik.

Borenszki Ádám

Felkapott hírek

Friss hírek

Elakadt a bíróságon Trump falépítési projektje

Haywood Gilliam kaliforniai bíró szerint Donald Trump jogtalanul irányít át a védelmi költségvetésből pénzt a kerítésépítésre, mert a washingtoni kongresszus nem hagyta ezt jóvá. A bírói döntés miatt Új-Mexikó államban egy 74 kilométeres szakasz, az arizonai Yumában pedig egy 8 kilométeres szakasz megépítése kapott piros lámpát.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás