Uganda békefenntartóinak visszavonásával fenyegetőzik

Nemcsak Szomáliában, de többek között a Közép-afrikai Köztársaságban és Dél-Szudánban is komoly következményei lennének, ha Uganda kivonná békefenntartóit. Az ugandaiak azért gondolkoznak a lépésen, mert egy ENSZ-jelentés (szerintük hamisan) azzal vádolja őket, hogy aktívan támogatják a kelet-kongói M23 Mozgalmat.

Uganda az afrikai kontinens különböző országaiban (így Szomáliában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a Közép-afrikai Köztársaságban és Dél-Szudánban) állomásozó békefenntartóinak visszavonásával fenyegetőzik, miután egy ENSZ-jelentés összefüggésbe hozta az országot a kelet-kongói M23 milíciával.

Mint ismeretes, egyre nyilvánvalóbb, hogy a kongói hadseregből áprilisban kivált, Bosco Ntaganda vezette milíciát külföldről, elsősorban Ruandából pénzelik, de több forrás szerint Uganda is érdekelt a fegyveresek támogatásában. Noha ezt mindkét érintett ország tagadja, a nyugati államok sorra fagyasztják be a Ruandának szánt segélyeiket, és erre a sorsra juthat Uganda is, ha nem tisztázza magát rövid időn belül.

Az M23 mozgalmat a korábbi CNDP milíciához tartozó, etnikai tutszi katonatisztek egy csoportja alakította meg, miután egyre instabilabbnak érezték a hadseregen belüli kiváltságaikat. Saját elmondásuk szerint csak a 2009-es, a kongói hadseregbe való integrálásuk alapjául szolgáló megállapodásnak szeretnének újra érvényt szerezni, szakértők szerint azonban kicsi az esélye egy újabb békés megegyezésnek, az M23 vezetőjét, Bosco Ntagandát ugyanis évek óta körözi a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC), márpedig a kongói vezetés az utóbbi időben többször jelezte, hogy (évekig tartó elzárkózás után) hajlandó kiadni a bíróságnak a hadurat. A politikai pálfordulást az magyarázza, hogy a kongói államfő, Joseph Kabila minden eszközt bevet, hogy a múlt novemberi, csalásokkal tarkított elnökválasztáson megtépázott legitimitását megerősítse a külföld szemében.

Az ugandai haderők kivonása Szomáliából hatalmas káoszt eredményezne, miután ők adják az AMISOM-misszió haderejének jelentős részét (a másik fele burundi, illetve a tavaly októberi inváziója után az AMISOM-ba integrált kenyai erőkből áll). Az AMISOM az utóbbi időben sikeresen szorította vissza az al-Shabaab milíciát, legutóbb az utolsó fontos bázisukat, Kismayo kikötőjét is elfoglalták. Az ország katonai stabilizációjának köszönhető, hogy szeptember közepén új elnököt is tudtak választani a fővárosban, Mogadishuban. Az AMISOM nélkül mindez nehezen lett volna elképzelhető; a szomáliai hadsereg inkább tekinthető rivális milíciák laza halmazának, semmint ütőképes haderőnek.

Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Von der Leyen hajlandó lenne még tovább tolni a Brexitet

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöki posztjának várományosa, jelenlegi német védelmi miniszter szerint szükség esetén több időt kell biztosítani a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről folytatott tárgyalások folytatásához, akár a Brexit határidejének meghosszabbításával - közölték uniós források hétfőn Brüsszelben.

Read More »

Kormányátalakítás várható Romániában

Váltás várható a Viorica Dancila miniszterelnök vezette román kormányban: Carmen Dan belügyminiszter hétfőn már be is jelentette lemondását, a diplomáciai tárcát irányító Teodor Melescanu távozásáról pedig pártjának elnöke, a liberális ALDE-t vezető Calin Popescu Tariceanu házelnök beszélt kész tényként egy televíziós műsorban.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás