Régi vagy új elnöke lesz Szomáliának?

Véget érhet a bő évtizede tartó átmeneti időszak Szomáliában, miután ma elnököt választ a nagy nehezen összeállt parlament. A többség örül, a kisebbség kétkedik, ám ez utóbbinak erősebbek az érvei.

Elnököt választ a mai napon a szomáliai parlament, a képviselők a főváros rendőrségi központjában gyűltek össze, hogy titkos szavazással döntsék el, kire háruljon az a súlyos feladat, hogy lezárja az immár tizenkét éve tartó, bizonytalan, átmenetinek nevezett időszakot.

Eredetileg augusztus 20-án tartották volna a közvetett elnökválasztást, a procedúra azonban elhúzódott. Mindössze két nappal korábban jelölték ugyanis ki a parlamenti képviselőket, ami nem ment zökkenőmentesen. A jelöltek alkalmasságát vizsgáló, a klánok véneiből összeálló bizottság hetven esetben talált szabálytalanságot, így a parlament nem tudott teljes létszámmal felállni. Ráadásul több jelölt fellebbezett az elutasító határozat ellen, így végül elhalasztották az elnökválasztást.

Több szakértő már hetekkel ezelőtt figyelmeztetett, hogy a választási folyamat súlyosan terhelt mindenféle visszaéléssel. Az ENSZ Monitoring Csoportja éves jelentésében például az elnököt és a miniszterelnököt is korrupcióval vádolta meg, a becslések szerint az utóbbi években a beáramló pénzek hetven százaléka nem jutott el a központi kincstárba, noha ezt az elnök kategorikusan tagadta.

Ráadásul ahogy Abdi Aynte, az Al Jazeera újságírója is érvel, egyáltalán nem titok, hogy a politikai érvényesüléshez Szomáliában a megfelelő származáson és kapcsolatokon túl pénzre is szükség van; teljesen természetes, hogy a politikusok az ingadozók lefizetésével próbálnak új híveket toborozni maguknak. Ezt támasztja alá egy mogadishui diplomata is, aki szerint nagyjából hétmillió dollár érkezett főleg az Öböl-országok szomáli diaszpóráitól annak érdekében, hogy a jelenlegi elnök hatalmon maradhasson.

Így aztán nem meglepő, hogy a választás legfőbb esélyese maga a jelenlegi elnök. Sejk Sharif Ahmed 2009 óta vezeti az országot, korábban hadúrként az Iszlám Bíróságok Uniója (ICU) nevű fegyveres milíciának volt a vezére. Két legfőbb vetélytársa a jelenlegi és az őt megelőző miniszterelnök, Abdiweli Mohamed Ali és Mohamed Abdullahi Farmajo, akik mindketten amerikai-szomáliai kettős állampolgárok. Az előbbi esélyeit növeli, hogy nagyon hatékonyan lobbizott külföldi segélyekért, sokan neki tulajdonítják Szomália és Törökország látványos közeledését is – ugyanakkor nehézséget okozhat neki, hogy csak alig egy éve tért haza szülőhazájába, így társadalmi beágyazottsága vélhetően nem elég széles. Nincs ezzel egyedül, mióta az al-Shabaab kiszorult a fővárosból, több tucat szomáliai üzletember utazott haza, közülük többen az elnökválasztási küzdelembe is beszálltak.

Attól függetlenül, hogy a szomáliai parlament nem választott, hanem kijelölt testület, a közhangulat nagyon bizakodó, az elnökválasztást sokan mérföldkőnek nevezik. Mások ugyanakkor azzal érvelnek, hogy érdemi változást még egy esetleges személycsere sem hozhat a klánok közötti háttéralkukon alapuló rendszer gyökeres cseréje nélkül.

A szomáliai polgárháború 1991-es kitörése óta nincs az országnak hatékony központi kormánya. Noha a szomszédos országok és az Afrikai Unió bábáskodása mellett 2000-ben létrejött egy átmeneti kormány, az leginkább gyengeségéről és korrupciós ügyeiről marad emlékezetes. Jellemző ténykedésére, hogy az al-Shabaab nevű iszlamista milícia elleni végeláthatatlan küzdelem csak idén vett pozitív fordulatot, miután a harcokba a szomszédos Kenya és Etiópia is beavatkozott.

Tóth Miklós

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás