AIDS, malária és tuberkulózis: merre tovább?

A HIV/AIDS, a malária és a tuberkulózis korunk jelentős egészségügyi kihívásait jelentik. A Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG, 2000-2015) hatodik pontja ezeknek a betegségeknek a visszaszorításával és legyőzésével foglalkozik. Kerettervet, részcélokat és stratégiai javaslatokat állítottak össze az ENSZ-szakemberek  2000-ben, a program elfogadásakor. Azóta rendszeresen felülvizsgálják az eredetileg megfogalmazott alpontokat az elért eredmények, illetve a felmerülő problémák tükrében.

Milyen tendenciák figyelhetőek meg világszinten a HIV/AIDS fertőzéssel kapcsolatban?

A Világegészségügyi Szervezet (WHO) 2010-es jelentésében részletesen kitér térségenként a HIV-vírus okozta fertőzések utóbbi tíz évben megfigyelt adataira. Becslések szerint 2010 végén mintegy 34 millió fertőzött ember élt a Földön. Ez a korábbi évekhez viszonyítva csökkenő tendenciát jelent. Az örvendetes hír két meghatározó okra vezethető vissza. Először is, a kezelések ma már szélesebb körben hozzáférhetőek, mint egy évtizeddel ezelőtt voltak. Másodszor, fontos megemlíteni, hogy a kezelésben résztvevő betegeknek nem csak a várható élettartamuk nőtt meg, hanem a fertőzés átadásának esélye is drasztikusan csökkent.

Sajnos ez a tendencia a világon nem mindenhol alakul ilyen örvendetesen. Az eredmények területenként változnak, és míg Afrikában történtek előrelépések, addig Ázsiában megduplázódott a HIV-vírussal fertőzött emberek száma az elmúlt tíz évben. Észak-Afrika és Kelet-Európa sem kerülte el ezt a szomorú sorsot: az előbbiben 60 százalékkal több fertőzést regisztráltak, az utóbbiban pedig mintegy tízszeresére nőtt az AIDS-el élők száma.

Ez év júniusában, New Yorkban, mintegy az MDG hatos pontját megerősítve, az ENSZ közgyűlése elfogadta a „nulla új fertőzés” alapelvet, amellyel egy új, hosszú távú stratégiát kívánnak kialakítani.

Mi a helyzet Afrikában?

Mint említettük, összességében pozitív változást hozott az elmúlt tíz év a HIV/AIDS elleni küzdelemben. Nem lehetünk azonban határtalanul optimisták, ha arra gondolunk, hogy a világ összes AIDS-fertőzöttjének 68 százaléka a szubszaharai övezetben él.

A tavalyi évben globálisan 2,7 millió új fertőzést regisztráltak, amelyből 1,9 millió beteg a szubszaharai övezetben él. Habár erre a térségre vonatkoztatva igen magasnak tűnhet a fertőzöttek aránya, ne felejtsük, hogy innen indult ki a betegség, gyorsabban terjedve, mint más országokban, illetve hogy a fertőzések aránya az 1996-os adatokhoz viszonyítva még így is 27 százalékkal kevesebb.

A hatékony megelőzés érdekében fontos megérteni, mely csoportokat érint leginkább a fertőzésveszély. A vírust leggyakrabban szexuális úton kapják el a betegek, illetve csecsemőkorban még az anyaméhben vagy szoptatás során fertőződik meg vele a kisgyermek, így a felvilágosító kampányok is ezekre a területekre koncentrálnak Afrikában. A megelőzés legfőbb lépései a felvilágosítás, a figyelemfelhívás az óvszerhasználat fontosságára és az AIDS-teszteken történő részvételre. Emellett kampányok folynak a gyermekházasságok megszüntetéséért, a tradicionális körülmetélésekkor használt olló, borotva vagy egyéb éles tárgy fertőtlenítéséért és cseréléséért, amik szintén gyakran felelősek a kór terjesztéséért.

Az utóbbi időben szinte fogalommá nőtte ki magát a betegség elnőiesedése. Afrika szubszaharai része sem kivétel ez alól a tendencia alól: a fertőzöttek 59 százaléka nő. A magas arányt leginkább a társadalmi egyenlőtlenségekre szokás visszavezetni, illetve a nők bizonyos életszakaszokban (például terhesség) legyengülő immunrendszerére. Példaként a lányok alacsonyabb iskolázottságát említjük. Milyen összefüggésben áll az iskola a vírus terjedésével? A tájékoztató kampányokat már az iskolában elkezdik. A kimaradó lányok nem jutnak megfelelő ismerethez a vírus terjedésével, a megelőzéssel kapcsolatban, így majdani szexuális életük során védtelenebbek lesznek, és gyermekeiket sem tudják megfelelően felvilágosítani.

Éppen ezért igen fontosak a megelőző kampányok, amelyek egyben hozzájárulnak a szexualitáshoz tapadt kulturális tabuk ledöntéséhez is. A társadalmi nemi különbségek jelentősége miatt az MDG külön alpontban tárgyalja az erre vonatkozó kérdéseket.

Az AIDS még egy fontos, azonban ritkán említett jelenséget is eredményez, mégpedig az árván maradt gyermekekét. A gyermekek ellátásának kérdése már a legyengült szervezetű szülők esetében is felmerül, haláluk esetén pedig befogadó rokonok hiányában sorsuk teljes egészében az adott ország ellátórendszerétől kerül függővé. 2010-ben becslések szerint körülbelül 20 millió olyan árva élt Afrikában, akiknek a szülei az AIDS-be haltak bele. Ezt a folyamatot fordíthatja vissza a kezelések elérhetővé tétele, meghosszabbítva a betegek életét és javítva egészségügyi állapotukat.

Az antivirális kezelések könnyebb elérhetősége pozitívan éreztette a hatását az elmúlt évtizedben. A szubszaharai területen a WHO adatai szerint 30 százalékkal kevesebb ember halt bele a vírusba. Érdemes az adatokon túl elképzelni, hogy 460 ezer ember azért élhet ma, mert időben megkapta a szükséges gyógyszereket. A kezelésnek üdvös hatása még az is, hogy jentősen csökken a továbbfertőzés veszélye, mind két felnőtt ember között, mind anyáról csecsemőre vetítve. Mindez pedig kevesebb betegen született gyermeket eredményez, jobb életkilátásokat biztosítva nekik.

Malária és tuberkulózis, a megfékezhető betegségek

A malária és a tuberkulózis a HIV-vírussal szemben megelőzhető és kezelhető betegségeknek számítanak. Ennek ellenére a malária még mindig az egyik vezető halálozási ok a terhes nők és a kisgyermekek körében. Az MDG keretén belül moszkítóhálók és rovarriasztók osztásával, gyors és hatékony gyógyszerekkel kívánják 2015-re megfékezni a betegséget. A gyors kezelés azért is fontos, mert a hosszú ideig tartó orvosi ápolást és gyógyszerszedést nem mindig engedhetik meg maguknak a betegek, gyakran belehalva a ma már kezelhető kórba. Jelenleg nem létezik malária elleni oltás, de az utóbbi időben több bejelentés is született, miszerint jó úton járnak a kutatók a kifejlesztése felé.

A megelőzés marad egyelőre a kormányok fő feladata, amely során gyakran rovarirtóval bevont moszkitóhálókat osztanak a lakosságnak. Így tett 2004-ben Togó is, ahol nagyszabású egészségmegőrző kampányt indítottak, vitaminokat, gyermekbénulás és kanyaró elleni oltásokat beadva, moszkítóhálókkal 2008-ra felszerelve a lakosság 78 százalékát.

Egy nagyszabású oltási kampány nagy szerepet játszhatna a tuberkulózis felszámolása terén is, amit az Európai Parlament idei állásfoglalásában 2050-re irányoz. A Millenniumi Fejlesztési Céloknál a 2015-ös dátum a járvány terjedésének megállítását célozza. A tuberkulózis sikeres megfékezésének kulcspontja a betegek felderítésében, utánkövetésében, a megfelelő gyógyszerellátásban és egy központi adatbázis kiépítésében rejlik.

Mindhárom betegség kezelésére igaz, hogy a különböző afrikai országokban található társadalmi szakadékok megnehezítik a járványok kezelését. Egy városban élő gyermek például két és félszer valószínűbben alszik moszkítóháló alatt, mint vidéki társa.

A teljes körű ellátás általános bevezetéséhez jelentős anyagi források szükségesek, ami napjainkban nem egyértelmű feladat. Akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy hosszú távon egy egészséges nemzet több bevételt jelent az állam számára.

A gazdasági válság egyébként ezt a humanitárius területet sem kerülte el. A Global Fund to Fight Aids, TB and Malaria  szervezet novemberben bejelentette, hogy 2014-ig nem ír ki több pályázatot, mivel a támogatások jócskán elmaradtak a vártnál. Ez az első eset a szervezet tízéves fennállása óta, hogy nem hirdetik meg a háromévente esedékes támogatási pályázatot, veszélybe sodorva ezzel a már elindított és a támogatástól függő programokat. Felmerül a kérdés: vajon a Millenneumi Fejlesztési Célok túlzottan magasra tette a lécet? A válasz, mint a többi pont esetében is, bizonytalan. Több térségben már mára sikerült elérni a kitűzött célokat, míg máshol, így a szubszaharai térségben is, ezek 2015-re sem fognak megvalósulni. Ne becsüljük azonban le a megtett előrelépéseket sem, hiszen a néhány százalékos változás emberi életben mérve felbecsülhetetlen.

Mód Melinda

Felkapott hírek

Friss hírek

Jó esély van ma egy tőzsdei Fekete Péntekre

Tegnap közel 1.200 pontot esett az amerikai Dow Jones, annak ellenére, hogy az index napközben még próbálkozott az emelkedéssel. Az éjjel újabb negatív hírek érkeztek a koronavírussal kapcsolatban, így ma is -600 pontos nyitás várható, ráadásul jön a hétvége, ami tovább erősítheti a kockázatkerülést a piacokon.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás