Az EU is kritizálja a kongói választást

Egyre szaporodnak a kritikák a kongói elnökválasztással kapcsolatban, amelyet Joseph Kabila elnök kényelmesen megnyert. A Carter Center után a kongói katolikus püspöki kar vezetője és az Európai Unió megfigyelői missziója is megkérdőjelezte a választások tisztaságát.

Az EU sem elégedett

A Carter Center után az Európai Unió választási megfigyelői missziója (EUEOM) is kemény szavakkal illette a múlt hét hétfőn lebonyolított kongói elnök- és parlamenti választásokat. Mint ismert, Joseph Kabila elnök meglepetésre simán, 13 százalékpontos különbséggel győzte le legfőbb ellenfelét, Etienne Tshisekedit. Noha az ellenzék vereségében kétségkívül közrejátszott az összefogás hiánya, egyre többen beszélnek választási csalásokról. Az EUEOM közleménye azt hangsúlyozza, hogy a szavazatszámlálás átláthatatlansága aláásta az eredmények hitelességét. A választási megfigyelőket a szavazatok feldolgozásának egyes folyamataiból kizárták, az ország több részén gátolva munkájukat. Az EU arra is figyelmeztet, hogy a kaotikus választói regisztráció következtében a legutóbbi választáshoz képest jóval többen tudtak úgy szavazni, hogy nem is voltak rajta a regisztrációs listán. A másik oldalon viszont nagyjából ötezer választási körzet eredményeit nem összesítették, ami körülbelül másfél millió elveszett szavazatot jelenthet.

A kinshasai érsek, Laurent Monsengwo a Kongói Nemzeti Püspöki Konferencia nevében hasonló problémákat vetett föl. Szerinte a kongói választási bizottság (CENI) által közölt adatok nem felelnek meg az igazságnak. Olyannyira, hogy Tshisekedit tartja a választás győztesének – ezt korábban ilyen nyíltan egy megfigyelő sem mondta ki, tekintve, hogy a két jelölt között majdnem hárommillió szavazatnyi a különbség. Az érsek egyébként arra is kérte az érintetteket, hogy az erőszak helyett a jogállami keretek betartásával próbálják meg érvényesíteni érdekeiket. A kongói püspöki kar közleménye azért is jelentős, mert Kabila kormányzata eddig szerette úgy láttatni a kritikákat, mint egy kívülről érkező támadást.

Durva hibák – választási csalás?

A rendellenességek komolyan felvetik a választási csalás lehetőségét. Ahogy arra a Carter Center is rámutatott: nehezen hihető, hogy a köztudottan az elnökhöz húzó Katanga tartományban a választási részvétel szinte mindenhol száz százalékos volt. Sőt, néhol még magasabb is: egy körzetben 100,14 százalékos részvétel mellett Kabila a szavazatok 99,98 százalékát szerezte meg. Mert ugyan mi jobb bizonyítéka valamiféle rendellenességnek, mint az, ha egy körzetben 300 ezer voks közül egyetlen egy sem ment ellenzéki jelölteknek? Hasonló eredmények születtek egyébként Dél-Kivuban is, ahol a választási irodákat a hadseregbe részint integrálódott CNDP milícia fegyveresei “ellenőrizték”.

Jason Stearns blogjában azt is kielemezte, hogy Katanga egyes részein jóval nagyobb arányban nőtt a választásra jogosultak száma 2006-hoz képest, mint az ország többi részén. Van olyan körzet, ahol a választói névjegyzék megduplázódott, miközben a növekedés országos átlaga mindössze 26 százalékos. Ez is azt sugallja, hogy – ahogy erre már korábban sokan figyelmeztettek – vélhetően már a választók regisztrációjakor megpróbálták elcsalni a választásokat.

Ezzel kapcsolatban Stearns egy másik bejegyzésében arról elmélkedik, hogy rengetegen szavazhattak távol a bejelentett lakhelyüktől, ami megint csak a csalás lehetőségét növeli. Ezzel a lehetőséggel hivatalosan csak kevesen élhetnek, főképp olyan állami hivatalnokok (és azok családjai), akiknek a munkájuk miatt az elnökválasztás napján is utazniuk kell. Míg 2006-ban az ilyen szavazók aránya 6,6 százalék, idén nagyjából 20 százalék volt (3,5 millió szavazat), ami feltűnően magas. Az így voksolók ezáltal éppen a választás tisztaságát biztosító azon pillért kerülik ki, ami minden egyes választópolgárt azonosít a területi alapon működő választói névjegyzék alapján. Ha tehát valaki szerzett egy hamis választói kártyát és hozzá egy otthonától távol szavazásra feljogosító hivatalos igazolást, lényegében bárhol le tudta adni a voksát, akár többször is.

Egy másik blogbejegyzés a kongói választási bizottság (CENI) által több ütemben közreadott számokat vizsgálta meg. Eszerint az ellenzéki Nyugat-Kasai tartományokban például az utolsó részleges (95 százalékos feldolgozottságú) eredmény még 1,59 millió leadott szavazatot mutatott, a végeredmény azonban már csak 1,41 millió vokssal számolt, ami nyilvánvalóan képtelenség. Hasonlóan, Kinshasa fővárosban a szavazatok 80,5 százalékos feldolgozottságánál 1,81 millió szavazat gyűlt össze, ezt arányosítva 2,24 millió szavazat volt várható a végén, ehhez képest végül csak 1,87 millió voks a hivatalos szám. A blogger szerint csak ez a két tartomány több, mint félmillió “elveszett” szavazatot tartalmaz, jórészt nyilván az ellenzék kárára.

Tshisekedin a világ szeme

A vesztes ellenzéki jelölt, Etienne Tshisekedi persze nem adja fel. A Radio France International-nak adott interjújában például nyilvánosan kijelentette, hogy semmisnek tekinti a hivatalos eredményeket, ő ugyanis 75 százalékkal győzött, így magát tekinti az ország megválasztott államfőjének. Korábban egyébként még 54 százalékos győzelemről beszélt.

Az eredményhirdetés után az ország több részében tiltakozások kezdődtek, sőt, még Brüsszelben és Londonban is erőszakos megmozdulásokra került sor – a belga fővárosban 200, a britben pedig 143 rongálót állítottak elő. Kongóban azóta szerencsére nagyjából helyreállt a rend, újból kinyitottak az üzletek és az iskolák. Ez részben Tshisekedinek köszönhető, aki többször is üzent szimpatizánsainak, hogy tartsák meg a tiltakozások békés jellegét. Magukról a demonstrációkról azonban nem kíván lemondani, ebben látja ugyanis a változás egyetlen lehetőségét. Bár fellebbezhetne is az eredmények ellen, ezzel nem kíván élni, mondván, hogy a bírói testület egésze Kabila holdudvarához tartozik. Ez vélhetően így is van, közvetlenül a választások előtt ugyanis a testületbe tizennyolc új bírót neveztek ki.

A jogi procedúrát Tshisekedi helyett így Vital Kamerhe, az elnökválasztás harmadik helyezettje vállalta, “az egész ellenzék nevében”, ahogy fogalmazott. Sok ideje nincs, hiszen a Legfelsőbb Bíróság december 17-én (szombaton) hirdet végleges eredményt.

Tóth Miklós

Felkapott hírek

Friss hírek

Történelmi átalakuláson megy keresztül a Volkswagen

Az 1937-ben alapított Volkswagen története legnagyobb szabású átalakulásán megy keresztül. A belső égésű motorral szerelt utolsó VW-modell a 2030-as évek elején kerülhet piacra, és nagyjából 2040-ig értékesítik majd. Így tízéves átlagos élettartamot feltételezve 2050 körül tűnhetnek el végleg a hagyományos Volkswagenek az utakról.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás