Kabila maradt a kongói elnök

Három napos késéssel a kongói választási bizottság végre közzétette a múlt hétfői elnökválasztás eredményeit. Ahogy az az előzetes, részleges eredményekből is kiolvasható volt, Joseph Kabila megtarthatja elnöki székét.

Magabiztos győzelem

Ahogy azt korábban az előzetesen nyilvánosságra hozott részleges eredményekből is sejteni lehetett, Joseph Kabila elnök kényelmesen megnyerte az elnökválasztást. A szavazatok 48,97 százalékát szerezte meg, majdnem 17 százalékpontot verve legfőbb politikai ellenfelére, a veterán Etienne Tshisekedi-re. A részvétel a vártnál jóval alacsonyabb, mindössze 58,8 százalékos volt. Az eredményeket a kongói választási bizottság (CENI) eredetileg keddre ígérte, azt azonban kétszer is el kellett halasztani a logisztikai akadályak miatt. Az ellenzék ezt az előzetes félelmekkel ellentétben jól fogadta, jelezve, hogy minden olyan törekvést támogatnak, ami a szavazatszámlálás átláthatóságát és hitelességét növeli.

Az eredményeket azonban már nem fogadták ilyen pozitívan. Már a részleges eredmények közlése nyomán megindultak az ellenzéki tüntetések, sokan ugyanis a kormányzat manipulációját látják a számukra kedvezőtlen számok mögött. “Nem ismernek egy embert sem, aki Kabilára szavazna” – jelentették ki többen, ezért is hitetlenkednek az elnök magabiztos győzelmét látva. Az ellenzék korábban jelezte, hogy nem fogadja el az eredményeket, amennyiben azok Kabila elnök győzelmét hozzák ki.

Mi lett volna, ha

A nyilvánosságra hozott számok tükrében kimondható, hogy Kabilát egy ellenzéki összefogással le lehetett volna győzni. Ahogy arról korábban már többször beszámoltunk, az elnök a választójogi törvény módosításával egyfordulóssá tette a voksolást, ennek egyértelmű célja a hatalom megtartása volt. Sejthető volt ugyanis, hogy a második fordulóra kényszerből összekovácsolódó ellenzéki pártok az első fordulóra nem fognak tudni közös jelöltet állítani (így Kabila az abszolút többség nélkül is székében maradhat). Ez be is igazolódott, a jelek szerint leginkább Tshisekedi rugalmatlansága vezetett oda, hogy végül mindenki a saját szakállára indult.

Aminek meg is lett az eredménye: az ellenzéki nagyágyúk sok helyen egymás előtt szipkázták el a szavazatokat. Tshisekedi ugyan jól szerepelt az ország nyugati és középső felében (a két Kasai, illetve Bas-Congo tartományban, továbbá Kinshasa fővárosban), az északnyugati Equateur tartományt azonban a Szenátus elnöke, Kengo wa Dongo húzta be, a keleti végeken fekvő két Kivu tartományban pedig Vital Kamerhe kapta a legtöbb ellenzéki szavazatot.

Nincs még vége

A választások során rengeteg helyről érkezett hír erőszakról és választási csalásról, ennek ellenére a nemzetközi közösség, illetve a megfigyelői missziók mind azt hangsúlyozták, hogy általánosságban a választás békésen zajlott. Noha vannak érdekesnek mondható trendek az eredményekben – Kabila sok ellenzéki központban a vártnál sokkal jobban szerepelt; az ellenzéki tartományokban a hivatalos részvételi arány rendre alacsonyabb, mint a hagyományosan az elnököt támogató körzetek esetén -, mindez még nem jelenti feltétlenül azt, hogy csalás történt volna. A mostani eredmények mindenesetre nem tekinthetők véglegesnek, azokat az ellenzék várhatóan jogi úton meg is fogja támadni. (Amivel egyébként sietnie kell, a szabályok szerint a Legfelsőbb Bíróság december 17-én hirdet végleges győztest.)

A választási csalás tényét – főleg ekkora szavazatkülönbség esetén – azonban nem lesz könnyű bizonyítani, főleg, hogy nagyon sok körzetben nem volt ellenzéki szavazatszámláló biztos (vagy független megfigyelő), aki a voksok összeszámlálása utáni jegyzőkönyvet össze tudná hasonlítani a CENI által publikált eredményekkel. Márpedig ha a jogi út zsákutcának bizonyul, Tshisekedi minden bizonnyal utcára hívja híveit. Ebben az esetben elszabadulhat a pokol, a rendőrség és a hadsereg egy részét ugyanis az ellenzéki bástyákként számon tartott körzetekbe vezényelték.

Tóth Miklós

Felkapott hírek

Friss hírek

Történelmi átalakuláson megy keresztül a Volkswagen

Az 1937-ben alapított Volkswagen története legnagyobb szabású átalakulásán megy keresztül. A belső égésű motorral szerelt utolsó VW-modell a 2030-as évek elején kerülhet piacra, és nagyjából 2040-ig értékesítik majd. Így tízéves átlagos élettartamot feltételezve 2050 körül tűnhetnek el végleg a hagyományos Volkswagenek az utakról.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás