Sokáig tarthat még Kenya szomáliai akciója

Közel egy hónapja annak, hogy a kenyai hadsereg az al-Shabaab által elkövetett emberrablások ürügyén behatolt a szomszédos Szomáliába azzal a céllal, hogy véget vessen az iszlamista szervezet tevékenységének. Annak ellenére, hogy a beavatkozás kezdetben csak rövid válaszcsapásnak tűnt, mára úgy néz ki, hogy a kenyai fegyveresek egészen addig az országban maradnak, amíg teljesen fel nem számolják az évek óta problémát jelentő milíciát.

Elhúzódó harcok

Ha nem lenne elég, hogy Kenya saját gazdaságának stabilitását teszi kockára a szomáliai beavatkozással, Julius Karangi, a védelmi erők vezetője erre még rátett egy lapáttal, amikor bejelentette: katonáik egészen addig Szomáliában maradnak, amíg az al-Shabaabot véglegesen fel nem számolják, és a kenyai lakosok biztonságban nem érezhetik magukat. A merész vállalás egészen meglepő, hiszen valószínűleg Karangi is tisztában van azzal, hogy egy éles helyzetben tapasztalatlan reguláris hadsereggel nem egy hétvége alatt fogják megsemmisíteni a gerillataktikákat előszeretettel alkalmazó iszlamistákat. A hadjárat költségeinek ismeretében viszont nem lehet a végtelenségig üldözni az al-Shabaabot, mert komolyabb áttörések nélkül igen hamar ki fog ürülni az államkassza.

Az anyagi terhek mellett felmerül a kérdés, hogy hány emberéletet fog követelni a háború. Amiatt már nem kell aggódni, hogy a beavatkozással Kenya magára vonná az al-Shabaab haragját, az elmúlt hetekben elkövetett merényletek arról tanúskodnak, hogy ez valószínűleg már akkor megtörtént, amikor az első kenyai katona átlépte a szomáliai határt. Az elhúzódó konfliktus a fronton is több emberáldozattal jár, így nem biztos, hogy az akció sokáig fogja élvezni a kenyai közvélemény támogatását.

Lassan, de alaposan

Igaz, első pillantásra az elmúlt három hét viszonylag nyugalmasnak tűnt, ez viszont csak a látszat: a kenyai hadsereg teljes erővel a civilek biztosításán és az al-Shabaab ellehetetlenítésén dolgozik. Sokáig viszont nem szabad elhúzniuk a tervezést, mert így nem csak a helyi lakosok hagyhatják el a kiemelt célpontként megnevezett városokat, hanem az iszlamista fegyveresek is kimenekíthetik szükséges készleteiket.

Ha a nagy szélcsendben mégis akad valami hír a szomáliai beavatkozásról, az többnyire a hadsereg sikereiről érkezik. Ugyan már többször is röppentek fel pletykák kenyai katonák haláláról, ezeket rendre cáfolták. Emmanuel Chirchir őrnagy, a fegyveres erők szóvivője, aki a Twitteren teszi közzé a legfrissebb fejleményeket, legutóbb arról számolt be, hogy a haditengerészet elsüllyesztett egy al-Shabaab-tagokat szállító hajót, miután az felszólításukra sem állt meg. Hivatalos közlés szerint 18 milicista halt meg, de helyi lakosok szerint az áldozatok ártatlan halászok voltak, akik internetkapcsolat és telefon híján nem értesülhettek a kenyai hadsereg felszólításáról, amely szerint a térségben tilos mindenféle tengeri tevékenység.

Emellett a szárazföldön is vezettek be korlátozásokat: mivel a heves dél-szomáliai esőzések miatt a járműforgalom nehézkes, a milicisták egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a helyiek szamarai iránt. Amellett, hogy a hadsereg arra kérte a helyieket, hogy ne adják el állataikat az al-Shabaabnak, a továbbiakban szamarak gyülekezését és a megrakott állatok mozgását az iszmalisták tevékenységének fogják tekinteni. A kínálat szűkülésének és a kereslet növekedésének meg is lett az eredménye, megbízható források szerint egy szamár ára 150-ről 200 dollárra emelkedett.

Chirchir őrnagy beszámolói közül a legnagyobb port az al-Shabaabnak fegyvereket szállító két repülő híre kavarta. Az ország vezetése ugyan nem közölte, hogy honnan származik a szállítmány, a kenyai média a milíciához közeli forrásokból úgy tudja, hogy a gépek Eritreából érkeztek. Nem ez lenne az első eset, hogy a kelet-afrikai ország az al-Shabaab pártját fogja: Eritrea Szomália 2006-os etiópiai megszállása alatt is bőkezűen támogatta az iszlamista fegyvereseket, de az ENSZ idén júliusi jelentése szerint ezzel nem hagyott fel, és titokban még mindig segítséget nyújt nekik. Eritrea természetesen cáfolta az állításokat, de ez nem akadályozta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának két afrikai tagját, Nigériát és Gabont abban, hogy szankciókat kezdeményezzenek az ország ellen.

Mi lesz az al-Shabaab után?

Annak ellenére, hogy Kenyának még elképzelése sincs arról, hogy mikor és hogyan végez a hadjárattal, kitart amellett, hogy a győzelem után egy széles ütközőzónát hozzon létre a dél-szomáliai Jubaföldön. A kérdés már csak az, hogy ki fog a terület élén állni: még az év elején nagy reményekkel kecsegtetett a közben Azániára átkeresztelt tartomány elnöke, Mohamed Abdi Gandhi, a tervet viszont több okból is el kellett vetni. Azánia kis létszámú hadserege csak további külföldi támogatással tudta volna megtartani az ellenőrzést a terület felett, illetve a szeparatista Ogaden Nemzeti Felszabadítási Front ellen küzdő szomszédos Etiópia nem nézte volna jó szemmel, hogy az Ogaden klánhoz tartozó Mohamed jelentős befolyásra tett volna szert a térségben.

A másik lehetőség, hogy az Afrikai Unió szomáliai békefenntartó missziója (AMISOM) kenyai fegyveresekkel közösen felügyelné a területet. Ez a megoldás nagyobb teret engedne a kelet-afrikai országok beruházásainak Azániában, lehetővé téve egy Dél-Szudán és Kenya közötti olajvezeték építését, illetve Etiópia és Szudán az Indiai-óceánnal történő összekötését is.

Tési Áron

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás