Kis pénzből meghódítani Afrikát

Betörhetünk Afrikába, megvan ehhez a kellő szellemi kapacitás. Már csak a kormányzat támogatására lenne szükség, hangsúlyozza Morenth Péter. Interjú az afrikai-magyar kapcsolatok lehetséges jövőjéről.

Schmitt Pál köztársasági elnök ünnepélyes nyitóbeszédében a magyar EU-elnökség „legnagyobb szabású rendezvényének” nevezte az EU és az AKCS-országok budapesti Közös Parlamenti Közgyűlését, ennek ellenére a médiában alig lehetett hallani az eseményről. Hogyan oldható fel ez a paradoxon?

Egy nemzetközi csúcs jelentőségét nehéz kívülről megítélni, de az igaz, hogy az évente kétszer megrendezett Közös Parlamenti Közgyűlés (Joint Parliamentary Assembly, JPA) egy jó értelemben vett utazócirkusz: az Európa Parlamenti képviselők közösen a három – afrikai, csendes-óceáni és karibi – régió parlamenti képviselőivel félévente adott koreográfiával és szereplőkkel valahol összegyűlnek tanácskozni. Mégis, a mi szempontunkból ez egy fontos esemény volt, amit az is jelzett, hogy a köztársasági elnök nyitotta meg. Négyszáz delegált érkezett Budapestre, amit az EU-elnökségnek köszönhetünk – 14 és fél éven belül nem valószínű, hogy egy Európán kívüli területeket is érintő, nagyszabású konferencia még egyszer Magyarországot válassza helyszínéül.

Viszont azt látni kell, hogy a JPA rendezésében nincs valódi kormányzati részvételi lehetőség az EU-elnökségi szerepkörön kívül. Ráadásul nagyon kevés a kapcsolódási pont lehetősége, így kérdés, hogy mennyiben lehet majd a csúcsot bármilyen afrikai tevékenységünkkel összekötni. Rengeteg személyes kapcsolatot sikerült ugyan kialakítani, de az észak-afrikai tavaszból világosan látjuk, hogy ezek a személyek folyamatosan cserélődhetnek – emiatt könnyen lehet, hogy egy következő rendezvény alkalmából teljesen újra kell majd gombolni a kabátot.

 

Egy sor deklarációt elfogadtak a képviselők, többek között a segélyek hatékonyságának kérdéséről, az AIDS elleni küzdelemről, a vízszennyezés megállításáról, az észak-afrikai forradalmakról és az elefántcsontparti helyzetről. Van ezeknek bármi jelentőségük?

Hasonlóan minden más nagy nemzetközi tanácskozáshoz, a budapesti JPA esetében is csak az utókor fogja tudni megmondani, hogy milyen eredményei születtek. Az aktuálpolitikai állásfoglalásokon túl valóban egészen apró témakörök is terítékre kerültek, a lényeg viszont mégiscsak az volt, hogy a küldöttekkel személyesen lehetett találkozni és eszmét cserélni. Ráadásul rengeteg kisebb kapcsolódó rendezvény (fotókiállítás, koncertek, NGO-találkozó) segítette a kapcsolatépítést. Az egyik workshopot mi – az Afrika Holding és az Afrikai-Magyar Egyesület – szerveztük, ezen olyan innovációs lehetőségeket mutattunk be, amiknek az érintett régiók lakosai hasznát vehetik. Izgalmas lehetőségeket jelentett az úgynevezett lunch debate rendszere is: a szerény ebédek alatt a protokolláris központi üléseknél jóval aktívabban lehetett megvitatni a fogyatékkal élők megnyilvánulási lehetőségeitől kezdve egészen az afrikai nők helyzetén át az AIDS elleni küzdelemig a legspeciálisabb témákat.

A JPA farvizén egy Afrika-csúcsot is összehoztak, amire még Olusegun Obasanjo volt nigériai elnököt is sikerült elcsalniuk. Mi volt a céljuk az épp Magyarországon tartózkodó afrikai parlamenti képviselők megszólításával, mennyiben volt ez a JPA-nál jobb lehetőség gazdasági kapcsolatok kialakítására?

Szerencsére elég sok érdeklődő volt, ami részben annak volt köszönhető, hogy már a JPA alatti workshopon bemutattuk a csúcsot, készült egy kiadvány is erről. A workshop napján még egy Afrika Ünnepe nevű fesztivált is szerveztünk a Gödörben a Magyar Afrika Platformmal és tagszervezeteivel, valamint más afrikai szervezetekkel közösen, amire a JPA résztvevői közül is eljöttek páran. Ami az Africa Summit-ot illeti, az igazi jelentőségét abban lehet megfogni, hogy az utóbbi évtizedek első olyan gazdasági jellegű rendezvénye volt, amin a kormányzat ilyen magas szinten képviseltette magát. A megnyitóra eljött a kormányzat külügyi, külgazdasági és mezőgazdasági vezetésének több tagja, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnökasszonya és a Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezet (FAO) főtitkárhelyettes  asszonya is.

A csúcs természetesen rengeteg tanulsággal szolgált. Azt már a helyszínen láttuk, hogy a témákat legközelebb sokkal jobban el kell választani egymástól, és sokkal több időt kell szánni a kötetlen eszmecsere lehetőségére, mert a gazdasági élet szereplőinek egyébként nincs igazán találkozási lehetőségük. Mindenesetre víz, élelmiszer, energia, befektetések témakörben, ilyen koncentrációban Magyarországon még nem volt Afrikával kapcsolatos rendezvény. És ami szintén nem elhanyagolható tény: most először kaptak lehetőséget az egyetemi kutatói és a vállalkozói réteg képviselői, hogy termékeiket, a magyar innovációkat bemutassák.

Milyen innovációkra kell gondolni?

Van például egy alginit nevű kőzet, ami óriási mennyiségben található meg a Balaton-felvidéken. Az alginit teljesen természetes szerves anyag, ami nagy mértékben növeli a különböző növények és a talaj vízmegtartó képességét. Másik példa: az Organica Water víztisztító rendszereket forgalmaz – erre egyre nagyobb igény van, én magam vittem ki a projekt ötleteit egy-két afrikai országba, ahol azt nagyon jól fogadták.

A konferencia lényege egyébként a címében („Challenges and Responses”) is kifejeződik: azt kívánjuk bemutatni, hogy nekünk, magyaroknak milyen megoldási elképzeléseink vannak a mezőgazdaság, az energetika, vagy éppen az élelmiszer területén. Nyilván nem tudunk a – most már Dél-Afrikát is a soraiban tudó – BRICS-országokkal versenyezni, ez nem a mi szintünk, de a szellemi exportunkkal igenis érhetünk el sikereket Afrikában.

Az Afrika-csúcson főleg gazdasági kérdéseket vitattak meg, ami nyilván nem véletlen: Balogh Sándorral, a rendezvény másik főszervezőjével karöltve már tavaly megalkottak egy közös Afrika-stratégiát, amiben a kontinenst – forradalmi módon – nem mint segélyekre szoruló magatehetetlen államok összességét, hanem mint „alternatív piacszerzési lehetőséget” mutatják be.

Ami Magyarországon Afrikáról megjelenik, az mindig egyfajta szenzációhajhász, negatív kép. Persze a Széchenyi Zsigmond és Kittenberger Kálmán vadászregényeiből megismert – amúgy valós, csak idejétmúlt – Afrika-kép sincs összhangban a mai valósággal. Amit mindenképp látni és láttatni kell, az a kontinens gyors fejlődése. A nemzetközi kutatóintézetek kimutatásai között több olyan afrikai ország van, aminek gazdasági mutatói évről évre messze meghaladják az európai és világátlagot, az éves GDP-növekedést tekintve a leggyorsabban fejlődő húsz ország között rendre szerepel 8-10 afrikai állam. Rengeteg afrikai ország kezd rájönni, hogy mi van a lába alatt, egyre többen jelentik be, hogy találtak kőolajat, földgázt vagy egyéb ásványkincset, amit aztán szeretnének a világpiacon értékesíteni.

Nekünk is lenne itt mit keresni, hiszen a rendszerváltás előtt egy nagyon is pozitív szerepünk volt a kontinensen, és az azóta eltelt politikai-ideológiai változások az afrikai megítélésünkön mit sem változtattak. Magyarország mindig is Magyarország marad Afrika számára, köszönhetően egyrészt a rengeteg afrikai diáknak, aki itt tanult, másrészt meg annak a néhány terméknek – gondolok itt az Ikarus buszokra, Globus konzervre vagy éppen a Pick szalámira –, ami igazán sikeres volt a maga nemében. Van egy generáció, ami még mindig jó szívvel emlékszik ezekre, és mivel nem voltunk gyarmattartó ország, egyfajta tiszta lappal indulunk. Csak azóta eltelt harminc év, és a fürdővízzel együtt mindent kiöntöttünk, minden kapcsolatunkat megszakítottuk.

 

Ezen kiterjedt állami gazdaságdiplomáciával változtatnának, kormánybiztossal és tiszteletbeli kereskedelmi tanácsosi hálózati rendszerrel. Nem túl ambiciózus terv ez?

Gyakran felmerülő kérdés, hogy hány képviselet szükséges a kontinensen. A kidolgozott stratégiában azt állítjuk, hogy a gazdasági kapcsolatok szempontjából nem a hagyományos diplomáciai képviseletek a döntőek. Sokkal fontosabb, hogy legalább a két (dél-afrikai és kenyai) nagykövetségünk meg legyen erősítve egy-egy gazdasági szakdiplomatával. Dél-Afrika esetében ez megoldódni látszik, Mészáros Kálmán a nyár végén kezdi meg pretoriai kiküldetését.

Állítom, hogy Afrika meghódításához nem pénz kell, hanem akarat. Persze azt senkinek nem ajánlom, hogy elmenjen Afrikába, leszálljon a repülőgépről és azt mondja, hogy „sok-sok pénzem van és szeretnék befektetni”. Megfelelően kiépített kapcsolatok nélkül értelmetlen ilyesmibe belevágni, ez csak pénzkidobás lenne. Persze vannak kivételek, ismerünk egy-két sikertörténetet, például egy magyar vállalkozó hajdúsági mosógépeket exportál Kenyába, havonta 1000-1200 darabot elad belőle. Darabja 120-130 dollárba kerül, ami a kenyaiaknak ugyan jelentős összeg, de ennek áthidalására általában egy-egy faluközösség összeállva vesz egy gépet, amit aztán a közösség tagjai felváltva használnak. Abban próbálunk most a vállalkozónak segíteni, hogy Kenyából át tudjon lépni több más országba.

A sikerhez elengedhetetlen a folyamatos jelenlét – ezért is gondoljuk, hogy a tiszteletbeli konzulokhoz hasonlóan ki kell építeni egy tiszteletbeli kereskedelmi képviselői hálózatot. Fontos továbbá, hogy az Alliance Française vagy a British Council mintájára legyenek magyar nyelvi-kulturális központok, ahol egyrészt a Magyarországon tanult afrikai diákok fel tudják frissíteni nyelvtudásukat, másrészt a gazdasági kapcsolati rendszer fenntartásában is tudnának segíteni. Kevés pénzből, viszont annál több odafigyeléssel lehetne és kellene mindezt megvalósítani. Azt mondom mindig, hogy ahhoz, hogy az Afrika-stratégia megvalósuljon, leginkább paradigmaváltás szükséges a kormányzati gondolkodásban és kommunikációban. A mostani kormányzat mindenesetre sokkal nyitottabb és befogadóbb az afrikai gazdasági és egyéb kérdések iránt, ez jó kiindulópont.

Az ideális az lenne, ha kineveznének az afrikai gazdasági kapcsolatok egyengetésére egy megfelelő költségvetéssel rendelkező kormánybiztost. Azt mindenesetre már a Külügyminisztérium is hangsúlyozza, hogy nem a nagykövetségek újranyitásában gondolkodik, hiszen ez rengeteg járulékos költséggel járna, hanem laptop-diplomatákat helyezne ki más országok nagykövetségeire (főleg vízum-, családegyesítési és egyéb konzuli ügyekben), illetve lenne egy utazó nagykövet, aki kifejezetten politikai kérdésekben járná Afrikát, és elsősorban az Afrikai Unió felé képviselné hazánkat.

 

A stratégia kimondott célja a magyar kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása.

Olyan régóta beszélünk a magyar kis- és középvállalkozások támogatásáról, hogy most már ideje lenne elkezdeni foglalkozni ezzel. A Külügyminisztériumban van is ilyen szándék, az első találkozó le is zajlott az Európai Fejlesztési Alapból (EDF) és egyéb nemzetközi szervezeti forrásokból elnyerhető pályázatok kommunikációjának a koordinálására. Magyarország számos nemzetközi szervezetnek tagja, és fizet is minden évben jelentős szervezeti tagdíjakat, aminek fejében rengeteg információt is megkap, de ezek meg- és szétosztására jelenleg nincs egy önálló kormányzati egység. Az idei költségvetésben 8,8 milliárd forintot fordít az ország tagdíj kötelezettségekre, és ennek jelentősebb része az EDF-be történő befizetésünk, aminek a többszörösét is vissza lehetne fordítani a magyar gazdaság vérkeringésébe.

A munkaanyag egyelőre nem nyilvános, ám az érintett kormányzati szereplőknek eljuttatták azt. Ön kommunikációs szakember, emellett a lobbizásban is járatos: hogy látja, sikerült felkelteniük az illetések érdeklődését? Egyelőre semmiféle visszhangot nem hallani.

A szkepticizmust abból a szempontból osztom, hogy ez nem lesz egy olyan gyorsgalopp, mint amire mi számítottunk. Az első anyagomat tavaly májusban, közvetlenül a kormány megalakulása után nyújtottam be, azt Balogh Sándorral még a nyár előtt kibővítettük, Lakner Zoltán mezőgazdasággal kapcsolatos kiegészítései pedig őszre készültek el. A stratégiát megküldtük a Nemzetgazdasági Minisztérium teljes külgazdasági államtitkárságának, a Vidékfejlesztési Minisztériumban Fazekas Sándor miniszter úrig is eljutott az anyag, látta Gottfried Péter , a Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési Főosztályán keresztül pedig a budapesti afrikai nagykövetségek is kaptak belőle egy-egy példányt. Azóta viszont egy kicsit leeresztettünk, mert az rendben van, hogy kaptunk pozitív visszajelzéseket – de csak szóban. Tudjuk, hogy jól fogadták a munkaanyagot, de arról fogalmunk sincs, hogy milyen formában fogják a javaslatainkat beépíteni a hivatalos kormányzati politikába.

Kétségtelenül gyorsabb ütemet vártunk, de mi sem számoltunk azzal, hogy az EU-elnökség ennyire le fogja kötni a kormányzatot. Ez egy olyan állapot, amin túl kell esni, ősztől talán újra felpörögnek az események. Az mindenesetre vitathatatlan, hogy valami megmozdult: hosszú idő után nemrégiben a Külügyminisztérium érdekelt főosztályai leültek egymással – velünk közösen – Afrikáról beszélgetni. Nem tudom, hogy sikerült-e érzékeltetnem, micsoda történelmi esemény volt ez. 

Morenth Péter az Afrika Holding vezérigazgató-helyettese, az ATDO (Afrikai Kereskedelmi és Fejlesztési Iroda) ügyvezetője.

Tóth Miklós

Felkapott hírek

Friss hírek

Horvát kézbe kerülhet a Bugatti

Tárgyalások kezdődtek a Bugatti luxus sportautó brandjének eladásáról: a The Wall Street Journal jól értesült forrásra hivatkozva kedden azt írta, hogy a Volkswagen német cégcsoport a Rimac Automobili horvát járműgyártóval folytat megbeszélést a témában.

Read More »

Bonyolódik az olasz belpolitikai helyzet

A még nem végleges adatok szerint döntetlennel végződött az olasz tartományi választások hétfőn véget ért fordulója, miután a baloldali kormányerő, a Demokrata Párt (PD) és a Liga vezette jobboldali koalíció is három-három tartományt szerzett meg. A másik kormánypárt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) a parlament létszámának csökkentéséről tartott népszavazás győzelmét ünnepelte.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás