Újraválasztották a dzsibuti elnököt

Nem okozott nagy meglepetést, hogy a pénteki voksoláson elsöprő többséggel újraválasztották Ismail Omar Guelleh dzsibuti elnököt. A kampányidőszakban bojkottra felszólító ellenzéke korábbi taktikáját az utolsó pillanatokban feladva az egyetlen ellenfél, Mohammed Warsama támogatása mellett döntött, de az egykori alkotmánybíró nem tudta megszorítani az államfőt. Mindeközben az emberi jogok lábbal tiprása tovább folytatódik, de ez nem igazán zavarja Dzsibuti nagy szövetségeseit.

Guelleh harmadik terminusa

Hiába váltak rendszeressé az ellene szervezett tiltakozások, Guelleh elnök a szavazatok több mint 80 százalékát szerezte meg a pénteken tartott elnökválasztáson. Egyetlen kihívója, Mohammed Warsama mindössze 19 százalékot ért el. Dzsibuti 800 ezer lakosából nagyjából 150 ezren regisztráltak a szavazásra, a részvétel végül 70 százalékos volt.

Guelleh elnöki szereplése az Afrikában nem is olyan szokatlan forgatókönyv szerint zajlik: a dzsibuti alkotmány értelmében az 1999-ben hatalomra került vezető 2005-ös újraválasztása után nem tölthetné be újra ezt a tisztséget. Számára ez nem jelentett akadályt, a problémát fél éve egy alkotmánymódosítással hidalta át. Mindenki megnyugtatására az elnök a múlt héten elmondta: győzelme esetén nem kívánja negyedszerre is megválasztatni magát.

Füstbe ment terv

Az ellenzéknek az elmúlt hónapok során lassan betelt a pohár, véleményük szerint a hatalomba harminc éve bebetonozott Néppárt a Haladásért (Rassemblement populaire pour le Progres, RPP) mindent megtett a kampányuk ellehetetlenítéséért. Azt nem nehéz belátni, hogy Guelleh elnöknek és az RPP-nek ehhez nem kellett túlvállalnia magát, Dzsibutiban ugyanis nincs független média, az egyetlen újság, rádió és televízió is a kormány kezében van. Emellett az is felmerült, hogy a választások eredménye is jó előre el volt rendezve, így nem is érdemes időt fecsérelni rá.

Kezdetben ezt az utat is választották: márciusi bejelentésük értelmében egyik ellenzéki párt sem állított elnökjelöltet, céljuk szerint így a választás legitimitása legjobb esetben is erősen kétes lett volna. Az egyetlen homokszem a gépezetben Warsama egykori alkotmánybíró jelölése volt, akiről azt gyanítják, hogy az elnökhöz hű jelöltre csak a voksolás legitimitásának biztosításához van szükség.

A dacos ellenállás a múlt héten tört meg, amikor a Nemzeti Demokrata Párt (NDP) vezetője, Aden Robleh arra szólította fel támogatóit, hogy a választáson Warsamára adják le voksukat. Az állami televízió által közvetített nyilatkozatában elmondta, hogy úgy véli, Warsama elképzelései a demokráciáról, igazságról és szociális egyenlőségről nagyon közel állnak sajátjához, így az alkotmánybíróság korábbi feje hozhatja el a várva várt változást. Guelleh szóvivője a Reuters megkeresésére elmondta, hogy az elnöknek legkisebb gondja is nagyobb annál, hogy egy meggyőződés és program nélküli politikai újonc szövetségkötése miatt aggódjon. Az ellenzéki bejelentés viszont későn érkezett, pára nap alatt esély sem volt az eredmény komoly befolyásolására.

Forradalmi hullám takaréklángon

Az elnök az arab forradalmak begyűrűzését is kellő találékonysággal kezdte. Igaz, amikor februárban az egyiptomi és tunéziai események sikerein felbuzdulva a dzsibuti ellenzék is az utcákra vonult, még a jól bevált tömegoszlatás és letartóztatás eszközéhez nyúlt – a tüntetések kezdete után egy nappal három prominens ellenzéki vezetőt is őrizetbe vettek. A választások bojkottjának bejelentése viszont újabb módot adott a kezébe a zavargások megfékezésére – arra hivatkozva, hogy ha nincs jelölt, akkor nincs is miért kampányolni, a kormányellenes tüntetések után nemes egyszerűséggel betiltotta az ellenzéki rendezvényeket is.

Saját érdekek az emberi jogok előtt

A Human Rights Watch aggasztónak tartja a dzsibuti vezetés erőszakos fellépését a békés tüntetőkkel szemben. Rona Peligal véleménye szerint a kormány földbe tiporta azokat a jogokat, amitől egy választás szabad és tisztességes lehet. A jogsértések, a tiltakozások és a választás kimenetele a későbbiekben akár nagyobb médiavisszhangot is kaphat, ugyanis Dzsibuti földrajzi helyzetéből adódóan több országgal is jó viszonyt tart fenn. A Szomáli-félszigeten található állam a fekvésének köszönhetően kiváló kiindulópont a Vörös-tenger vagy akár a szomáliai kalózok tevékenységének ellenőrzésére is. Ezt használta ki az Egyesült Államok, amikor 2001-ben Dzsibutiban hozta létre az egyetlen afrikai katonai támaszpontját. Az amerikaiak mellett 3000 francia katona is állomásozik az országban, ezért igen különös, hogy az elmúlt hónapok során még egyikőjük sem kommentálta a február óta zajló eseményeket.

Tési Áron

Felkapott hírek

Friss hírek

Engedett a horvát kormány, visszaállítják a megemelt nyugdíjkorhatárt

A horvát kormány teljes egészében elfogadja a népszavazás kiírását kezdeményező szakszervezetek követelését, és visszaállítja a 67 évre megemelt nyugdíjkorhatárt 65 évre, továbbá törvénymódosítási javaslatot nyújt be, hogy azok, akik ezt szeretnék, 65 év felett is dolgozhassanak - jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő a csütörtöki kormányülésen.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás