_

Csalódással indul a nigériai választási cunami

A parlament két házának tagjait, az ország elnökét és a 36 állam helyi parlamenti képviselőit és kormányzóját is megválasztja Nigéria lakossága az elkövetkező három hétben. A 150 milliós ország hírhedten rossz – csalással és erőszakkal kísért – múltbeli választásain szeretne változtatni, ez azonban nem ilyen egyszerű: Nigéria több pontján várható kiterjedt erőszak, ráadásul nyitányként – logisztikai okokból – egyből el kellett halasztani egy héttel mindhárom választási napot.

Logisztikai baki

Múlt szombaton tartották volna Nigériában a háromhetes választási dömping első állomását, melyen a választókorú lakosság a föderális parlament alsó- és felsőházának tagjaira voksolhatott volna. Nem Nigériáról beszélnénk azonban, ha nem akadt volna valami galiba: ezúttal néhány alvállalkozó hibájából nagyjából az ország felébe nem érkeztek meg időben a szavazólapok, így a Független Nemzeti Választási Bizottság (Independent National Electoral Commission, INEC) hosszas töprengés után, sűrű bocsánatkérések közepette – a voksolás kezdete után néhány órával – elhalasztotta a parlamenti választásokat.

Először hétfőre tették át az eseményt, a főbb pártokkal konzultálva azonban végül az INEC egy héttel eltolta az összes választási napot (az új menetrendet lásd a keretes részben). Izgalmas kérdés, hogy a szombati hatalmas részvételi hajlandóság – a nagyjából 70 millió választásra jogosult nigériai 97 százaléka regisztráltatta magát előzetesen, ez a tömeg reggel lényegében megrohanta az urnákat – jelentősen csökken-e a szervezési baklövések miatt.

Pedig olyan jól indult minden. Miután a 2007-es, még afrikai viszonylatban is szégyenteljes, csalással bőven fűszerezett választások alaposan kiverték a biztosítékot a nemzetközi színtéren – az EU megfigyelői szerint „az volt a valaha látott legrosszabb választás” –, Nigéria igyekezte összekapni magát, hogy idén kiköszörülhesse a csorbát. Tavaly júniusban új választási bizottság állt fel – aminek a függetlenségét a nemzetközileg is elismert elnöke, Attahiru Jega professzor garantálta –, ami új, immáron biometrikus választói listát készített. Ideje volt, az előzőn ugyanis olyan nevek is szerepeltek, mint Nelson Mandela és Mike Tyson. Drákói szigorral csapnának le bárminemű választási csalásra is: az új rendelkezés értelmében a voksolás lezárultával a helyi választási bizottságok tagjainak rögvest meg kell számolniuk a szavazatokat, és amennyiben a számuk eltérést mutat a regisztrált választókéval, az összes szavazólapot azonnal érvényteleníteni kell.

Arra azonban senki nem gondolt, hogy logisztikai okok torpedózzák meg a választásokat: a múlt héten Jega professzor még magabiztosan nyilatkozta, hogy „az INEC készen áll a választásokra”, és noha elismerte, hogy előfordulhat, hogy néhány körzetbe nem érkeznek meg időben a szavazáshoz szükséges felszerelések, „ezeket könnyedén fogják tudni kezelni”. A bakinak komoly következménye lehet: az ellenzéki Kongresszus a Fokozatos Változásért (Congress for Progressive Change, CPC) azzal vádolja a kormányzó PDP-t, hogy lemondásra kényszerítené a választási bizottság vezetőjét, hogy helyét egy kormánypárthoz közelebb álló személy vehesse át. Sőt, azt is tudni vélik, hogy a kormánypárt szabotálta a választást, hogy ezzel diszkreditálja a bizottsági elnököt. Ami biztos: egyes kisebb parlamenti pártok és a civil szféra irányából is érkeztek lemondásra való felszólítások, ráadásul Jega komoly vitában áll a hadsereg és a rendőrség képviselőivel is – olyannyira, hogy egyes jelentések szerint múlt szombaton emiatt majdnem le is mondott –, mivel azok nagyobb beleszólást szeretnének a választások lebonyolításába.

A nemzetközi közösség Jega eltávolítása ellen vélhetően határozottan tiltakozna, hiszen például Barack Obama – akinek „nincs preferált jelöltje” – is azt üzente, hogy „a kudarc elfogadhatatlan”, az USA nem akar látni még egy, a 2007-eshez hasonlatos választást. Sem az eseményekkel kapcsolatos véres cselekmények, sem a választási csalások tekintetében, márpedig ha a választási bizottságot egy, az aktuális hatalom politikai kinevezettje vezeti, az nehezen vezet demokratikus választásokhoz, ahogy azt az elefántcsontparti példa is mutatja.

Egy stabil és demokratikus Nigéria nem csak önmagában fontos – regionális jelentősége is van az ott zajló eseményeknek. Afrika legnépesebb országaként és második legnagyobb gazdaságaként, a nyugat-afrikai régió kimondott-kimondatlan vezetőjeként (Goodluck Jonathan elnökli éppen a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségét), olaj- és diplomáciai nagyhatalomként Nigéria nem engedheti meg magának, hogy rossz példát mutasson.

Erőszak a láthatáron

Afrika legnépesebb országának három igazán forró pontja van, ezek az utóbbi években konstans fejtörést okoztak a kormányzatnak. Elsőként ott van a déli Delta-vidéke, amit militánsok váltakozó sikerrel tartanak megszállás alatt – tavaly ugyan átfogó amnesztiaprogram indult a legjelentősebb szervezet (a Niger-delta Függetlenedéséért Mozgalom, MEND) felszámolása érdekében, a programból kimaradókat a hadsereg pedig légi- és szárazföldi támadásokkal egyaránt megpróbálta kifüstölni bázisaikból, azonban máig indulnak gerillatámadások a területen fekvő olajlétesítmények ellen. Sőt, tavaly októberben egészen a fővárosig merészkedtek, ahol két bombatámadással zavarták meg a függetlenség napi hivatalos ünnepséget. Főhet tehát a delta vidékéről származó Goodluck Jonathan elnök feje – bár legutóbb (a választások elhalasztása után) a MEND szóvivője úgy nyilatkozott, hogy határozatlan időre felfüggesztik a merényleteket, „nyílt párbeszédet” remélve az új hatalomtól.

További aggodalomra ad okot az ország közepén fekvő Plateau állam, melynek fővárosa, Jos az utóbbi időben összefonódott a vallási színezetű, muszlimok és keresztények közötti villongásokkal. Noha durva leegyszerűsítés volna a konfliktust pusztán vallási eredetűnek titulálni – sokkal inkább a politikai és gazdasági hatalomból való részesedés áll a középpontjában –, a véres leszámolások kimutathatóan a két vallási közösség között zajlanak. A tavalyi karácsonyi merénylet óta napi szinten érkeznek hírek összetűzésekről, így félő, hogy a választások is erőszakba fulladhatnak – ezt erősíti például, hogy a kampány utolsó hetében robbanóanyagokkal teli kamiont füleltek le Jos határában.

Északon sincs nyugalom, Borno államban egy iszlamista szekta, a Boko Haram borzolja a kedélyeket. A militáns csoportosulásnak a neve – a Boko Haram jelentése: „a nyugati oktatás bűn” – jól mutatja annak politikai irányvonalát: legfőbb célja a szekuláris berendezkedés szétverése és az iszlám törvénykezés (a saría) kiterjesztése. A 2004-ben alakult mozgalom elsősorban a helyi rendőrség tagjaira vadászott, illetve a mérsékeltebb muszlim tanítókat vette célba. A központi kormányzat 2009 júliusában szabályos háborút indított ellenük – a harcokban négy nap alatt 700-an haltak meg –, teljesen szétverni azonban nem sikerült őket. A választások előtti hónapokban ismét aktivizálták magukat, mind a mérsékelt muszlimok, mind a tartományt vezető ANPP (Minden Nigériai Pártja) politikusainak kárára. Tavaly október óta két muszlim tanítót és három politikust – az ANPP kormányzójelöltjét, ilettve helyi alelnökét és ifjúsági vezetőjét – gyilkoltak meg, emellett rendőrök és civilek is áldozataivá váltak a szélsőséges csoportosulásnak.

Óriási a tét, minden szempontból

Nincs tehát irigyelhető helyzetben Goodluck Jonathan kormányzata. Egy hatalmas területű és lakosságú, nehezen elérhető területekkel bőven rendelkező, korrupcióval és erőszakkal sűrűn átitatott országban kellene a nyugati mércéknek is megfelelő, tiszta és szabad választásokat lebonyolítania. Ráadásul úgy, hogy az ország északi részén élő muszlimok egy része erősen haragszik az elnökre, amiért az 1999-es informális megállapodást felrúgva indul a választásokon.

Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis Nigériát két ciklusonként váltakozva vezette déli (keresztény), majd északi (muszlim) politikus. Az előző államfő, a muszlim Umaru Yar’Adua halálával azonban a terminus végéig az elnöki feladatokat az alelnöke, a déli keresztény Goodluck Jonathan vette át. Ezzel még mindenki egyetértett, azzal azonban már kevésbé, hogy Jonathan idén újrázzon. A kormányzó PDP-n (a Népi Demokratikus Párton) belül össze is fogtak az északi politikusok, a közös jelölt, Atiku Abubakar azonban elvérzett a jelenlegi elnökkel szemben a párt jelöltállító kongresszusán.

Hiába azonban az északi elégedetlenség, Goodluck Jonathan még így is toronymagas esélyese az elnökválasztásnak, tulajdonképpen csak az a kérdés, hogy vetélytársai meg tudják-e akadályozni az első fordulós győzelmét – ehhez az kéne, hogy az elnök egyrészt ne szerezze meg az abszolút többséget, másrészt legyen legalább 13 olyan állam, ahol a voksok kevesebb, mint 25 százalékát szerzi meg. Megoszlanak a vélemények arról, hogy az elnöknek sikerül-e ezeket az akadályokat megugrani, mindenesetre az őt erősíti, hogy mindhárom fő ellenlábasa északi muszlim, a rájuk leadott (többségében nyilván északi) szavazatok így könnyen szétaprózódhatnak.

De az elnökválasztás előtt még tartogat izgalmakat a szombaton esedékes parlamenti választás is: ha a kormányzó PDP a többségét várhatóan nem is veszti majd el, dominanciája vélhetően csökkenni fog. A 109 fős Szenátus és a 360 fős Képviselőház tagjai ádáz küzdelmet folytatnak a mandátumokért, ami nem csoda, hiszen a szenátorok esetén havi 9 000, a képviselők esetén pedig 7 000 dollár értékű fizetés komoly motiváló tényező mindannyiuk számára – nem beszélve az egyéb juttatásokról, amik a havi 136 000 dollárt (!) is elérhetik, aminek a felhasználását ráadásul senki nem ellenőrzi.

Tóth Miklós

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás