A fűtési szezon előtt sokan cserélnek keringető szivattyút, és a döntés általában az árcédulánál kezdődik. Pedig a legtöbb pénzt nem a vételáron lehet elveszíteni, hanem a rossz méreten: egy alulméretezett szivattyú nem viszi el a meleget a legtávolabbi radiátorig, egy túlméretezett pedig évekig fizetteti magát a villanyszámlán, ráadásul zúg.
Két szám dönt: a térfogatáram és a nyomáskülönbség
A szivattyú feladata, hogy a rendszerben szükséges vízmennyiséget a csővezeték ellenállásának legyőzése mellett átkeringesse. Ehhez két adatot kell ismerni: mennyi vizet kell mozgatni óránként, és mekkora nyomáskülönbséget kell ehhez létrehozni. Egy lakóháznál például 500 liter óránkénti vízszállítás és 1 bar rendszerellenállás mellett olyan szivattyú kell, amely ezt a munkapontot tudja tartani. A pontos értékeket épületgépész tudja meghatározni, de a tipikus esetekre van gyakorlati kiindulópont.
Hozzávetőleg 80-100 m² alapterületű, radiátoros fűtésű lakáshoz vagy házhoz általában a 25-60 vagy 25/1-6 jelölésű szivattyúk megfelelők. Ha a korábbi szivattyúval elégedetlen volt, mert a távolabbi helyiségek nem melegedtek át, akkor a 25-80 vagy 25/1-8 méret a következő lépcső. A jelölésben az első szám a csőcsatlakozás mérete (DN 25, vagyis 1 col), a második pedig a maximális emelőmagasság deciméterben, tehát a 25-60 hat méteres emelőmagasságot jelent.
A keringető szivattyú méretezése padlófűtésnél más logika
Radiátoros és padlófűtéses rendszer nem ugyanazt kéri a szivattyútól. A padlófűtésnél a meleg vizet egy osztó-gyűjtőn keresztül több, gyakran több tíz méter hosszú csőkörbe kell szétosztani, és minden körben le kell győzni a kanyargós cső áramlási ellenállását. Ráadásul az alacsonyabb előremenő hőmérséklet miatt ugyanahhoz a leadott hőhöz lényegesen nagyobb vízmennyiséget kell átkeringetni. Ezért a keringető szivattyú méretezése során a rendszer típusát legalább akkora súllyal kell figyelembe venni, mint az alapterületet.
Ehhez kapcsolódik az üzemmód kérdése is. A korszerű szivattyúk jellemzően állandó és arányos nyomásszabályozást is kínálnak: termosztatikus szelepekkel szerelt, elágazó hálózathoz általában az arányos, egyszerűbb, kis ellenállású körökhöz az állandó nyomásszabályozás illik. A megfelelő üzemmód beállítása gyakran többet javít a komforton és a fogyasztáson, mint egy nagyobb szivattyú.
Energiahatékonyság: nem az A osztályt kell keresni
Elterjedt tévhit, hogy a keringető szivattyúknál az A energiaosztályt kell keresni. Ez a skála ezeknél a termékeknél már nincs használatban: a keringető szivattyúkat az uniós ErP-szabályozás óta az energiahatékonysági index, az EEI alapján minősítik, és forgalomba hozni csak EEI ≤ 0,23 értékű, elektronikusan szabályozott modellt lehet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mai szivattyúk EC motorral működnek, és a fordulatszámukat folyamatosan a rendszer igényéhez igazítják.
Kép forrása: szivattyuk.hu
A különbség a régi, három fix fordulatszámú szivattyúkhoz képest nem néhány százalék. Egy szezon alatt annyi áramot takarít meg egy modern keringető, hogy a magasabb vételár jellemzően néhány fűtési idény alatt megtérül. Egy régebbi konstrukció olcsó ára ezért csak látszólag jó ajánlat.
Zajszint, karbantarthatóság, szervizháttér
Ha a szivattyú a lakótér közelében üzemel, a zajszint valódi szempont. A modern modellek többsége csendes, de a beépítés és a helyes üzemmód legalább annyit számít: a túlméretezett szivattyú a szelepeknél okoz áramlási zajt.
A karbantarthatóságnál érdemes olyan típust keresni, amelynél a szivattyúfej egyben cserélhető, mert ilyenkor négy csavar meglazításával, a rendszer leürítése nélkül percek alatt elvégezhető a csere. A garanciális szervizháttér pedig azért számít, mert nem mindegy, hogy egy meghibásodott szivattyút külföldre kell küldeni, vagy itthon, néhány nap alatt rendeződik az ügy. Ez a szempont az utóbbi években felértékelődött, mert megszaporodtak azok az apróhirdetési és külföldi eladók, akik semmilyen érdemi szervizhátteret nem tudnak nyújtani.
Ha bizonytalan: induljon ki a meglévő szivattyúból
Cserénél a legegyszerűbb és legbiztosabb módszer, ha lefotózza a régi szivattyú adattábláját, és a típus ismeretében kér segítséget. A beépítési hossz, a csatlakozóméret és a korábbi emelőmagasság együtt már elég ahhoz, hogy megfelelő, korszerűbb modellt lehessen ajánlani, anélkül hogy az egész rendszert újra kellene méretezni. Nagyobb rendszernél épületgépész, lakás vagy családi ház esetén fűtésszerelő szakember tud pontos képet adni.
Fizetett tartalom