Site icon Kitekintő.hu

A nemzetközi jogrendszerhez igazítaná a magyar jogot a kormány

Pótolni akarja a Tisza-kormány azt a lassan negyedszázados elmaradást, hogy nem része a magyar jognak a Nemzetközi Büntetőbíróság működését és szervezetét szabályozó statútum. Erről az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára beszélt az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kedd esti ülésén.

A Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból történő kilépéséről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban lefolytatott részletes vitájában Bódis Péter azt mondta, a 127 ország jelenlétében elfogadott római statútum 2002-ben lépett hatályba, az Magyarországra nézve nemzetközi jogilag kötelező erejű, de a belső jogban a mai napig nincs kihirdetve, formálisan nem része a magyar jognak.

Ezt a lassan negyedszázados elmaradást pótolni kell – jelentette ki, hozzátéve, a statútum kihirdetése több jogszabály, köztük az alaptörvény módosítását is igényli.

Az államtitkár azt mondta, az igazságügyi tárca haladéktalanul megkezdi a jogalkotás előkészítését, és a szükséges egyeztetést követően beterjeszti a parlamentnek a kihirdetésről szóló törvényjavaslatot.

Bódis Péter ismertetése szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság célja a jogállamiság előmozdítása, a legsúlyosabb nemzetközi jogsértések üldözése, és annak biztosítása, hogy a jogsértések elkövetéséért felelős embereket bíróság elé állítsák.

Az előző kormány mindezzel szembemenve arról döntött, hogy kilépteti az országot a statútumból – tette hozzá.

Kiemelte, Magyarország kilépési folyamata megindult és a végéhez közeledik, az ENSZ-főtitkár tavaly június 2-án kapta kézhez a felmondásról szóló értesítést, így az egy évvel később, idén június 2-án válna hatályossá. A törvényjavaslat célja a kilépési folyamat megállítása – közölte.

Balla György (Fidesz) a vitában felszólalva elképzelhetetlennek nevezte, hogy támogatja a törvényjavaslatot. Azt mondta, nem véletlenül fogadták el a kilépésről szóló törvényt, és az sem véletlen, hogy a parlament összetételétől függetlenül, 25 évig nem ratifikálta a statútumot.

Ennek oka, hogy a nemzetközi bíróság egyre inkább politikai testületté vált – magyarázta, hozzátéve, ennek legjellemzőbb példája a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök elleni elfogatóparancs kiadása. Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok sem volt soha tagja a bíróságnak, nem csupán most, Donald Trump alatt, hanem a demokraták alatt sem.

A törvényalkotási bizottság – amely most tartotta alakuló ülését – kormánypárti tagjai kezdeményezésére jogtechnikai javaslatokat tartalmazó módosító indítványt fogadott el, majd döntött az összegző módosító javaslat benyújtásáról is.

A Görög Márta igazságügyi miniszter által jegyzett törvényjavaslat összevont vitája és a döntéshozatal szerdán lesz az Országgyűlésben.

Forrás: MTI

Exit mobile version