Megállítható még a török líra teljes elértéktelenedése?

A török líra Erdogan elnök egy héttel ezelőtti újraválasztása óta körülbelül 15%-ot veszített értékéből, a fizetőeszköz tíz éves mérlege pedig 92%-os leértékelődést mutat. Ma úgy esett 7%-ot az árfolyam, hogy nem jelent meg új, a gazdaságpolitikát befolyásoló hír.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy Erdogan elnöknek és új pénzügyminiszterének konkrét és azonnali lépéseket kell tennie a török fizetőeszköz teljes elértéktelenedésének elkerülésére, maga a kinevezés és az ígérgetések már nem győzik meg a piaci szereplőket.

Íme a török líra amerikai dollárral szembeni grafikonja heti bontásban, 2022 júliusától:

A zöld vonalak jelzik a heti gyengülést, a piros vonalak a heti erősödést. Meglehetősen egyértelmű a trend. Forrás: xStation5
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a bemutatott adatok a korábbi teljesítményadatokra utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.

A gyengülés mértéke az utóbbi napokban elérte azt a mértéket, amikor a jegybanknak és a politikai döntéshozóknak már valamit lépniük kell. Ilyen esetekben szokott beavatkozni egy ország jegybankja a hazai deviza vásárlásával vagy drasztikus kamatemeléssel.

Törökország esetében viszont két alapvető probléma áll fenn: 

a) A jegybanknak az elmúlt években éppen az árfolyam védelme érdekében eszközölt vásárlásokkal gyakorlatilag elfogyott a tartaléka. A török központi bank nettó devizatartalékai 2023. május 19-én 2002 óta először csökkentek negatív tartományba, és – 151,3 millió dolláron álltak. A helyzet vélhetően azóta sem javult.

b) Erdogan elnök nem szereti a kamatemeléseket. Véleménye szerint a magas kamatok okozzák az inflációt, és rendre kirúgta azokat a jegybankelnököket, akik ezzel a nézetével szembe mertek szállni. Így fordulhatott elő például tavaly ősszel, hogy a török jegybank 200 bázisponttal csökkentette a kamatlábat 12%-ra, miközben az infláció októberben 85%-on tetőzött.

Az új pénzügyminiszter, Mehmet Simsek első nyilatkozatában azt ígérte, hogy szembeszáll az inflációval, és kinevezése valóban nagyobb esélyt adhat egy racionális gazdaságpolitikai fordulatnak az országban, de a fő kérdés, hogy milyen eszközei lehetnek ehhez?

A líra a török társadalom körében már gyakorlatilag értéktelen, a zuhanás olyan mértékű volt az elmúlt 10 évben, hogy a lakosság gyakorlatilag átállt dollár-elszámolásra. Emlékeztetőül: a dollár líra árfolyam 2013. június 7-én 1,875 volt, ma éppen 23,12-nél (!) forognak a jegyzések. Kizárólag technikai szempontból nézve is valószínűtlen, hogy a líra lényeges mértékben vissza tudná szerezni erejét – egy több mint 90%-os leértékelődés után már aligha van visszaút.

A jegybanknak nincs devizatartaléka, a kamatemelést pedig az eddigi tapasztalatok alapján csak ideig-óráig tűri el a török elnök. A rögzített árfolyam szintén zsákutca, elég megnézni Venezuela példáját, ahol a helyi bolivárnak időben ötféle árfolyama volt a dollárral szemben – aztán persze teljesen összeomlott. Nem a dollár.

Mindezek fényében kíváncsian várjuk a török bejelentéseket. Minden bizonnyal hamarosan érkeznek.

Lazók Rómeó / Kitekintő