Uniós csúcs: fehérorosz szankciók igen, Putyin találkozó nem

Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács az emberi jogok súlyos megsértése és az elnyomás fokozódása, valamint a Ryanair járatának minszki kényszerített leszállása miatt kiterjesztette a Fehéroroszországgal szemben bevezetett megszorító intézkedések hatályát, és gazdasági szankciókat hagyott jóvá – közölte az Európai Tanács csütörtökön.

A tájékoztatás szerint a tagállami vezetők csütörtökön kezdődött, kétnapos csúcsértekezletén jóváhagyott szankciók hatályának kiterjesztését a civil társadalom, a demokratikus ellenzék és az újságírók elleni erőszakos fellépés, valamint az elnyomás fokozódása indokolta, illetve az, hogy a fehérorosz hatóságok május második felében pokolgépes fenyegetésre hivatkozva minszki leszállásra kényszerítették a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát, miközben azon pokolgép nem volt, hanem egy fehérorosz ellenzéki újságíró, Raman Parataszevics utazott a gépen.

Ez lesz a negyedik szankciós csomag

A célzott gazdasági korlátozások a fehérorosz olaj-, műtrágya- és cigarettaipart érintenék, és kiterjednének a távközlésre, az energia-, olaj- és vegyiparra, valamint Fehéroroszország hamuzsír- (kálium-karbonát-) exportjára is. A szankciók továbbá a pénzügyi szektorra is kiterjednek, az Európai Beruházási Bank leállítja az állami szektor projektjeire vonatkozó meglévő megállapodások, valamint a meglévő műszaki segítségnyújtási szolgáltatási szerződések alapján járó kifizetéseket. A tagállamoknak pedig intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy korlátozzák fejlesztési bankok piaci részvételét Fehéroroszországban. A megszorító intézkedések immár a negyedik szankciós csomagot jelentik Fehéroroszországgal szemben.

A korlátozó intézkedések jelenleg 166 emberre és 15 szervezetre vonatkoznak. A szankciós listán szereplők között van Aljakszandr Lukasenka elnök és legidősebb fia, Viktor Lukasenka, aki korábban apja nemzetbiztonsági tanácsadója volt, valamint számos üzleti szereplő, akik elkötelezettek a Lukasenka-rezsim mellett.

A szankciók között a jegyzékbe vettek vagyoni eszközeinek uniós befagyasztása szerepel, tilos pénzeszközöket rendelkezésükre bocsátani, illetve nem utazhatnak az Európai Unió területére. Minszkkel szemben az Európai Unió első ízben október elején vezetett be büntetőintézkedéseket, felvette szankciós listára a fehérorosz ellenzéki tüntetések elfojtásának vélelmezett felelőseit.

Az EU emellett június elején abban állapodott meg, hogy megtiltja a fehérorosz légitársaságok számára, hogy átrepüljenek az EU légterén, és hozzáférjenek az Unió területén fekvő repülőterekhez. A lépésre az után került sor, hogy Fehéroroszország leszállásra kényszerítette a minszki repülőtéren a Ryanair Görögországból Litvániába tartó és éppen a fehérorosz légtérben tartózkodó utasszállító repülőgépét, majd letartóztatta a fedélzeten utazó fehérorosz ellenzéki aktivistát, Raman Prataszevicset és barátnőjét.

Az uniós tagországok vezetőinek nem sikerült megállapodniuk az Oroszországgal tervezett, Berlin és Párizs által javasolt csúcstalálkozó megtartásáról – közölte Angela Merkel német kancellár péntek hajnalban Brüsszelben, a tagállami vezetők kétnapos csúcstalálkozójának első munkanapját követően.

Putyin szerepe

Azt ugyan nem tudni, hogy a Fehéroroszországban kibontakozó eseményekben mennyire van szerepe Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, mindenesetre a két ország szoros kapcsolatot ápol, Fehéroroszország ugyanis gyakorlatilag az orosz olaj finomításából és orosz hitelekből él, amiért cserébe a politikai elkötelezettségen túl mást nem igazán tud adni.

Putyin a Ryanair gépeltérítés ügyében is nyilvánosan kiállt Lukasenka mellett, sőt az uniós légitársaságok akciójára – miszerint inkább elkerülik a fehérorosz légteret, ideiglenesen korlátozásokat vezetett be az orosz légtér használatára vonatkozóan is.

Az Északi Áramlat-2 gázvezeték építésével ugyanakkor Putyin Németországhoz gazdasági és politikai szempontból is közelebb áll, mint a többi uniós tagállamhoz. Ennek fényében nem meglepő, hogy Angela Merkel tegnap olyan javaslattal állt elő, hogy hívják meg Vlagyimir Putyint is a következő uniós csúcstalálkozóra.

Mégsem jött össze

Más tagállami vezetők ugyanakkor fenntartásokkal közelítették meg a Németország és Franciaország által felvetett javaslatot. Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy a párbeszéd újraindítása „csak akkor lehetséges, ha Oroszország felhagy agresszív politikájával.”

„Lengyelország számára nyilvánvaló, hogy nem lehet magas szintű dialógust folytatni úgy az orosz vezetéssel, amikor az hibrid támadásokat intéz ellenünk és a szomszédaink ellen” – jelentette ki.

Mark Rutte holland miniszterelnöknek kijelentette: nincs kifogása a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartandó EU-csúcstalálkozóra vonatkozó francia-német javaslat ellen , de ő maga nem kíván azon részt venni.

Angela Merkel elmondta, átfogó, nehéz vita folyt arról, hogy az EU miként kezdje újra korábban rendszeres találkozóit Oroszországgal, a tagállami vezetők ezt azonban egyelőre elutasították. A megbeszélés addig jutott, hogy az állam-, illetve kormányfők azt határozták meg, az unió milyen feltételek mellett hajlandó szorosabb együttműködésre és a párbeszédre Oroszországgal – mondta.

Az Európai Tanács tájékoztatása szerint a tagországok vezetői következtetéseket fogadtak el Oroszországról, amelyben kiemelték: elvárják Moszkvától, hogy „haladást szolgáló politikát” folytasson az Európai Unióval kapcsolatban, és hagyjon fel a tagállamok, illetve az unión kívüli országok elleni agresszív fellépéseivel. Hangsúlyozták: nagyobb ellenállóképességre van szükség „a rosszindulatú, illegális és bomlasztó orosz tevékenységekkel szemben, ugyanakkor megerősítették, hogy folytatják az együttműködést Moszkvával olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a klímaváltozás, az egészségvédelem vagy a biztonságpolitika.

Forrás: MTI / Kitekintő