Kínának és Iránnak is jutott az új amerikai szankciókból

Az amerikai képviselőház szerdán szankciós törvénytervezetet fogadott el Kína ellen az ujgur kisebbség helyzete miatt, a kormányzat pedig visszavonja a szankciós felmentéseket azoktól az államoktól, amelyek együttműködnek Irán polgári atomprogramjával.

A demokrata többségű képviselőház 413:1 arányban szavazta meg az ujgurok elnyomása miatt készült jogszabályt – ugyanezt a javaslatot egy héttel korábban a szenátus már egyhangúlag elfogadta. A törvénytervezet büntetőintézkedéseket követel a muzulmán vallású ujgur kisebbség tagjainak „tömeges internálásáért felelős kínai vezetők” ellen.

A jogszabályt eredetileg Marco Rubio floridai republikánus szenátor terjesztette elő, javasolva, hogy az ujgurok emberi jogainak megsértéséért felelős kínai kormányzati tisztségviselőktől vonják meg az esetleges amerikai beutazási vízum lehetőségét, valamint az amerikai kormányzat tanulmányozza további szankciók lehetőségét. A határozat egyben felkéri az amerikai külügyminisztériumot az emberi jogok megsértéséről szóló külön jelentés összeállítására is.

Demokrata párti és republikánus törvényhozók egyaránt azon meggyőződésüket hangoztatták, hogy a jogszabály elfogadása szükséges lépés az elnyomás felszámolásához a térségben.

Michael McCaul texasi republikánus képviselő az ujgurok és más, nyugat-kínai muszlim kisebbségek „kulturális népirtásáról” beszélt a képviselőházban, közvetlenül a voksolás előtt. Úgy fogalmazott: „ezeket az etnikai kisebbségekhez tartozó embereket az elmúlt években begyűjtötték és koncentrációs táborokba kényszerítették, ahol állami propagandával mosták át az agyukat, és kényszermunkára kötelezték őket”.

A kongresszus mindkét háza által elfogadott javaslatot még Donald Trump amerikai elnöknek kell ellátnia a kézjegyével, hogy törvényerőre emelkedhessék. A muszlim vallású ujgurok mintegy tízmillió lelket számláló közössége Kína nyugati részén, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen él.

Tovább szűkítik Irán lehetőségeit

Az amerikai kormányzat visszavonja a szankciós felmentéseket azoktól az államoktól, amelyek együttműködnek Irán polgári atomprogramjával – jelentette be Mike Pompeo amerikai külügyminiszter közleményben szerda délután.

Az amerikai diplomácia irányítója jelezte azt is, hogy az érintett államoknak, illetve vállalataiknak 60 nap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy lezárják folyó ügyeiket Iránban. Pompeo ugyanakkor 90 napra megújította a nemzetközi támogatást élvező buseri atomerőművel együttműködők szankciók alóli felmentését – úgy fogalmazott, „a folyamatos, biztonságos munka érdekében”.

Az amerikai döntés azokat az európai, orosz és kínai vállalatokat érinti, amelyek közreműködnek Irán polgári célú atomprogramjában, s eddig időről időre megújított felmentést kaptak az Iránnal együttműködőket sújtó amerikai szankciók alól. Legutóbb március végén újították meg a szankciós felmentéseket, s az újabb hosszabbítás e hét végén következett volna.

Donald Trump amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan felmondta a 2015-ben kötött többhatalmi iráni atomalkut, s azóta szüntelenül szankciókat hozott Irán ellen. E büntetőintézkedéseken Washington időnként könnyített, e könnyítések közé tartozott az iráni polgári célú atomprogramban közreműködő vállalatok átmeneti mentesítése a szankciók alól.

Pompeo tavaly decemberben már végleg megszüntette a fordói atomerőművel együttműködők szankciók alóli felmentését, de az Irán délnyugati részén található buseri atomerőművel, az évi 8 tonna nehézvizet előállító araki nehézvízüzemmel és a teheráni kísérleti atomreaktorral kooperálók szankciós mentesítését megőrizte. Ez szűnt meg most, kivéve egyelőre a buseri atomerőművel együttműködő külföldi vállalatokat.

Forrás: MTI