Végleg kudarcba fulladt az izraeli kormányalakítás, újabb választás jön

Az izraeli parlament szerda éjszaka megszavazta saját feloszlatását, majd csütörtök hajnalban jóváhagyta azt az indítványt, amely új parlamenti választás kiírását írja elő jövő év március másodikára. Az indítványt 94 képviselő szavazta meg, és egy sem ellenezte.

Szerda éjfélkor járt le az a 21 nap, amelynek végén a kneszetnek fel kellett oszlatnia magát, és új választásokat kiírni, mert egyik párt sem tudott kormányt alakítani a szeptemberi választás eredményeképpen. A kneszet egyúttal megszavazta a pártok választási költségkeretének növelését, hogy ki tudják fizetni a nyári választási kampányból származó adósságukat, valamint finanszírozni tudják az újabb kampányt.

Izrael történetében először rendeznek 12 hónapon belül háromszor parlamenti választást, és most először alkalmazták a kormányalakítás kudarcára vonatkozó törvényt, amely keretében fel lehet oszlatni a parlamentet.

A törvények szerint ugyanis ha egy másodikként felkért kormányfőjelölt sem képes kormányt alakítani a rendelkezésére álló huszonnyolc nap alatt, majd a következő huszonegy napban egy képviselő sem tudja maga mellé állítani a törvényhozók többségét, vagyis legalább hatvanegy honatyát a százhúszból, akkor automatikusan ismételt választásokat kell tartani.

Jeruzsálem, 2019. december 12.
Izraeli képviselők szavaznak a parlament feloszlatásáról Jeruzsálemben 2019. december 11-én. A feloszlatás megszavazása után jóváhagyták azt az indítványt, amely új parlamenti választás kiírását írja elő jövő év március másodikára.
MTI/EPA/Abir Szultan

A pártok – a Kék-fehér és a Likud – egymást okolják a kormányalakítás kudarcáért. Benjámin Netanjahu, az átmeneti kormány miniszterelnöke kijelentette, hogy a Beni Ganz vezette Kék-fehér egy tapodtat sem mozdult a kompromisszum irányába, a Kék-fehér szerint viszont éppen a Likud nem alkudott meg sem a jobboldali-vallásos tömb feloszlatásában, sem a rotációs kormányzás sorrendjében, vagyis abban, hogy Netanjahu vagy Ganz legyen elsőként miniszterelnök.

A közvélemény-kutatási eredmények szerint a lakosság több mint negyven százaléka a Likudot hibáztatja a tárgyalások kudarcáért, több mint húsz százaléka a jobboldali nacionalista Izrael a Hazánk nevű pártot vezető Avigdor Libermant, és csak öt százalék tekinti felelősnek Beni Ganzot.

  • Előzmények:

A katonai rádió felmérése szerdán a szeptemberihez hasonló részvételi arányt jósolt a következő választásokra, de a megszólaltatott közvélemény-kutató szerint ezen belül várhatóan nőni fog az arabok részvétele, ami a baloldal-centrum tömb erősödéséhez vezethet.

A 13-as tévé közvélemény kutatása a kampány hivatalos kezdete előtt négy mandátummal többet, 37-et ígért a centrista Kék-fehérnek a Likudnál, és a balcentrum is hárommal több képviselőt küldhetne a kneszetbe a jobboldali-vallásos tömbnél, ha most tartanák a választásokat.

Jelentős változást hozott a miniszterelnök-jelöltek alkalmasságának mérése. Beni Ganz a legújabb felmérésekben behozta az évek óta toronymagasan vezető Benjámin Netanjahut, amikor arról kérdezték az izraelieket, hogy szerintük ki a legalkalmasabb személy a kormány élére.

A kneszet feloszlatásának estéjén a Jediót Ahronót című újság honlapján, az yneten David Bitán, a kormányfő bizalmasa, a Likud egyik erős embere kijelentette, hogy ez lesz Netanjahu utolsó esélye. Reményei szerint ami szeptemberben nem sikerült, az sikerülhet márciusban, vagyis a Likud és a jobboldali-vallásos tömb ezúttal majd megszerzi az új parlament többségét.

A szeptemberi, második előrehozott választás óta a két nagy párt mellett csak a mérleg nyelvének számító Avigdor Liberman játszott szerepet a politikai játszmákban. Liberman azt ígérte választóinak, hogy nemzeti egységkormányt kovácsoltat a Likudból és a Kék-fehérből, amely megoldja majd a szekuláris, nem vallásos többség évtizedek óta felgyülemlett gondjait. Erre akkor is lehetősége lett volna, ha belép, vagy csak kívülről támogat egy balcentrum kisebbségi koalíciót, miután Ganz minden követelésének teljesítését megígérte: a szombati buszokat és boltokat, a polgári házasságot és temetést, valamint a Szovjetunióból jöttek nyugdíjának rendezését. Azonban korábbi heves arabellenes és jobboldali szólamai, valamint nacionalista elkötelezettsége miatt mégsem támogathatott egy arabokkal többségbe kerülő kormányt, különösen nem a Ganz kormányalakítási időszakában történt gázai villámháború közepette.

Forrás: MTI

Friss hírek