Japán elfeledett keresztény kisebbsége

Ferenc pápa november végén négynapos látogatást tett Japánban. Ezáltal rövid időre reflektorfénybe került a maroknyi, Japánban élő keresztény, akiket nagyon aggaszt, hogy vallásuk halálukkal egyszerűen “el fog tűnni” a szigetországból, lévén egyre több fiatal hagyja el a vidéki területeket, ahol a kereszténység mindeddig fennmaradt.

A 69 éves Masaichi Kawasaki Japán “kakure kirisitan”-jainak, azaz “titkos keresztényeinek” egyike, azok leszármazottja, akik a keresztényüldözés évszázadai alatt titokban megőrizték hitüket. A vallás egyedülálló a maga nemében: buddhista, keresztény és sintó gyakorlatokat ötvöz, rituális énekei pedig kombinálják a latin, a portugál és a japán nyelvet.

Tavaly 12 “titkos keresztényekkel” kapcsolatos helyszínt is felvettek az UNESCO világörökségi listájára. Mindazonáltal a vallás a “kihalás szélén” áll, mivel a fiatalok elhagyják a vidéki területeket, ahol a hit mindeddig fennmaradt.

“Attól tartok, hogy eltűnhet mindaz, aminek megőrzéséért őseim oly keményen dolgoztak. Ez azonban a jelenkor velejárója” – fogalmazott Kawasaki, aki otthon minden este imádkozik egy oltár előtt. “Van egy fiam, de nem várom el, hogy folytassa a vallás gyakorlását. Persze emiatt szomorú vagyok, de nincs mit tenni” – tette hozzá.

Évszázados elnyomás

A kereszténységet a jezsuiták “hozták be” Japánba 1549-ben, 1614-ben azonban betiltották a vallást és üldözni kezdték a követőit. A misszionáriusokat elűzték, a hívők pedig kénytelenek voltak választani a mártírhalál és a vallásuk eltitkolása között.

Sokan buddhista templomokhoz vagy sintó szentélyekhez csatlakoztak, hogy álca alá rejtsék valódi hitüket, ezért egyes rítusok – például a gyónás és az úrvacsora, amelyekhez szükséges egy pap közreműködése – egyszerűen eltűntek. Más rituálék keveredtek egyes buddhista gyakorlatokkal – ilyen például az ősök tisztelete – vagy sintó szertartásokkal. A szájhagyomány útján, titokban terjesztett “orasho” énekekben a latin és a portugál nyelvet kombinálták a japánnal, jelentéseik főként szimbolikusak.

Amikor 1873-ban véget vetettek a kereszténység tilalmának, néhány “titkos keresztény” csatlakozott a katolikus egyházhoz, míg mások úgy döntöttek, hogy megtartják azt, amit őseik valódi hitének tartottak (a kombinált vallást).

“Nem akarták elpusztítani azt a hitet, amelyet az elnyomás ellenére megőriztek” – magyarázta Shigenori Murakami, aki a “titkos keresztények” hetedik generációjának egyik vezetője Nagaszakiban.

• Ferenc pápa látogatása

Harmincnyolc éve ez volt az első pápai látogatás a szigetországban, ahol a katolikus egyházfő találkozott Naruhito császárral és Abe Sindzó miniszterelnökkel is.

Ferenc pápa azt hangoztatta, hogy bár a keresztények kisebbséget alkotnak Japánban, érezhető a jelenlétük. Hozzátette: maga is megtapasztalta, hogy mennyire általános a katolikus egyház megbecsülése az országban, s egyúttal reményét fejezte ki, hogy ez a kölcsönös tisztelet a jövőben csak erősödni fog.

A 82 éves argentin egyházfő az atomfegyverek leszereléséért is szót emelt két japán városban, Hirosimában és Nagaszakiban, amelyek ellen a második világháború végén az Egyesült Államok atomfegyvert vetett be. Védhetetlenül perverznek és erkölcstelennek nevezte az atomfegyverek birtoklását, bevetésüket pedig az emberiség és a természet elleni bűncselekménynek titulálta.

Tokió, 2019. november 25.
Ferenc pápa pápamobilján a Tokyo Dome tokiói baseballstadionba érkezik misézni 2019. november 25-én.
MTI/AP/Gregorio Borgia

Fogyatkozó hívők

“A nagyapám idejében még több százan voltunk, mára körülbelül ötvenen maradtunk. A fiatalokat egyszerűen nem érdekli a dolog, általánosságban elmondható, hogy elfordulnak a vallástól” – mondta a 69 éves Murakami, aki édesapjától vette át a nagaszaki csoport vezetését 14 évvel ezelőtt.

Bár szinte lehetetlen meghatározni, hány “titkos keresztény” él ma az országban, az biztos, hogy számuk egyre csökken. Shigeo Nakazono, az Ikitsuki-szigeten található múzeum kurátora szerint körülbelül 300 hívő él ma a területen, szemben a három évtizeddel ezelőtti 2000-rel. “Kemény jövő elé nézünk” – fogalmazott a férfi, megjegyezve, hogy azáltal, hogy az ifjúság elhagyja a szigetet, a fő bevételi forrásnak számító halászati ipar is haldoklik.

Nakazono elmondása alapján mindemellett az is probléma, hogy a “titkos keresztényeknek” nincs hivatalos képviselője, aki biztosítaná, hogy alkalmazkodni tudjanak a változó társadalomhoz. “Megmaradnak a régi módszereknél, és nincs olyan mechanizmus, amely a társadalmi változásokkal összhangban őket is változásra ösztönözné. Félreértés ne essék, én sem akarok megváltozni. Csak folytatom azt, amit eddig is, megyek tovább az elődeim által kitaposott úton” – fejtette ki.

Mindezek ellenére Nakazono eltökélt szándéka, hogy nem engedi, hogy vallása teljesen a feledés homályába merüljön. “Még nem választottam utódot, bízom benne, hogy még egy jó ideig folytathatom a tevékenységemet. Egy nap biztosan továbbadom majd a stafétát. Nem hagyom, hogy a generációm elpusztítsa azt, amit őseim az életükkel védtek meg.”

Forrás: Reuters / MTI