Szlovénia és Bosznia-Hercegovina nem bír el ennyi illegális bevándorlót

A határok szigorúbb védelmét és az illegális migráció megállítását sürgették szerdán Ljubljanában Borut Pahor szlovén elnök és a háromtagú boszniai elnökség tagjai – közölte a helyi sajtó.

Sefik Dzaferovic bosnyák, Zeljko Komsic horvát és Milorad Dodik szerb elnökök kétnapos hivatalos látogatásra érkeztek a szlovén fővárosba. Közös sajtótájékoztatójukon Pahor kiemelte: az illegális bevándorlás hatékonyabb leküzdése érdekében meg kell erősíteni az ellenőrzést az Európai Unió külső határain. Emlékeztetett, hogy idén 70 százalékkal nőtt Szlovéniában az illegális határsértők száma.

Zeljko Komsic egyetértett azzal, hogy jobban kell őrizni a határokat, ugyanakkor hozzátette: az illegális migráció kérdését elsősorban azokban az országokban kell rendezni, ahonnan a határsértők érkeznek. „Nem lehet a továbbiakban úgy kezelni a helyeztet, hogy Szlovénia visszatoloncolja a migránsokat Horvátországba, a horvát hatóságok pedig onnét vissza Boszniába” – mondta.  Hozzáfűzte, hogy szabályozott megoldásra van szükség minden olyan országgal, amelyen a migránsok áthaladnak.

Az EU intézményeivel közös erőfeszítéseket kell tenni arra, hogy a probléma forrásánál szülessen megoldás – hangsúlyozta Komsic. Úgy vélte: a jelenlegi erőfeszítések csupán válaszok a helyzetre. „A problémát az Európába való belépéskor kell megoldani a nemzetközi egyezményekkel összhangban” – nyomatékosította.

Milorad Dodik megjegyezte: ha az EU lezárja határait, a migránsok Boszniában ragadnak. „Az EU próbál pénzt adományozni és politikai útmutatást adni, de nekünk nincs szükségünk pénzre a bevándorlók számára, és nincs szükségünk bevándorlókra sem” – húzta alá.

Vucjak, 2019. december 4.
Az Európai Unió nyugati országaiba igyekvő migránsok a Bosznia északnyugati részén, Bihac közelében lévő vucjaki befogadótáborban 2019. december 4-én.
MTI/EPA/Fehim Demir

A hivatalos adatok szerint az év eleje óta több mint 13 ezer migráns lépett be Bosznia-Hercegovinába, a nyugat-balkáni országnak azonban nincsenek kellő forrásai arra, hogy megfelelő szállást és ellátást biztosítson számukra. Az utóbbi hetekben több befogadó központot is be kellett zárni, ez pedig humanitárius katasztrófához vezethet. Jelenleg közel nyolcezer migráns várakozik az országban, a hatásértések pedig mindennaposak.

A migránsok főként Szerbiából érkeznek Boszniába, ahonnan Horvátországba, majd Szlovéniába, onnan pedig a nyugat-európai
országokba szeretnének eljutni, mert a nyugat-balkáni államokat nem tekintik célországnak.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Németország kész segítséget nyújtani

Németország készen áll segítséget nyújtani az Európai Unió külső határának védelméhez a balkáni migrációs útvonal mentén húzódó tagállamoknak – mondta szerdai berlini tájékoztatóján Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter.

A miniszter a német nemzeti határ ellenőrzésének november elején elrendelt megerősítése révén szerzett tapasztalatokat ismertető tájékoztatóján kiemelte: a határt jogsértő módon átlépni igyekvő emberek magas száma azt jelzi, hogy az illegális migráció elleni küzdelemben nemzeti és uniós szinten is nagyon sok a tennivaló.

EU-s szinten mindenekelőtt a külső határ hatékony ellenőrzéséről kell gondoskodni, valamint segíteni kell a külső határon fekvő tagállamokat a határ biztosításában és a migrációs folyamatok irányításában, kézben tartásában. Németország személyzettel és technikai eszközökkel is hajlandó támogatni ezeket az erőfeszítéseket, különösen a nyugat-balkáni migrációs útvonal térségében – mondta Seehofer.

Elmondta, hogy ismertette belügyminiszter kollegáival az uniós menekültügyi rendszer reformjára tett új német javaslatot, amelynek legfőbb eleme, hogy a közösség területére menedékjog megszerzésének szándékával igyekvő embereket fel kell tartóztatni a külső határon, meg kell vizsgálni, hogy kaphatnak-e menedékjogot, és közvetlenül a külső határról kell visszajuttatni kiindulópontjukra mindazokat, akik nem jogosultak erre.

Mint mondta, megindult az egyeztetés a javaslatról az európai partnerekkel és az Európai Bizottsággal, és bízik abban, hogy legkésőbb 2020 második félévében, a német soros EU-elnökség idején sikerül előmozdítani az ügyet.

Forrás: MTI

Friss hírek