Távolodnak egymástól a német nagykoalíció pártjai

Az Angela Merkel kancellár vezette nagykoalíciós kormányban való szociáldemokrata részvételhez kritikusan viszonyuló jelöltpáros, Norbert Walter-Borjans volt észak-rajna-vesztfáliai pénzügyminiszter és Saskia Esken szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselő nyerte a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökjelölő pártszavazását a szombaton Berlinben kihirdetett végeredmény szerint.

A párt ideiglenes vezetősége a szavazás nyerteseit javasolja a december 6-án kezdődő tisztújító kongresszusnak az elnöki tisztségre. Megválasztásuk formális döntés lesz és biztosra vehető, így a német szociáldemokratákat rövidesen – és történetükben először – két társelnök vezeti majd.

A szavazáson a mintegy 426 ezer fős tagság 54,09 százaléka vett részt. Norbert Walter-Borjans és Saskia Esken az érvényesen szavazó párttagok 53,06 százalékának támogatását nyerte el. A júniusban kezdődött tisztújítási folyamat utolsó lényegi megmérettetésén az ellenfelük a nagykoalíciós kormányzás folytatása mellett határozottan kiálló Olaf Scholz alkancellár-pénzügyminiszter és elnökjelölt társa, Klara Geywitz brandenburgi helyi politikus volt, akik a szavazatok 45,33 százalékát szerezték meg.

Az alulmaradt jelöltek a támogatásukról biztosították a győzteseket az eredmény kihirdetése után, a győztesek pedig kiemelték, hogy egyesíteni kell a pártot, ezért mindazok véleményére is tekintettel lesznek, akik nem rájuk szavaztak.

Norbert Walter-Borjans az SPD székházában tartott eredményhirdetés után a Phoenix országos köztelevíziónak elmondta, hogy a szociáldemokratáknak nem azonnal – vagyis nem a decemberi kongresszuson – kell eldönteniük, hogy folytatják-e a kormányzást a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségével a törvényhozási ciklus végéig, 2021 őszéig, vagy felbontják a koalíciót.

Kifejtette: először meg kell határozni, hogy milyen ügyek előmozdítása nem tűrhet halasztást és mivel lehet várni, majd meg kell tárgyalni a CDU/CSU-val, hogy mit érhetnek el közösen. A SPD balszárnyához sorolt politikus a legfontosabb témák között említette az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, az állami beruházások élénkítését és az „újraelosztási kérdések” rendezését azzal a céllal, hogy megállítsák a társadalmi rétegek „szétsodródását”.

A német szociáldemokraták a döntést a tagok kezébe helyező vezetőválasztási eljárással és a társelnöki intézmény bevezetésével új lendületet igyekeznek adni pártjuknak, amely legutóbb 2002-ben nyert Bundestag-választást, és országos választói támogatottsága az utóbbi években sorra döntötte a negatív rekordokat. A  2002-es választáson még a szavazatok 38,5 százalékával végzett az első helyen, a legutóbbi felmérések szerint pedig a szavazatok csupán 13-14 százalékára számíthatna, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás.

A párt előző elnöke, Andrea Nahles is egy súlyos kudarc, a májusi európai parlamenti (EP) választás után mondott le. Az SPD a szavazatok 15,8 százalékát gyűjtötte össze, ami 11,5 százalékpontos visszaesés az előző, 2014-ben tartott EP-választáson szerzett 27,3 százalékhoz képest, és valamennyi országos szintű választást tekintve a leggyengébb eredményük.

A kudarc után a korábbinál is keményebb párton belüli bírálatok érték Andrea Nahlest, aki június elején lemondott a pártelnöki tisztségről, és még Bundestag-képviselői mandátumát is visszaadta és kivonult a politikából.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek