Manfred Weber továbbra is EB-elnök akar lenni

Manfred Weber továbbra is fenntartja, hogy az európai parlamenti választás eredménye alapján neki mint az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltjének kell megkapnia az Európai Bizottság elnöki tisztségét. A politikus erről egy vendégkommentárban írt a Die Welt című konzervatív német lap szerdai számában.

Weber írásában az EP képviselőihez fordult, ösztönözve őket arra, hogy álljanak ki az úgynevezett csúcsjelölti elv mellett, amely szerint annak a pártcsaládnak az EP-kampányban indított csúcsjelöltjét kell megválasztani EB-elnöknek, amely a legtöbb szavazatot gyűjtötte az EP-választáson.

Kiemelte, hogy az EP-választás óta a „romboló”, valaminek a megakadályozására törekvő erők érvényesülnek, és nyoma sincs a „konstruktív megközelítéseknek és javaslatoknak”, amelyek elfogadhatóak lehetnének az EP-ben.

Az uniós tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács egyes tagjai „egyszerűen le akarják söpörni az asztalról” a csúcsjelölti elvet, aminek következtében „lényegtelenné válna a választási eredmény, és egyszer csak semmi szerepe nem lenne annak, hogy masszívan emelkedett a választási részvételi arány”.

Ezzel a háttérbe szorulna az átláthatóság és a demokrácia, és ismét a „hátsó szobákban”, a nyilvánosság elől elzárkózva hozott döntések határoznák meg az EU folyamatait, ami csalódottságot okozna a választók körében, súlyos károkat okozva az „európai demokráciának” és az egész EU-nak. Mindez a radikálisok malmára hajtaná a vizet, és így „győztessé válnának az EP-választás vesztesei” – fejtette ki Weber.

Brüsszel, 2019. június 5.
Az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője sajtótájékoztatót tart az európai parlamenti pártcsalád alelnökeit megválasztó brüsszeli ülést követően 2019. június 5-én.
MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Mint írta, a májusban tartott EP-választás eredményének három üzenete van. Először is az, hogy az EPP alkotja „messze a legerősebb frakciót”, és a tagállamok több mint felében az első számú erő, ez pedig „feladat és legitimáció pártcsaládomnak és nekem mint jelöltnek az EB-elnökségre”.

A második üzenet az, hogy az európaiak nagy többsége elutasítja a jobboldali és baloldali radikálisokat, a harmadik pedig az, hogy a választók körében erőteljes a vágyakozás egy jobb, polgárközelibb és hatékonyabb EU felé mutató változásra – írta a politikus.

Kifejtette, hogy a csúcsjelölti elv ugyan „biztosan nem tökéletes, de messze az eddigi legjobb ötlet az EU demokratizálására”, Európának pedig csak akkor lehet „jó jövője”, ha sikerül demokratikusabbá tenni.

A folyamat kudarca komoly fenyegetést jelenthet az egész EU-ra, hiszen az emberek bele akarnak szólni az ügyekbe, és részt akarnak venni alakításukban, és „már nem fogadják el, ha a nyilvánosságon kívül és a részvételük nélkül hoznak meg döntéseket” – húzta alá.

Forrás: MTI