Rögös az út a kormányalakítás felé Moldovában

Két moldovai tömörülés szombaton megegyezett, hogy kormányt alakítanak és támogatják Maia Sandu volt oktatási miniszter és világbanki tanácsadó kormányfői kinevezését.

A Maia Sandu vezette Európai Unió-párti, a korrupció elleni harcot zászlajára tűző ACUM/Most pártszövetség az Oroszország által támogatott Szocialista Párttal lép koalícióra, véget vetve a februári parlamenti választások után kialakult több hónapos patthelyzetnek.

Szövetségük miatt azonban összeütközésbe kerültek a Moldovai Demokrata Párttal és az alkotmánybírósággal, amely korábban úgy határozott, hogy amennyiben június 7-ig nem alakul meg az új kormány, a parlamentet fel kell oszlatni, és a törvényhozók által hozott, a kormányalakítással kapcsolatos minden döntés érvénytelen lesz.

Sandu elszánt ellenfele az előző kormányt adó Moldovai Demokrata Pártnak, amelynek vezetőjét, Vladimir Plahotniuc oligarchát korrupcióval és hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolja.

Plahotniuc több utcai tiltakozás célpontja is volt, de 2016-ban azt mondta a Reuters brit hírügynökségnek, hogy negatív megítélése a politikai pályára lépése után ellenfelei által terjesztett hazugságoknak tudható be.

A demokrata pártiak azzal vádolják az ACUM-ot és a szocialistákat, hogy Oroszország utasítására bitorolják a hatalmat. Andrian Candu elnökhelyettes kijelentette, hogy bíróságon emelnek panaszt a kormányalakítás miatt.
A szombati parlamenti ülésen Sandu és a szocialisták nyilatkozatot is aláírtak, amelyben „foglyul ejtett országnak” nevezik Moldovát.

Felfüggesztette tisztségéből Igor Dodon moldovai elnököt és Pavel Filip volt miniszterelnököt nevezte ki ideiglenes államfőnek vasárnap a moldovai alkotmánybíróság.  Az ideiglenes elnök feloszlatta a parlamentet, és előrehozott választásokat írt ki szeptember 6-ára.A Reuters hírügynökség szerint a bíróság azzal magyarázta döntését, hogy Dodon nem oszlatta fel a parlamentet, holott arról egy korábbi alkotmánybírósági határozat rendelkezett. Bár a Reuters híréből nem derül ki, hogy pontosan melyik bíróságról van szó, Dodon a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva az alkotmánybíróság döntését nevezte „hatalombitorlásnak”. Az orosz hírügynökség szerint a moldovai alkotmánybíróság arról határozott, hogy ideiglenesen átadja az elnöki tisztséget Pavel Filip miniszterelnöknek a parlament feloszlatása és az előrehozott választások kiírása céljából.  A Moldovai Demokrata Párt vasárnap tüntetést tartott a főváros, Chisinau szívében. Az eseményen felszólalt a párt vezetője, Vladimir Plahotniuc is, aki lemondásra szólította fel Dodont. A TASZSZ szerint a megmozduláson tízezrek vesznek részt.

A 3,5 milliós népességű kis köztársaság Ukrajna és az EU-tag Románia között húzódik. Az ország politikailag megosztott, egyes szavazók szorosabb kapcsolatokat szeretnének az unióval, míg mások inkább Oroszországhoz közelednének.

Moldovát politikai bizonytalanság és korrupció sújtja, főként az „évszázad lopásaként” ismert botrány óta, amelyben három bankon keresztül 1 milliárd dollárnyi (285 milliárd forint) összeget – a GDP mintegy nyolcadát – sikkasztottak el 2014-ben és 2015-ben.

„Fel kell szabadítanunk a foglyul ejtett intézményeket, depolitizálnunk kell az alkotmánybíróságot, meg kell szabadulnunk az oligarcháktól” – mondta Andrei Nastase, az ACUM társelnöke.

Andrian Candu a Reutersnek telefonon nyilatkozva azt mondta, hogy a szocialisták figyelmen kívül hagyták az alkotmánybíróság döntését, amelynek értelmében új választásokat kell kiírni, ha június 7-ig nem alakul meg a kormány. „Az Oroszországi Föderáció törvénytelen módon oroszbarát kormány megalakulását akarja kikényszeríteni” – mondta Candu. Mint mondta, Igor Dodon moldovai elnök, a Szocialista Párt volt elnöke Moszkva által diktált koalíciós javaslattal kereste meg a Moldovai Demokrata Pártot, amelyben az is szerepelt, hogy Moldova az orosz államszövetség állama lesz.

„Mindezekre a feltételekre nemet mondtunk. Nem áruljuk el a hazánkat” – tette hozzá Candu. „Inkább választjuk az előrehozott választásokat, mintsem ilyen feltételek mellett koalíciót kössünk, parlamenti többséget hozzunk létre, és felhatalmazzuk a kormányt”.

A képviselők szombaton azt is megszavazták, hogy a szocialista Zinaida Greceanii legyen a házelnök. Az alkotmánybíróság törvénytelennek minősítette a megválasztását. A parlamentben megfigyelőként jelen volt Oroszország, az Európai Unió és az Egyesült Államok nagykövete is.

„Az Egyesült Államok támogatja a moldovai politikai pártoknak a megállapodás megkötése és a zsákutcából való kilépés érdekében folytatandó tárgyalásait” – közölte az amerikai nagykövetség.

Az orosz nagykövetség felszólított minden felelős politikai erőt a destabilizáció elkerülésére, hozzátéve: „támogatjuk a parlamenti pártoknak azon erőfeszítését, hogy működő kormánykoalíciót, valamint a polgári békét és a fenntartható fejlődést biztosítani képes kormányt hozzanak létre Moldovában az elfogadott demokratikus normák tiszteletben tartásával”.

Az EU szorosabb kereskedelmi és politikai kapcsolatokról állapodott meg Moldovával 2014-ben, és számos segéllyel támogatta az országot, de folyamatosan bírálta Chisinaut a reformok késlekedése miatt.

Forrás: MTI/Reuters

  • További cikkünk a témában:

Friss hírek

A kávéról kicsit másképp (x)

Hatékonysági és újrahasznosítási lázban ég a világ, miért éppen a kedvenc forró fekete italunk alapanyaga lenne híján az alternatív felhasználási ötletekből, miért éppen a benne rejlő lehetőségeket ne aknáznánk ki?

Read More »