Északi Áramlat-2: energiabiztonsági projekt vagy a hibrid hadviselés eszköze?

Az egyik nézőpontból az európai energiabiztonság hosszútávon fenntartható módja, mások szerint az orosz hibrid hadviselés egyik eszköze: ez az Északi Áramlat-2 gázvezeték rövid jellemzése.

Miközben a gázvezeték építése már javában tart és Berlin igyekszik a projekttel kapcsolatos kritikák élét tompítani, a kapcsolódó biztonsági és geopolitikai aggodalmak továbbra sem csitulnak. Rick Perry, az Egyesült Államok energiaügyi államtitkára sajtóértesülések szerint hangsúlyozta: már nem csak homályos fenyegetőzés a washingtoni büntetőintézkedések elrendelése, amely korlátozásokat róna a projektben részt vevő cégekre.

Az Északi Áramlat–2 az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig húzódó földgázvezeték az Északi Áramlat kibővített projektje, amely a duplájára növelné a Balti-tengeren keresztül áramló gáz mennyiségét. Becslések szerint a fosszilis tüzelőanyagot szállító vezetékhálózatot 2020-ban indítják majd be, amely kettős funkciójával egyrészt Európa számára biztosítaná a fenntartható gázellátást, másrészt Oroszországnak közvetlen hozzáférést adna az európai gáz piacához. Azonban ahogy a nyugati hatalmak és Oroszország közötti feszültségek egyre magasabb fokra hágnak, megkérdőjeleződik a projekt tisztán gazdasági célja.

Az USA szankciókkal fenyeget az Északi Áramlat-2 miatt

Az Északi Áramlat-2 ellen szólalt fel Pompeo Lengyelországban

Németország függősége

Berlin helyzete az Északi Áramlat-2 földgázvezeték vonatkozásában nagyon sebezhető. Az olaj és a gáz az ország vezető iparágának, a gépgyártásnak az éltető ereje, azonban energiát csak elenyésző mértékben képes otthon előállítani,  olajszükségleteinek 98%-át, gázellátásának pedig 92%-át importból fedezi. Mivel az országot az említett nyersanyagokkal már 2015 óta Moszkva látja el a legnagyobb mértékben, így nem meglepő, hogy az orosz gázexport fölényének további növekedése ellenséges hangulatot gerjeszt, hiszen az érintett európai országokat tenné függővé az orosz szállításoktól. A fő probléma Németország függése az orosz energiahordozóktól, ami sebezhetővé teszi az országot.

Rick Perry a CNBC-nek adott interjújában kiemelte: „az orosz gáz kötöttségekkel jár”. Az amerikai kongresszus és az Európai Parlament erre reagálva határozatokat fogadott el a földgázvezeték építésének leállítása érdekében, az orosz függőséget, mint a közös piacra és az EU stratégiai érdekeire fenyegető tényezőt nevezve meg jogos indokként – ez azonban mindeddig nem vezetett tényleges lépésekhez.

Németország, Európa legnagyobb földgázfogyasztójaként jelentős erőfeszítéseket tesz arra, hogy csökkentse az ország biztonságát befolyásoló orosz energiaellátás fontosságát. Ursula von der Leyen, német védelmi miniszter a CNBC-nek azt nyilatkozta, hogy Berlin nem aggódik túlzottan a biztonságát fenyegető kockázatok miatt, mivel gondoskodni fognak az import szükséges diverzifikálásáról.

Ukrajna elszigetelése

Ukrajna, amióta a hidegháború lezárulását követően elnyerte függetlenségét, fontos funkciót lát el: Oroszország kapuja az európai gázpiac vonatkozásában. 2017 óta Európa teljes gázellátásának majdnem 40%-át az Ukrajnán keresztül szállító orosz cégek szolgáltatták, így Kijev éves szinten 2-3 milliárd dollár tranzitdíjat zsebelhetett be. Ez az összekötő szerep a kelet-európai állam számára lényeges geopolitikai befolyást eredményezett, így nem meglepő, hogy a korábbi szovjet állam kikerülésével megvalósuló földgázvezeték projektje aggodalmat váltott ki az országban. Az új vezeték kiépítésével Oroszország ugyanis kiiktathatná a szovjet utódállamot, mint tranzitországot, így miközben saját stratégiai előnyét növelné, Ukrajna jelentőségét csökkentené.

Angela Merkel német kancellár kitart amellett, hogy a földgáznak továbbra is Ukrajnán keresztül (is) kell érkeznie, Putyin azonban eltökélt a gázellátás korlátozásának szándékában attól a pillanattól kezdve, hogy az új projekt üzemkész állapotba kerül. A Gazprom vezérigazgatója 2018 áprilisában úgy érvelt, hogy a földgáz továbbra is a szovjet utódállamon át fog áramlani, azonban sokkal kisebb mennyiségben, ami éves szinten 10-15 m3-nyit jelent – ez a mostani gázszállítás 15%-át teszi ki.

Valószínűleg az sem véletlen, hogy az Északi Áramlat-2 projekt startját éppen a Naftogaz és a Gazprom, az ukrán és az orosz földgáz és kőolaj kitermelésével és szállításával foglalkozó állami óriásvállalatok egymás közötti szerződéseinek lejárta utánra időzítették.

A biztonsági tényező

Habár az 1200 km hosszú földgázvezeték Oroszország és Németország között áramlik majd, a tervezett útvonala érinti három észak-európai állam, Finnország, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetét és felségvizeit. A helyi kormányok és hatóságok minden bizonnyal gazdaságilag jelentős hasznot húzhatnak a vezetékbe történő befektetésből és az ennek révén eszközölhető foglalkoztatásból, politológusok és katonai szakértők mégis megkongatták a vészharangot az Európa biztonságát fenyegető kockázatok miatt.

 

A Pioneering Spirit, a világ legnagyobb emelő- és csőfektető hajója svéd felségvizeken az Északi Áramlat-2 munkálatait végzi. Forrás: Nord Stream 2 / Axel Schmidt

Nevén nevezve a szörnyet: ha az Északi Áramlat munkásainak megengednék, hogy használják a svéd kikötőket, beleértve a legfontosabb haditengerészeti bázist Karlskronaban, akkor ezzel lehetővé válik Oroszország számára, hogy hírszerzési és kémtevékenységet folytathasson a térségben.

A lengyel külügyminiszter kifejezte abbéli aggodalmát, hogy a földgázvezeték jó ürügyet adhat Moszkva számára, hogy növelje katonai jelenlétét a Balti-tengeren, valamint arra, hogy információkat gyűjtsön az itt közlekedő hadihajókról.

Egyelőre Dánia az egyetlen ország, amely még nem engedélyezte az építkezések megkezdését a felségvizein. Március 25-én a dán hatóságok kérvényezték alternatív útvonalak lehetőségének kivizsgálását. A földgázvezetéket azonban akkor is üzembe tudják majd helyezni, ha Dánia nem hagyja jóvá a területén annak kiépítését, hiszen az országot nemzetközi vizeken ki lehet kerülni. Így a dán vétó csak késleltetné, de nem állítaná le a projektet.

  • További cikkeink a témában:

Forrás: CNBC ; szemlézte: Pallos Judit

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »