Az USA miatt nem sikerült zárónyilatkozatot elfogadni az Északi-sarkvidéki Tanácsban

Első alkalommal 1996-os megalakulása óta nem sikerült közös zárónyilatkozattal lezárni az Északi-sarkvidéki Tanács kedden véget érő miniszteri tanácskozását, miután az Egyesült Államok diplomáciai források szerint ellenezte, hogy a klímaváltozás fogalma szerepeljen a dokumentumban.

A találkozót vezető Timo Soini finn külügyminiszter kedden elmondta: a tanácskozást rendszerint lezáró közös nyilatkozat helyett a résztvevő miniszterek egyenként tesznek majd nyilatkozatot. A finn tárcavezető hangsúlyozta, hogy nem akarja megnevezni a felelőst, mindazonáltal hozzátette: világos, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos álláspontok eltérnek „a világ különböző nagyvárosaiból szemlélve”.

Finnország 2017 májusában vette át az Északi-sarkvidéki Tanács elnökségét két évre, és most Izlandnak adta át a tisztséget. A miniszteri tanácskozásokat kétévente tartják.

Az északi sarkköri országokat tömörítő szervezet tagjai közé tartozik Finnország, Izland, Norvégia, Oroszország, Svédország, az Egyesült Államok, Kanada és Dánia. A tanács egyebek mellett a sarkvidéki környezetvédelemmel és klímavédelemmel is foglalkozik. A Rovaniemiben tartott tanácskozás célja egy olyan kétéves keretterv kidolgozása volt, amely a klímaváltozás kihívásait lett volna hivatott kiegyensúlyozni a fenntartható fejlődéssel, különös tekintettel az ásványkincsek kitermelésére.

A szakértők szerint a globális felmelegedés kétszer olyan gyorsan zajlik a sarkvidéken, mint a világ többi részében. Az olvadó jégsapkák miatt pedig korábban elérhetetlen gáz- és olajlelőhelyek váltak elérhetővé.

Rovaniemi, 2019. május 7.
Az Északi-sarkvidéki Tanács 11. miniszteri ülése a finnországi Rovaniemiben 2019. május 7-én.
MTI/AP/AFP/Mandel Ngan

Az AP amerikai hírügynökség szerint Donald Trump amerikai elnök kormánya számára az eltűnő jégsapkák mindenekelőtt kiaknázandó lehetőséget, nem pedig egy kezelésre szoruló válságot jelentenek. Ezt az álláspontot Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is világossá tette a tanácskozáson. Az amerikai diplomácia vezetője mintegy húszperces hétfői beszédében – bár elismerte, hogy olvad a sarkköri jégtakaró – egy szóval sem említette a klímaváltozást, ahogy a tanácskozásra előkészített amerikai dokumentumok sem.

Beszéde inkább Oroszország és Kína befolyásszerzésének visszafogására irányult. Az olvadás hatására növekvő tengerszinttel összefüggésben pedig azt emelte ki, hogy így új hajózási útvonalak és kereskedelmi lehetőség nyílnak meg Ázsia és a nyugati országok között, akár húsz nappal is lerövidítve a hajózás idejét. Hozzátette: „A sarkköri hajózási útvonalak a 21. század Szuezi- és Panama-csatornájává válhatnak”. Pompeo szavait udvarias, de halk tapssal fogadták. Trump egyébként még 2017-ben felmondta a párizsi klímaegyezményt.

Margot Wallström svéd külügyminiszter felszólalásában kijelentette: „A sarkköri klímaválság nem a jövő eseménye, hanem most történik, miközben erről beszélünk”.

Chrystia Freeland, Kanada külügyminisztere pedig rávilágított: a legutóbbi tudományos tanulmányok szerint a hőmérséklet átlagosan 11 Celsius-fokkal emelkedhet országa sarkköri részén. Úgy fogalmazott, hogy ez félelmetes, és mindenkinek felelőssége, hogy kivegye a részét egy közös megoldásból.

„A klímaváltozás hatására drasztikusabb változásokra számíthatunk a következő két évtizedben, mint az utóbbi száz esztendőben” – figyelmeztetett Gudlaugur Thor Thordarson izlandi külügyminiszter.

Forrás: MTI/APA/AP/Reuters