Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Megkezdődött hétfőn annak az engedélyezési rendszernek a teljes körű próbája, amelyet a brit kormány a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok további tartózkodásának lehetővé tételére dolgozott ki. Elemzők komoly bírálatokkal illetik a rendszert, azzal az érvvel, hogy sok EU-állampolgár kimaradhat a eljárásból, és így bizonytalanná válhat a tartózkodási jogviszonyuk.
Nagy-Britanniában a statisztikai hivatal (ONS) jelenlegi becslései szerint 3,2 millió külföldi EU-állampolgár él, más, független becslések 3,5 millióra teszik az uniós országokból tartósan áttelepültek számát.
A konzervatív párti brit kormány döntése alapján azok a külföldi EU-polgárok, akik már törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában laknak, a brit EU-tagság megszűnése után is maradhatnak az országban, és megmaradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett státuszért kell folyamodniuk a belügyminisztériumhoz. A kérelmezési rendszert a belügyi tárca tavaly nyáron már alávetette egy szűk körű, felkért résztvevők bevonásával elvégzett próbának.
A minisztérium hétfői tájékoztatása szerint mostantól viszont minden külföldi EU-állampolgár benyújthatja folyamodványát, jóllehet továbbra is próbaüzemről van szó, és a rendszer végleges formájában március 30-án indul, egy nappal a brit EU-tagság megszűnésének jelenleg érvényes határnapja után.
A belügyminisztériumi tájékoztató szerint a tartós letelepedési engedélyért 2021. június 31-éig lehet folyamodni, de ha a brit EU-tagság a kilépési feltételekről szóló megállapodás életbe lépése nélkül szűnik meg március végén, akkor a határidő 2020. december 31-ére módosulna, és ebben az esetben igazolni kellene, hogy a kérelmező már a kilépés március 29-i határnapján életvitelszerűen Nagy-Britanniában élt.
A brit hatóságok kérése az, hogy azok, akik a brit EU-tagság megszűnése után is Nagy-Britanniában kívánnak maradni, hitelesen igazolják személyazonosságukat, nyilatkozzanak arról, hogy a múltban született-e ellenük elmarasztaló bírósági ítélet valamely súlyosabb bűncselekmény miatt, és igazolják, hogy életvitelszerűen Nagy-Britanniában élnek.
Kapcsolódó cikkeink:
A brit belügyminisztérium útmutatója szerint kétféle tartózkodási jogviszonyért, letelepedett, illetve előzetes letelepedett státuszért lehet folyamodni, attól függően, hogy a kérelmező a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak végéig, 2020. december 31-ig – megállapodás nélküli Brexit esetén idén március 29-éig – eltöltött-e öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában.
Az útmutató szerint azok is kitölthetik az ötéves tartózkodási időszakot, akik a határidő végéig még nem tartózkodnak ennyi ideje Nagy-Britanniában, és utána ők is végleges letelepedett státuszért folyamodhatnak. Azoknak, akik előzetes letelepedett státuszt kaptak, a végleges tartózkodási engedélyért nem kell még egyszer fizetniük.
A brit kormány a többször hangoztatott hivatalos álláspont szerint mindenképpen szeretné, ha a Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU-állampolgárok a Brexit után is maradnának, függetlenül attól, hogy életbe lép-e a megállapodás a brit kilépés feltételrendszeréről.
A British Future nevű, elsősorban emberi jogi és esélyegyenlőségi kutatásokra szakosodott tekintélyes londoni elemzőműhely hétfőn ismertetett tanulmánya szerint azonban különösen nagy kockázatokat rejt az engedélyezési rendszerrel járó munkateher, amely az elbíráló hatóságokra hárul. A kutatóintézet ugyanis 3,5 millióra becsüli a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok számát.
Az intézet szerint ez azt jelenti, hogy ha a brit belügyminisztérium 2021 júliusáig az összes külföldi EU-állampolgár letelepedési kérelmét el akarja bírálni, akkor naponta 5600 folyamodványt kellene feldolgoznia. Ha az uniós állampolgároknak csak az 5 százaléka szembesül valamilyen nehézséggel vagy elutasítással, az is azt jelentené, hogy a határidő lejártával 175 ezren maradnának jogi státusz és esetleg munkavállalói jogosultság nélkül.
Forrás: MTI
