Kína szakképzési táboroknak hívja az átnevelő központjait

Visszautasította kedden Kína az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi ülésén azokat a nyugati vádakat, hogy Peking a muszlim ujgur kisebbség mintegy egymillió tagját átnevelőtáborokba zárta az ország nyugati részén fekvő Hszincsiang-Ujgur autonóm területen.

„Nem fogadunk el politikailag motivált vádaskodást néhány olyan ország részéről, akik elfogultak velünk szemben” – húzta alá Le Jü-cseng kínai külügyminiszter-helyettes. Az ülésen az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és az Egyesült Államok adott hangot aggályainak a táborokkal kapcsolatban.

Közben Genfben az ujgurok jogai mellett kiálló csoportok tiltakoztak. A jogvédők azt szeretnék elérni, hogy az ENSZ gyakoroljon nyomást Pekingre az emberi jogok terén, köztük az ujgurok internálótáborokba zárása miatt. Úgy vélik, hogy Kína célja nem más, mint hogy megfossza az ujgurokat vallásuktól és etnikai identitásuktól.

A hivatalos kínai magyarázat szerint szó sincs az ujgurok tömeges internálásáról, politikai átneveléséről. A táborokban Peking szerint a vallási szélsőségesség kialakulását megelőzendő szakképzést és jogi képzést biztosítanak az ott lévőknek.

Az amerikai Jamestown Foundation hétfőn közzétett elemzése viszont a hivatalos kínai költségvetési adatokból azt szűrte le, hogy bármi is zajlik a táborokban, egészen biztosan nem a szakképzési rendszer keretében és forrásaiból folyik. Kimutatták azt is, hogy a biztonsági jellegű kiadások több mint háromszorosára – 213 százalékkal – emelkedtek egy év alatt Hszincsiangban, és míg az ügyészség terhei érdemben nem nőttek, a büntetésvégrehajtási célú kiadások meredeken emelkedtek.

„A számok olyan kiadási mintákkal vágnak egybe, mintha fokozott biztonságú politikai átnevelő táborokat építettek volna és üzemeltetnének, ahol ujgurok százezreit tarthatják fogva minimális jogbiztonság mellett” – fogalmazott Adrian Zenz antropológus, az alapítvány tanulmányának szerzője, aki szerint a hszincsiangi foglalkoztatási adatok sem utalnak arra, hogy az elmúlt időszakban százezrek részesültek volna szakképzésben a tartományban.

Forrás: MTI/Reuters/AP/Kitekintő