Mindenkit kiosztott a török külügyminiszter

Moszkvának és Teheránnak eleget kell tennie a szíriai konfliktus rendezésében vállalt felelősségének, és meg kell akadályoznia, hogy a szíriai kormányerők megsértsék az Idlíb tartományban kialakított feszültségmentesítési övezet határait – szögezte le Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerdán Ankarában az Anadolu török állami hírügynökségnek adott interjúban.

Cavusoglu emlékeztetett: Oroszország és Irán Bassár el-Aszad szíriai elnök csapataiért, Törökország pedig a mérsékelt felkelőkért vállalt felelősséget a rendezési folyamatban.

Vasárnap 21 civil vesztette életét az orosz és a szíriai légierő bombázásában az északnyugati Idlíb tartományban. Az ügy miatt kedden bekérették a török külügyminisztériumba az iráni és az orosz nagykövetet.
Idlíb, 2018. január 8. Civilek nézik, amint a mentőegységek tagjai túlélők után kutatnak a romok közt a szíriai ellenzék kezén lévő legnagyobb városban, Idlíbben 2018. január 8-án, miután autóba rejtett pokolgép robbant a csecsenek vezette Adzsnad al-Kavkaz (Kaukázus katonái) iszlamista csoport főhadiszállása közelében. A támadásban legkevesebb tizennyolcan életüket vesztették, több tucatnyian megsebesültek. (MTI/EPA/Jahja Nemah)

Idlíb, 2018. január 8.
Civilek nézik, amint a mentőegységek tagjai túlélők után kutatnak a romok közt a szíriai ellenzék kezén lévő legnagyobb városban, Idlíbben 2018. január 8-án, miután autóba rejtett pokolgép robbant a csecsenek vezette Adzsnad al-Kavkaz (Kaukázus katonái) iszlamista csoport főhadiszállása közelében. A támadásban 21-en életüket vesztették, több tucatnyian megsebesültek. (MTI/EPA/Jahja Nemah)

Idlíb az egyetlen tartomány, amely teljesen a felkelők uralma alatt áll. A térséget részben mérsékelt milíciák ellenőrzik, de részben a Haját Tahrír as-Sám (HTS) nevű katonai ernyőszervezet élén a korábban an-Nuszra Frontként ismert Dzsabhat Fatah es-Sám nevű szélsőséges csoporttal. Emellett október eleje óta egy kis területen a török haderő is jelen van a tartomány északi részében. Törökország a szeptember közepén Asztanában kötött feszültségmentesítési megállapodás keretében megfigyelő tornyokat állít fel a térségben, a tervek alapján összesen tizenkettőt. Cavusoglu beszámolója szerint jelenleg a negyedik építésénél tartanak.

A tárcavezető nyilatkozatában egyúttal hangsúlyozta: amennyiben az Egyesült Államok “nem hozza helyre hibáit”, és nem állítja le az észak-szíriai kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű milíciának juttatott fegyverszállítmányokat, valamint nem adja ki a 2016-os puccskísérlet fő felelősének tartott Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot, a kétoldalú kapcsolatok még nagyobb károkat szenvednek. Ankara mind az YPG-t, mind Gülen nemzetközi mozgalmát terrorszervezetnek tartja.

Binali Yildirim török miniszterelnök szerdán, az államfői palotában tartott igazságügyi fórumon reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a bíróságoknak az év végéig az összes olyan perben sikerül döntést hozniuk, amelyben a puccskísérlet közvetlen résztvevői érintettek. A kormányfő ugyanakkor bejelentette: “az igazságszolgáltatásba vetett bizalom növelése, továbbá az eljárások felgyorsítása érdekében” a kormány a közeljövőben reformcsomagot terjeszt a parlament elé.

Az Európai Unió több vezető politikusa szerint a 2016-os puccskísérletre adott török válasz túlzó, a kormányzati fellépés az összes kritikus hang elhallgattatására irányul, ami által Ankara egyre inkább távolodik az európai értékektől.
Cavusoglu szerdai interjújában arról is beszélt, hogy Törökországnak és a török embereknek elfogyott a türelme az évtizedek óta húzódó európai uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban. “Ne várassanak még 50 évet” – hangoztatta a külügyminiszter.

Törökország 1963 óta társult tagja az Európai Gazdasági Közösségnek, amelyből az Európai Közösség, majd az Európai Unió lett. 1995-ben lépett vámunióra az EU-val, amely Törökország csatlakozási kérelmét 1999-ben ismerte el hivatalosan. A tárgyalások 2005-ben kezdődtek. A 35 megvitatandó fejezet közül a felek eddig csak egyet tudtak lezárni, a tudományos és kutatási fejezetet.

Kapcsolódó cikkünk: 
Sikertelenül zárult Macron és Erdogan párizsi találkozója

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Obama volt alelnöke lehet Trump fő kihívója 2020-ban

Joe Biden, az Obama-kormányzat alelnöke csütörtökön videoüzenetben jelentette be indulását a Demokrata Párt elnökjelöltségéért, és elemzők szerint azonnal a legesélyesebb elnökjelölt lett. Több évtizedes karrierje során Joe Biden harmadszor száll be az elnökválasztási versenybe, ezúttal - mint fogalmazott - "az amerikai demokrácia jövője miatt".

Read More »

London nem akar újabb skót népszavazást

London nem kíván hozzájárulni az újabb skót függetlenségi népszavazás kiírásához - mondta csütörtökön a brit kormány kabinetirodájának vezetője. David Lidington a csütörtöki BBC-interjúban kijelentette azt is, hogy a 2014-es referendum egy nemzedéknyi időre rendezte a kérdést.

Read More »

Észak-Korea felé is gázvezetéket tervez Oroszország

Bár Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un mai csúcstalálkozója hivatalosan az atommentesítésről szólt, a tárgyalásokból a gazdasági kérdések sem maradtak ki. Mint kiderült, Moszkva és Phenjan között tárgyalások folynak a Koreai-félszigetre vezető kőolaj- és földgázvezeték, a két Koreát a transzszibériai vonallal összekötő vasút és új áramvezetékek megépítésének lehetőségéről.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás