_

Lavrov: Oroszország nem keresi a konfliktust, de megvédi az érdekeit

Szombaton az 53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) többek között Mike Pence amerikai alelnök, Angela Merkel német kancellár, Sigmar Gabriel német külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is felszólalt.

Mike Pence amerikai alelnök Donald Trumpot és adminisztrációját fényezte és kijelentette, hogy az Egyesült Államok minden eddiginél erősebb lesz az új elnök vezetésével, ki fog tartani a NATO-beli és európai szövetségesei mellett, de elvárja tőlük a védelmi kiadások növelését.

Beszédében Mike Pence hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok mindig Európa legnagyobb szövetségese volt, és az is marad. Donald Trump beiktatási beszédét idézve, Pence kiemelte, hogy az Egyesült Államok senkire sem kényszeríti rá életmódját és értékeit, de mindenki elé “ragyogó példaként” állítja őket.

Az új washingtoni vezetés a védelmi kiadások nagymértékű növelését tervezi, hogy az Egyesült Államok minden korábbinál nagyobb katonai erőre tegyen szert és megfeleljen az új kihívásoknak. Így arra is törekszik, hogy a digitális világban is annyira domináns legyen, mint a fizikai világban – jelentette ki.

Ugyanakkor szövetségeseitől is elvárja védelmi képességeik fejlesztését. Mint mondta, túl sokan, túl sokáig nem tettek eleget a terhek megosztására vonatkozó kötelezettségüknek, ami kiüresíti szövetségünk alapját. A 28 országot összefogó NATO-ban az Egyesült Államokkal együtt csupán öt tagország védelmi kiadásai érik el a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát.

Az alelnök arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok Oroszországtól is számon kéri vállalásait, elvárja, hogy maradéktalanul végrehajtsa az ukrán válság békés rendezésére kidolgozott minszki megállapodásokat, akkor is, ha Donald Trump lehetségesnek tartja az együttműködés új formáinak kialakítását.

Angela Merkel német kancellár több témát is érintett a beszédében:
– javítani kell az EU, a NATO és az ENSZ hatékonyságán és válságtűrő képességén
– érdemes küzdeni a multilaterális együttműködés fenntartásáért
– az EU-nak meg kell tanulnia, hogy csak a fontos ügyekre összpontosítson. Ehhez a többi között a szabályozás ésszerűsítése és az egységes belső piac továbbfejlesztése, a digitális belső piac kialakítása szükséges
– meg kell erősíteni az euróövezetet és meg kell védeni az EU egyik legfőbb vívmányát, a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgását
– fejleszteni kell az EU védelmi képességeit, például közös hadiipari beruházások és beszerzések révén, de az EU soha nem lehet a NATO alternatívája
– a nemzetközi menekültválsággal kapcsolatban rámutatott, hogy a védelemre szoruló emberek befogadása “az EU felelőssége” is. A muszlim országokat is be kell vonni a terror elleni küzdelembe
– a NATO-val kapcsolatban megerősítette, hogy Németország teljesíti a szövetség 2014-es csúcstalálkozóján a terhek méltányos megosztására tett vállalását, vagyis 2024-ig a hazai össztermék (GDP) legkevesebb 2 százalékának megfelelő összegre emeli védelmi kiadásait.

Az előadás után kérdésre válaszolva elmondta, hogy Németország legfeljebb évi 8 százalékos ütemben tudja emelni védelmi kiadásait – a jelenlegi mintegy 37 milliárdos, a GDP 1,2 százalékát kitevő szinthez képest -, de a biztonság fogalmát nem szabad leszűkíteni a katonai költségvetés alakulására.

A német kancellár hangsúlyozta, hogy Európának elengedhetetlen Washington támogatása a közös védelemben. Európát túlterhelné a terrorizmus elleni küzdelem, ha magára maradna.

Oroszországgal kapcsolatban kiemelte, hogy az utóbbi 25 évben nem sikerült “tartósan jó és stabil” viszonyt kialakítani Moszkvával, de törekedni kell erre, nemcsak azért, mert Oroszország az EU szomszédja, hanem azért, mert számos ügyben érdekközösség fűzi össze a feleket. Így például az iszlamista terror elleni harcban “teljes mértékben egyeznek az érdekeink” – mondta a német kancellár.

Ugyanakkor az ukrán válság ügyében teljes “szigorral” kell fellépni Oroszországgal szemben, mert a Krím félsziget bekebelezése és a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása aláássa a második világháború után az államok szuverenitására és területi épségére felépített békerendet – mondta Angela Merkel.

Sigmar Gabriel német külügyminiszter szerint Németország egyelőre nem tudja teljesíteni a védelmi kiadások növelésére tett vállalását, de a biztonság és a stabilitás ügyét nem is szabad csak a haderőre koncentrálva szemlélni, hanem figyelembe kell venni a többi között a menekültekre fordított forrásokat is.

A szociáldemokrata politikus rámutatott, hogy a NATO tagállamai közül igen kevesen teljesítik azt a vállalást, hogy a hazai össztermék (GDP) legkevesebb 2 százalékának megfelelő összeget fordítanak védelmi képességeikre. Köztük van a súlyos válsággal küszködő Görögország is – tette hozzá a német diplomácia vezetője, megjegyezve: érdemes elgondolkodni azon, okos dolog-e a GDP 2 százalékát a hadseregre fordítani, miközben az állam nem tudja kifizetni a nyugdíjakat.

Németország is vállalta, hogy a GDP 2 százalékára emeli védelmi kiadásait – a jelenlegi, a GDP 1,2 százaléknak megfelelő 37 milliárd euróról -, de ehhez 24-25 milliárd eurót kellene előteremteni, és “nem tudom, honnan szerezhetnénk ennyi pénzt, ha nagyszabású adócsökkentést is akarunk” – mondta Gabriel. Hozzátette, hogy Németország évi 30-40 milliárd eurót fordít a menekültek integrációjára, ami ugyancsak hozzájárulás a nemzetközi biztonsághoz és stabilitáshoz. Ezt is figyelembe kell venni a védelmi kiadások növeléséről szóló vitában – mondta.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hidegháborús intézménynek nevezte a NATO-t, amelynek a terjeszkedése szavai szerint korábban nem látott feszültségekhez vezetett Európában az elmúlt három évtizedben. Egyúttal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az észak-atlanti szövetség továbbra sem kész felújítani az együttműködést Oroszországgal.

Az ukrajnai válság kapcsán Lavrov reményét fejezte ki, hogy Európa jeleket küld Kijevnek arról, hogy teljesítenie kell a minszki megállapodásokat utalva itt Mike Pence kijelentésére, miszerint az Egyesült Államok Oroszországtól is számon kéri vállalásait. A külügyminiszter elmondta, hogy Oroszország senkivel sem keresi a konfliktust, de megvédi az érdekeit és Washingtonnal pragmatikus kapcsolatot szeretne kialakítani.

Az orosz diplomácia vezetője kijelentette azt is, hogy nem ismer olyan tényeket, amelyek arra utalnának, hogy Oroszország számítógépes kalózkodással akarná befolyásolni más országok, közöttük az Egyesült Államok választását. Mindenkit arra szólított fel, hogy amikor ezzel vádolják Oroszországot, tényekkel támasszák alá. Hozzátette, Moszkva nem szeretné, hogy az állampolgárai információtechnológiai bűncselekményekben vegyenek részt.

Kapcsolódó cikkünk: Boris Johnson: Nagy-Britannia a Brexit révén felszabadul

Forrás: MTI / Reuters / AFP / AP / TASZSZ

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás