Amerikai előválasztás: Ted Cruz, a hardcore konzervatív induló

Edward „Ted” Cruz az Egyesült Államok Szenátusában Texast képviseli. Kanadában született, apja kubai származású, anyja olasz és ír felmenőkkel rendelkezett. Nem sokkal születése után Texasban, Houstonban telepedtek le. A Princeton és Harvard egyetemeken tanult, majd később George W. Bush kampányában dolgozott belpolitikai tanácsadóként. 2012-ben legyőzte ellenfelét és megválasztották az Egyesült Államok Szenátusába. Jelentős szerepe volt a 2013 novemberi kormányzati leállásban, mikor a két nagy párt közötti ellentét (elsősorban az Obama vívmányaként számon tartott egészségügyi reformcsomag, az ObamaCare kapcsán) egyes kormányzati intézmények és szervek működésének átmeneti felfüggesztéséig fajult. Ted Cruz azon év januárjában került a Szenátusba és nem vesztegette az időt, elsősorban az ő ötlete volt, hogy az egészségügyi reform kérdését kössék össze a közintézmények finanszírozásával.

Ha a 2016-os elnökválasztás még versenyben lévő indulóit nézzük, a republikánus oldalon egy három irányú széthúzást figyelhetünk meg. Az egyik oldalon Donald Trump áll, aki mind a republikánus párt (GOP), mind a washingtoni kormányzat, a hatalmon lévő elitek elleni induló szerepében tetszeleg. A GOP hagyományos értékeivel cseppet sem törődik, eltér a párt fősodrától és különutas megoldásokban gondolkozik. A másik oldalon, hasonlóan szélsőséges elképzeléseket hangoztatva Ted Cruz áll, aki többek között szintén elitellenes kijelentéseivel vívta ki a GOP nemtetszését. Nézetei a republikánus ideológia hardcore értelmezését tükrözik, Trump opportunista felfogásával szemben ő hagyományos konzervatív értékek mentén kampányol. Ennek megfelelően alakult ki a támogatói bázisa is, ami elsősorban szociális konzervatív (utóbbi időben már a libertariánus konzervatív csoportokat is meg tudja szólítani) nézeteket valló, idősebb, fehér protestáns vallásúakból épül fel.

Ez egyben az induló egyik legnagyobb problémája is, a felmérések szerint ugyanis a republikánus szavazók többsége túlságosan konzervatívnak tartja. Egyelőre úgy tűnik, hiába népszerű a magukat ”nagyon konzervatívként” jellemző szavazók körében, ez a csoport nem elég nagy ahhoz, hogy elég legyen a jelölés megszerzéséhez. Cruz szélsőségesen konzervatív felfogása többek között az abortusz- és bevándorlás-ellenességben, az azonos neműek házasságát való elutasításban és a hadsereg méretének növelése mellett a fegyvertartás erőteljes pártolásában nyilvánul meg. Ezzel az agendával a három, még versenyben lévő republikánus elnökjelölt-aspiránsra leadott voksok nagyjából 35 százalékát és az előválasztások során elhozható delegáltak közül 566-ot sikerült megszereznie. Donald Trump így közel 450 fős delegált előnnyel vezeti a listát, (összesen 994-tel), míg Cruz a második helyre szorult. 

A PEW Research Center által végzett felmérés szerint a 2016-os elnökválasztási szezonban a megkérdezettek 65 százaléka Ben Carson mellett Ted Cruzt tartotta a legvallásosabbnak, utóbbi esetében a válaszadók 25 százaléka „nagyon vallásosként” jellemezte a texasi szenátort.

A fehér bőrű, regisztrált evangélikus szavazók közel fele (49 százaléka) úgy vélekedik, hogy Cruz jó munkát végezne elnökként, lényegében erre a bázisra épül az elnökjelölt-aspiráns kampánya is, támogatóinak legnagyobb része ebből a csoportból kerül ki.

Ilyen felállás mellett a kubai felmenőkkel is rendelkező Ted azokban az államokban tudott az első helyen végezni az előválasztásokon és jelölőgyűléseken, ahol meghatározó evangélikus protestáns közösség található. Március során Cruz győzni tudott például Oklahomában, Kansasban vagy Maineben, és jól szerepelt Arkansasban, Kentuckyban, Észak-Karolinában és Mississippiben is. Ezekben az államokban közös, hogy magas a fehér evangélikusok és a nemzeti átlaghoz képest magasabb a templomlátogatás aránya is.

Az Egyesült Államok déli és délkeleti államaira (nagyjából a Texas-Oklahoma-Tennesse-Észak-Karolina államok által lehatárolt terület) közösen az ún. „Bible Belt” kifejezéssel szoktak utalni, a térképen sötétzölddel jelzett régió hagyományosan republikánus szavazó államokat tömörít. Bible Belt ide vagy oda, Donald Trump ezekben az államokban is nyerni tudott, a második helyre szorítva Cruzt, aki a sötétzölddel jelölt államok közül csak Utahban, Oklahomában, Kansasban és saját államában, Texasban végzett elsőként.

Külpolitikai kérdésekben a beavatkozást általánosságban pártolók csoportjához tartozik. Az előválasztási kampány során az amerikai katonai potenciál növelését ígérte, egész pontosan 75 000 fővel bővítené a hadsereget, illetve több hajót és repülőt biztosítana a haditengerészet és a légierő számára.

Ennek ellenére nem támogatja a hosszabb távú katonai beavatkozásokat és a nemzetépítéseket a Közel-Keleten. Ezzel szemben a nagy erejű, rövid távú akciókat támogatja, Irak és Afganisztán kapcsán egyértelműen kijelentette, hogy hibás döntések mentén születtek a beavatkozások.

A Dél-kínai-tengeren az utóbbi időben tapasztalható kínai expanziós törekvésekre azonban a hadsereg alkalmazásában látja a megoldást, nagyobb csapatokat állomásoztatna a térségben a biztonság fenntartása érdekében. Az orosz-ukrán relációban is jelentősebb amerikai szerepvállalást hangoztat, elsősorban védelmi fegyvereket biztosítana az ukrán csapatoknak, illetve a Moszkva elleni gazdasági szankciók elmélyítésétől sem zárkózna el.

Obama a kubai kapcsolatok normalizálására való törekvéseit súlyos hibának tartja, ami pont azt adja meg a Castro-rezsimnek, amire szüksége van, gazdasági könnyítéseket és elismerést a nemzetközi színtéren. Felhívta a figyelmet a politikai ellenzék ellehetetlenítését célzó kubai gyakorlatokra, és kijelentette, az ellenzék részvételének kikötése bármiféle tárgyalás előfeltétele kéne hogy legyen. 

Az amerikai szíriai beavatkozás jelenlegi formáját elutasítja, a kizárólag légicsapások és kisszámú, különleges erők alkotta stratégiát nem támogatja. Ehelyett egy átfogó terv kidolgozását sürgeti, ami magába foglalja az iraki kurd csapatok alaposabb felfegyverzését, a szír kormányerők birtokában lévő vegyi fegyverek megsemmisítését (ezek a fegyverek 2013 nyarán komoly fejtörést okoztak az Obama-adminisztációnak) és szárazföldi egységek gyors, célzott bevetését is. Az Iszlám Állam terrorszervezetet támogató amerikai állampolgárokkal szemben szigorúan járna el, az ilyen ügyletekben érintetteket megfosztaná az állampolgárságuktól.

Egy másik, újabban egyre több figyelmet kapó kérdés Észak-Korea nukleáris programja, az egymás után fellőtt kísérleti rakéták és a földalatti robbantások jelentette fenyegetés. Cruz véleménye szerint az észak-koreai rezsim élén ”radikális, extrém megalomániások” állnak (itt Kim Dzsong-Il-re és fiára, Kim Dzsong-Un-ra gondol), akik ellen összehangolt diplomáciai nyomásra és szoros nemzetközi együttműködésre van szükség a régióban.

Obama külpolitikáját annak határozatlansága, bizonytalansága miatt bírálja, Oroszország és a Közel-Kelet kapcsán is egyértelmű amerikai állásfoglalásra lenne szükség, ami tükrözi a washingtoni vállalásokat és érdekeket a régióban. Moszkva kelet-európai ambíciónak ellensúlyozásaként támogatja rakétaelhárító rendszerek telepítését Lengyelországba és Csehországba is, az ukrán csapatok védelmi felszereléssel való ellátását, illetve amerikai földgáz exportálásával csökkentené Ukrajna függőségét az orosz gáztól.

Cruz az iráni atommegállapodás megrögzött ellenzője, kijelentette, hogy amennyiben elnökké választják, az első napon hatályon kívül helyezi a szerződést, és minden esetben újra ”az amerikai nemzetbiztonsági érdekeket” fogja szem előtt tartani. Elmondása szerint a megegyezéssel új lehetőségek nyíltak meg Irán előtt, amiket Teherán atomfegyver előállítására fog felhaszálni. 

A republikánus jelölésért még versenyben lévő másik indulóhoz, John Kasichez hasonlóan Cruz is a kormányzat hatásköreinek visszaszorítását hangoztatja, a központi, washingtoni kormánnyal szemben nagyobb mozgásteret adna az államoknak és a kisebb közösségeknek. Ezirányú elképzeléseit az energia (olaj, földgáz) és a környezetvédelem kérdésében is fenntartja, minden esetben az államok kezébe adná a kezdeményezést.

A klímaváltozással régóta hadilábon álló Cruz véleménye szerint (a klímaváltozással foglalkozó tudományokat „áltudománynak” minősítette) a globális felmelegedés ténye vitatható, nem ismeri el, hogy az emberi tevékenység hozzájárulna a világszerte tapasztalható felmelegedéshez és az olvadó jégsapkákhoz. Egy nevéhez köthető törvényjavaslat megszüntetné az amerikai kőolajexport tilalmát, engedélyezné a Keystone XL olajvezeték megépítését és csökkentené a finomítókban kötelezően használandó megújuló energia felhasználást. Megválasztása esetén azonnal visszalépne a 2015 decemberben, Párizsban elfogadott klímaegyezménytől, mert az abban foglalt pontok szerinte nem összeegyeztethetőek az amerikai emberek érdekeivel (a villany- és benzinárak emelkedésétől tart). 

A bevándorlás kapcsán keményvonalas nézeteket fogalmazott meg, az USA-Mexikó határon befejezné egy megerősített kerítés felépítését, illetve vitatja az illegálisan az Egyesült Államokban tartozkodók ott születő gyermekeinek automatikusan járó állampolgárságot. Megerősítené a határon az ellenőrzést, (háromszorosan) növelné a határvédelmi szervek létszámát és növelné a deportálások volumenét. A 2015 novemberi párizsi terrortámadások után megváltozott a véleménye a menekültek befogadásáról, az utóbbi időben már elutasítja a terrorizmus által érintett közel-keleti országokból érkező menekülteket.

Április végén Ted Cruz és John Kasich úgy döntöttek, együttesen lépnek fel az „outsidernek” titulált Donald Trump ellen, aki magabiztosan menetel a republikánus párt jelöléséhez szükséges 1237 delegált megszerzése felé. A két induló meghatározott államokban kölcsönösen lemondott az indulásról a másik javára, így a Trump-ellenes szavazatok egy jelölthöz érkeznek be és nem oszlanak meg az ohiói kormányzó és Cruz között. Cruz erősen ráfeküdt Indiana államra, ezért itt Kasich nem is kampányol és nem fog szerepelni az előválasztáson, cserébe Cruz kész volt elengedni Új-Mexikó és Oregon államokat, ahol így Kasich jobb esélyekkel indulhat Trump ellen. A milliárdos üzletember két ellenfelének összefogását szánalmasnak nevezte, de kijelentette, örül, hogy így alakultak a dolgok, mert ez megmutatja milyen gyengék valójában.

Ted Cruz frissen bejelentett alelnökjelöltje Carly Fiorina, aki az előválasztások elején még egyetlen nőként volt versenyben a republikánus párt elnökjelöléséért. A Hewlett-Packard vezérigazgatója volt 2005-ig, ő felügyelte a technológiai szektor történetének legnagyobb fúzióját, a HP és a Compaq egyesülését 2002-ben. Ennek ellenére 2005-ben kénytelen volt lemondani posztjáról a hatalmas veszteségek miatt, de előtte még leépítések keretében szélnek eresztett megközelítőleg 30.000 alkalmazottat. Az április 26-i, keddi előválasztások kudarca után (Trump újabb magabiztos győzelmet tudhat maga mögött az öt északnyugati államban rendezett fordulók után) a Cruz és Trump közötti távolság egyre nő. Egy számára kedvező forgatókönyv a republikánus nemzeti konvención eredménytelenül záródó első kör lenne, ami után az államokat képviselő delegáltak az államukban rendezett előválasztások eredményétől függetlenül szavazhatnak. Ezen a téren ugyanis jelentős előnyt élvez a milliárdos ingatlanmogullal szemben, aki csak az utóbbi időben kezdett foglalkozni egy esetleges második forduló lehetőségével.