Az uniós tagországok nem tesznek eleget a menekülthullám megállításáért

Az Európai Unió tagállamai az EU-Törökország menekültügyi megállapodás végrehajtásához kért 1500 helyett alig 700 rendőrt ajánlottak fel – mondta az EU-s határigazgatási ügynökség (Frontex) egy szóvivője a Welt am Sonntag című német vasárnapi újságnak.

A szóvivő elmondta, hogy az első rendőrök a hétvégén érkeznek Görögországba, és a Frontex kötelékében a görög hatóságokat támogatják majd. Elsősorban az elutasított menedékkérők Törökországba visszaszállításában segédkeznek. Az első csoportot a tervek szerint hétfőn indítják útnak. A döntéseket a görög illetékesek hozzák meg, a Frontexnek nincs beleszólása abba, hogy kit küldenek vissza Törökországba – emelte ki a szóvivő.

Az EU-Törökország megállapodás szerint vissza kell küldeni az Égei-tengeren a görög szigetekre március 20. óta érkezett, a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket. Uniós tagországok cserében a tehermegosztás jegyében – egy egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig – legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba.

Németországba már hétfőn megérkezik Törökországból az ilyen módon befogadandó szíriai menekültek első, 40 fős csoportja. A szövetségi belügyminisztérium tervei szerint a program első szakaszában 1600 embert fogadnak be, szükség esetén pedig további 13 500-at. Ez a teljes kontingens mintegy 20 százaléka.

A menekülteket a török hatóságok javaslatai alapján, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) közreműködésével válogatják ki. Törekednek a szétszakadt családok egyesítésére, és igyekeznek fokozottan védelemre szoruló menekülteket beválogatni. További szempont a beilleszkedés esélye, ezt az iskolai végzettség, a szakmai képzettség, a nyelvtudás és vallási hovatartozás alapján mérlegelik.

A személyazonosságot a német hatóságok állapítják meg vízumeljárás keretében – tájékoztatta a belügyminisztérium a Welt am Sonntagot.

A menedékkérők beáramlása Németországba a nyugat-balkáni migrációs folyosó lezárása miatt már az EU-Törökország megállapodás megkötése előtt jelentősen csökkent. A belügyminisztérium vasárnap kiszivárgott, meg nem erősített adatai szerint márciusban mindössze nagyjából 20 ezer embert vettek nyilvántartásba az EASY nevű rendszerben, amely azt rögzíti, hogy hányan szándékoznak menedékkérelmet benyújtani. Februárban 61 428 embert, januárban 91 671 embert vettek nyilvántartásba.

A január-márciusi időszakban Németországba érkezett menedékkérők száma ennél alacsonyabb lehet, mert előfordulhat, hogy egy-egy embert többször vettek nyilvántartásba a személyes adatokat nem rögzítő rendszerben, és vannak, akik már tavaly érkeztek, de csak idén kerültek be a regiszterbe.

Az EASY-ből származó adatoknál is beszédesebb, hogy a bajor határon – ahol eléri Németországot a nyugat-balkáni migrációs folyosón és a Földközi-tenger nyugati medencéje felől észak felé igyekvő menedékkérők áramlása – a szövetségi és a tartományi rendőrség márciusban csupán nagyjából 6600 menedékkérő érkezését jegyezte fel, holott tavaly ősszel előfordult, hogy egy nap alatt 15 ezren érkeztek.

Közben Németországban tovább zajlik a menekültek beilleszkedéséről szóló vita, amelynek Thomas de Maiziere belügyminiszter adott új lendületet egy bejelentésével, miszerint legkésőbb májusban a kormány elé kerül egy törvényjavaslat az integrációról. Ennek alapján csak a német nyelv elsajátítására és a munkára hajlandó menekültek kaphatnának határozatlan idejű tartózkodási engedélyt, és lakhely-változtatási tilalom alá kell venni a menekülteket, amíg nem tudják eltartani magukat.

A felvetést széles körben bírálták, köztük Aydan Özoguz bevándorlási, menekültügyi és társadalmi integrációért felelős államminiszter, aki szerint éppen elég szankciós lehetősége van az államnak a menedékkérőkkel és menekültekkel szemben, és nem ezeket szükséges bővíteni, hanem az integrációs és nyelvi kurzusok kínálatát, továbbá a vidéki lakhatási- és munkalehetőségeket.

Thomas de Maiziere egy vasárnapi interjúban elutasította a bírálatokat, rámutatott, hogy a harmadik országból – az EU-n kívülről – érkező bevándorlók csak akkor kaphatnak állandó tartózkodási engedélyt, ha megtanulnak németül, eltartják magukat és elfogadják a német jog-, és társadalmi rendet, ezzel szemben a menekültek három év után attól függetlenül megkapják az állandó tartózkodási engedélyt, hogy beilleszkedtek-e és van-e munkájuk. „Ezt a privilégiumot meg kell szüntetni” – mondta a miniszter a Tagesspiegel am Sonntag című vasárnapi lapnak.