- Decemberben a NATO úgy döntött, hogy Montenegró felkészült a csatlakozásra.
- 2015-ben fokozódott a katonai, diplomáciai feszültség Moszkva és a NATO között.
- A NATO még tavaly, az ukrajnai konfliktusban játszott szerepe miatt gyakorlatilag minden együttműködést felfüggesztett Oroszországgal.
Decemberben a NATO úgy döntött, hogy Montenegró felkészült a csatlakozásra, ezért meghívást kaphat az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetébe. Ezzel párhuzamosan 2015-ben fokozódott a katonai, diplomáciai feszültség Moszkva és a NATO között, különösen miután az egyik szövetséges, Törökország lelőtt egy orosz harci repülőt a török-szír határ térségében.
Oroszország azt követően kezdett nagyszabású katonai műveletbe Szíriában, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet azt állította: fegyveresei robbantották fel a Metrojet orosz légitársaság gépét Egyiptomban. Oroszországot több bírálat érte, amiért nem egyeztet az IÁ elleni nemzetközi koalícióval, s többségében nem a terroristákat, hanem a Moszkva által támogatott Bassár el-Aszad ellen harcoló ellenzéki erőket támadja. Diplomáciai források szerint Ankara egy légtérsértést követően figyelmeztette is Moszkvát: a következő légtérsértő harci gépet lelövik. Az incidens miatt ugyanakkor Ankara nem kérte a NATO kollektív védelmet jelentő ötös cikkének alkalmazását. Ugyanakkor a szövetség erőteljes szolidaritásáról biztosította Ankarát, s kiáll Törökország mellett.
A NATO még tavaly, az ukrajnai konfliktusban játszott szerepe miatt gyakorlatilag minden együttműködést felfüggesztett Oroszországgal.
A szövetség a korábban meghirdetett úgynevezett „Nyitott Kapuk” politika sikerének tekinti, hogy az év végén a tagállamok külügyminiszterei úgy döntöttek, Montenegró készen áll, hogy csatlakozzon a katonai szövetséghez. Egyúttal tudatták: Macedónia is meghívást kaphat a NATO-ba, amint sikerül rendezni több évtizedes névvitáját Görögországgal. A nyugat-balkáni ország Macedónia Korábbi Jugoszláv Köztársaság néven tagja az ENSZ-nek, mert Athén nem hajlandó Macedóniaként elismerni egy azonos nevű észak-görög tartomány miatt attól tartva, hogy Szkopje esetleg területi követeléssel léphet fel.
Afganisztánban tavaly év végén véget ért az a nemzetközi biztonsági támogató misszió (ISAF), melyet a NATO irányított. A szövetség január 1-je óta jóval kisebb létszámmal van jelen a közép-keleti államban. Az új küldetés, melynek neve Eltökélt Támogatás (Resolute Support), a több mint háromszázezer főből álló afgán fegyveres erők képzését, támogatását szolgálja és tanácsadó tevékenységet lát el. A tavalyi több mint százezer helyett immár csak mintegy 13 ezer NATO-katona állomásozik Afganisztánban. Magyarország 96 fővel járul hozzá a misszióhoz. Decemberi tanácskozásukon a külügyminiszterek úgy döntöttek: 2016 folyamán is szinten tartják a küldetés létszámát, emellett anyagi forrásokkal is támogatják az afgán fegyveres erőket.
Az év folyamán folytatódott annak a gyorsreagálású erőnek a felállítása, amellyel a főleg keleten és délen megváltozott biztonsági környezetre óhajt reagálni az észak-atlanti szövetség. Ezek fogadásának előkészítésére elsőként hat országban jön majd létre NATO integrációs egység, s idén Brüsszelben arról is döntés született, hogy Magyarországon is lesz egy ilyen törzselem.