Kurd sikerek, gyengülő Iszlám Állam: veszélyben a szervezet szíriai „fővárosa”

A június közepe óta tartó kurd előrenyomulás jelentős sikereket hozott: a kurd fegyveres erők megközelítették Rakkát, amely az Iszlám Állam számára komoly, leginkább szimbolikus jelentőséggel bír. A város megszerzése egyelőre nem realitás, ugyanakkor számos kérdést felvet a kurdok megerősödése.

A szíriai kurdok fő fegyveres ereje, a YPG június 15-én indította meg offenzíváját az Iszlám Állam ellen Szíriában, kiűzve a szélsőséges terrorszervezetet a szír-török határ mentén fekvő stratégiai szempontból kulcsfontosságú Tal Abyad-ból. 

Tal Abyad az Iszlám Állam számára az egyik fő kereskedelmi és csempészútvonalat jelenti, amelyen keresztül nem csak a különböző erőforrások jelentős része érkezik, hanem a külföldi harcosok is. Tal Abyadon keresztül vezet az út Rakkába, amely a szervezet szíriai fővárosaként funkcionál. 

A határ menti település elfoglalását követően a kurdok fokozatosan nyomultak előre, majd szerdán elfoglalták Ayn Issa-t, amellyel körülbelül harmincnégy mérföld közelségbe került Rakka. A CNN értesülései szerint az Iszlám Állam az események hatására megkezdte a felkészülést az esetleges Rakka elleni offenzívák kivédésére. 

„Ami miatt rendkívül komoly fenyegetéssel néz szembe Rakka, annak oka az, hogy a YPG nem egy egyszerű ad hoc szervezete néhány lázadónak, hanem támogatja a nemzetközi koalíció a légicsapásokkal, és módszeresen az Iszlám Államra összpontosítja erőit”, áll a terrorizmusra szakosodott magán hírszerző cég, a Soufan Group elemzésében, amely továbbá leszögezi: „Az Iszlám Állam talán a legkomolyabb fenyegetéssel néz szembe, mióta kikiáltotta kalifátusát lassan egy éve.” 

Kétségtelen, hogy Rakka megközelítése jelentős problémákat vet fel a szervezet számára. A dzsihadista csoport stratégiájának kulcsfontosságú eleme a folyamatos terjeszkedés, területszerzés, amellyel egyfelől fenntartja vonzerejét, és biztosítja a legyőzhetetlenségébe vetett hitet, ezzel csábítva a külföldi dzsihadistákat, másfelől így képes az adók és különböző anyagi források beszedése révén fenntartani önmagát, finanszírozni harcosait. Az Iszlám Állam leginkább abban különbözik az al-Kaidától, hogy saját kalifátusán belül lényegében államként működik, kormányoz, és védi területeit, valamint a folyamatos terjeszkedéssel, és a kalifátus védelmével legitimálja, ideológiailag igazolja magát. 

„Attól a pillanattól kezdve, hogy kikiáltották a kalifátust, legitimációjuk annak további fenntartásától és kiterjesztésétől vált függővé”, fogalmazott Daveed Gartenstein-Ross, a Foundation for the Defense of Democracy kutatója a VOX-nak.

Ugyanakkor az Iszlám Állam nem rendelkezik akkora „tagsággal”, annyi harcossal, amellyel hatékonyan megvédhetné területeit. A CIA becslése szerint maximum 31500 dzsihadista tevékenykedik a szervezetben, míg más magán hírszerző cégek szerint körülbelül százezer. A szám akármekkora, a dzsihadista terrorszervezet ellenségeinek száma ennél jóval nagyobb: 48 000 tagú iraki hadsereg, körülbelül 75 000-120 000 fős síita milíciák, valamint a BBC adatai szerint a Peshmerga (iraki kurd fegyveres erő) mintegy 190 000 fős hadereje. És ez csak Irak. 

Szíriában a szervezetnek viszonylag könnyebb dolga van, miután az Aszad-rezsim és az ellene harcoló megosztott erők jórészt egymásra koncentrálják erőforrásaikat, és nem közösen lépnek fel a terrorszervezet ellen. A YPG-t viszont ki kell vennünk ebből a kontextusból. Ők Kobane Iszlám Állam általi ostroma, majd a szervezet kiűzése után minden erejüket az Iszlám Állam elleni harcra összpontosítják. A szíriai kurd erők offenzívája egy olyan időszakban indult meg, amikor támadásba lendült Irakban az iraki hadsereg, és a síita milíciák, valamint továbbra is zajlanak a nemzetközi koalíció légitámadásai. 

„Az ISIS vereségei Rakka környékén a YPG megnövekedett erőforrásainak az eredménye, kiegészülve az Egyesült Államok vezette koalíció légicsapásaival”, mondta Yasir Abbas, egy kutató és tanácsadó cég alkalmazottja, majd hozzátette: „A légitámadások több száz dzsihadistával végeztek, és hiába szereznek újabb és újabb harcosokat, nem tudják pótolni a több éves tapasztalattal rendelkező személyeket.” Ez teszi oly nehézzé az Iszlám Állam számára, hogy mindkét fronton (Irakban és Szíriában is) sikerrel szembe tudjon szállni ellenfeleivel. 

Természetesen Rakka megközelítése nem jelenti azt, hogy heteken belül elfoglalják a kurd erők. Az Iszlám Állam kezében így is komoly kapacitás összpontosul. Az elmúlt hetek/hónapok támadásai, akár Szíriában, akár Irakban azt bizonyították, hogy a többhónapnyi defenzíva után a szervezet ismét erőre kapott. Szíriában mind a kurdok, mind az Aszad-rezsim erői ellen hajtottak végre sikeres támadásokat, amelyekkel a későbbiekben enyhíthetik a Rakkára nehezedő nyomást. 

Több szakértő szerint is egy Rakka elleni kurd invázió egyelőre nem valószínű, ugyanakkor hosszútávon nem kizárt. Esetleges hatékonyabb légitámogatással, és a megfelelő támogatásokkal akár még sikeres művelet is végrehajtható lenne. Ugyanakkor több olyan hír is napvilágot látott, amelyek szerint a kurdok a megszerzett területeken arabokat bántalmaztak, amellyel a nemzetközi közösség ellenszenvét is kiválthatják. Arról nem is beszélve, hogy a kurdok jelentős megerősödése felerősíti azok önnálló államra törekvését, amelyet azonban elutasítanak a nagyhatalmak. 

Egy Rakka elleni támadás, és folyamatos ostrom – még, ha nem is sikerülne bevenni teljes egészében a várost – komoly csapás lenne az Iszlám Államra. A város szimbolizálja a szervezet hatalmát, illetve képességét a területek megtartására, és kormányzására. Egy ilyen ostrom megrendíthetné a dzsihadisták hűségét.

Ez azonban még a jövő. Rövid távon elképzelhetetlen egy kurd támadás, és főleg a siker. Többször leírtuk már az Iszlám Államot, de valahogy újra és újra képes volt erőre kapni.