Merkelnek komoly fejtörést okoz a Pegida-jelenség kezelése

Míg a már-már szokásossá vált hétfőnkénti Pegida-tüntetések úgy tűnik, hogy egyre növekvő számú közönséget tudnak megszólítani Németországban, a kialakuló szituációra adott, egyértelmű politikai válasz egyelőre várat magára. Angela Merkel német kancellár újévi beszédében is megemlítette az idegenellenességet, mint megoldásra váró problémát, így joggal feltételezhető, hogy 2015-ben belpolitikai prioritás lesz a Pegida-jelenség kezelése.

A kancellár újévköszöntő beszédében élesen bírálta a Pegida-t

Angela Merkel német kancellár újévköszöntő beszédében sem hagyta ki a lehetőséget, hogy felhívja a német közvélemény figyelmét a Pegida-kezdeményezés által hordozott komoly veszélyekre, adta hírül a Der Spiegel. Habár nem nevezte nevén az idegenellenes csoportosulást, a „hétfőnkénti demonstrációk” és a „Mi vagyunk a nép” skandálás említése okán kétség sem fér hozzá, hogy a kancellár konkrétan a Pegida működése nyomán növekvő előítéletességre és idegengyűlöletre utalt mondandójával. Merkel ismételten elítélte a tüntetésekhez csatlakozó tömegeket és hangsúlyozta, hogy Németország az egyre gyakoribb bevándorlóellenes fellépések dacára sem hajlandó változtatni migrációs politikáján. Tehát a jövőben is menedéket fognak nyújtani azon külföldi emberek számára, akik ilyen kérelemmel fordulnak az ország hatóságaihoz. A kancellár által ismertetett irányvonal egyébként párhuzamba állítható Joachim Gauck német államfő álláspontjával is, aki pedig karácsonyi beszédében óva intett attól, hogy Németország a bevándorlókkal és más kultúrákkal szembeni elzárkózás útjára lépjen.

Rendkívül változatos képet mutat a Pegida politikai megítélése

Természetesen nem váratott sokáig magára az ellenzéknek a kancellár újévi beszédére adott válasza sem. Bernd Lucke, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt elnöke élesen bírálta Merkelt: a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában kiemelte, egy újévi köszöntőnek a fő mondanivalója nem az ellenségeskedésre való felbujtás kellene, hogy legyen, hanem épp ellenkezőleg, a megbékélést és összetartozást kellene hangsúlyoznia. Lucke továbbá azzal vádolta a német kancellárt, hogy ő maga is egyszerűen megbélyegzi a Pegida-val szimpatizáló embereket, idegenellenesnek titulálja őket anélkül, hogy meghallgatná a problémáikat. Az AfD politikusa arra hívta föl a figyelmet, hogy az idegenellenes magatartást csak egy módon lehet visszaszorítani, ha megfelelő, a bevándorlók és menekültek integrációját segítő intézkedéseket foganatosítanak Németországban.

A Die Linke elnöke, Bernd Riexinger a vita kapcsán mindkét oldalt határozottan elmarasztalta. Miközben az AfD-t a szélsőjobboldali erőszakos megmozdulások parlamenti képviseletének nevezte, a Pegida-t pedig egyenesen a „merkelizmus termékének” tartja. Az utóbbi gondolatot Riexinger azzal magyarázta, hogy amíg Merkel és kormánya ilyen ellenséges kormányközi politikát folytat a görögökkel szemben, nem vetheti meg a német nép bevándorlókkal szembeni elutasító magatartását sem. 

Merkelék koalíciós partnere, az SPD ugyanakkor támogatásáról biztosította a német kancellárt. Christine Lambrecht üdvözölte az újévi beszédben elhangzottakat, mivel szerinte rendkívül fontos a bizonyos embercsoportokat szinte semmibe vevő magatartás és a politikával szembeni bizalmatlanság visszaszorítása; ez pedig csak úgy érhető el, ha a politikai vezetés kiutat mutat a jelenlegi helyzetből. Az SPD politikusa egyúttal az AfD hozzáállását is bírálta, mivel elfogadhatatlannak tartja, hogy a párt nem határolódik el teljes mértékben a Pegida-megmozdulásoktól. 

Ami viszont további nehézségeket okozhat Angela Merkel kormánya számára az az, hogy testvérpártjuk, a CSU részéről sem teljes az egyetértés a Pegida-kérdésben a CDU és az SPD által képviselt irányvonallal kapcsolatban. December végén Hans-Peter Friedrich, a CSU korábbi belügyminisztere egyenesen odáig merészkedett, hogy meglepő módon a merkeli politikát hibáztatta a Pegida és az AfD megerősödéséért. Friedrich szerint többek között a kettős állampolgárság intézményének kiterjesztése is tovább erősítette az idegenellenességet és a német polgárság megosztottságát, olvasható a Der Spiegelben. Ezen kívül a CSU egy négyoldalas törvényjavaslatot is be kíván nyújtani, amelynek célja egy módosított, átlátható és kiegyensúlyozott menekültügyi politika létrehozása – a kezdeményezést a koalíció, ezen belül az SPD egyértelműen visszautasítja, adta hírül a Der Spiegel egy másik cikkében.

Hová vezet a kirekesztők kirekesztése?

A Pegida-jelenség országos megítélése tehát nem csak a közvélemény, de a politika szintjén is jelentős megosztottságot eredményez Németországban. Egy dologban azonban, ahogy azt a Frankfurter Allgemeiner Zeitungban megjelent írás is alátámasztja, egyre többen értenek egyet: a német vezetés megfelelő mérlegelés nélkül, élből elutasítja a Pegida-val kapcsolatban álló egyéneket, amivel súlyos hibát követ el. Hiszen miközben Merkel azt nyomatékosítja, hogy a gyűlölet, harag és kirekesztés nem viszi előbbre az országot, a német politikai vezetés mégsem tesz mást, mint haraggal és elutasítással viseltet a Pegida követőivel szemben. Vagyis, bár meglehet, hogy a fokozódó bevándorlóellenesség nem járul hozzá építő módon Németország jövőjének alakításához, a kormány részéről mutatkozó nemtörődömség legalább ilyen veszélyes lehet az ország belpolitikai helyzetének alakulását tekintve. A Pegida-demonstrációk pedig folytatódnak: a következő megmozdulásokra várhatóan január 5-én, hétfőn fog sor kerülni, nem csak Drezdában, de Kölnben és sok más német nagyvárosban is.