A montenegrói miniszterelnök a NATO-tagság mellett érvelt

Milo Ðukanović montenegrói kormányfő október végi nyilatkozatában kiállt hazája jövendő NATO-tagsága mellett. Egyben komoly érvekkel próbálta meggyőzni országa azon állampolgárait a csatlakozás szükségességéről, akik nem rajonganak Podgorica integrációs törekvéseiért.

Az október végén készült televíziós interjúból egyértelműen leszűrhető; a montenegrói miniszterelnök szerint nem lehet kérdéses, hogy hazájának kül- és biztonságpolitikai tekintetben az Észak-atlanti Szerződés Szervezete felé kell orientálódnia. Milo Ðukanović ezzel együtt azt is elmondta: Montenegró többé nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy önszántán kívül keveredik fegyveres konfliktusba.

A délszláv kormányfő ez utóbbival egyértelmű célzást tett arra az időszakra, – elsősorban az 1999-es koszovói válságra utalt – amikor hazája még Jugoszlávia részeként Belgrád döntései alapján keveredett háborúba. Ðukanović szerint ezért is fontos megemlíteni, hogy a NATO-tagság a közhiedelemmel ellentétben nem hordozna magával hasonló veszélyeket, mert mint azt a miniszterelnök kiemelte; a világ legerősebb katonai szövetsége konszenzusos alapon működik, vagyis minden tagállam véleménye számít.

Montenegró lehet a következő tagállam

A piciny délszláv állam kormányfője szinte biztos abban, hogy a NATO következő tagja Montenegró lesz. Ðukanović szerint ehhez minden szükséges feltételt teljesítettek, s Montenegró szépen végigjárta a teljes jogú tagsághoz vezető lépcsőfokokat. Előbb részese lett a szövetség Partnerség a Békéért (Partnership for Peace) programjának, majd következett a NATO előszobájaként is nyilvántartott MAP (Membership Action Plan) státusz elérése. Mindeközben pedig Montenegró kivívta újdonsült partnerei elismerését, s ráadásként katonái olyan missziókban is megfordultak, mint az ISAF Afganisztánban.

Milo Ðukanović ugyanakkor tisztában van vele; előfordulhat, hogy hazájának még várnia kell arra, hogy a világ legerősebb katonai szövetségének tagja lehessen, mert az még koránt sem biztos, hogy a következő NATO-csúcson a bővítés is napirendre kerül.

Ami összehozza a partnereket

A montenegrói miniszterelnök szerint számos olyan dolog létezik, ami az egyébként igencsak különböző környezetből érkező NATO-partnereket összeköti. Ðukanović többek között megemlítette a béke, a stabilitás, a jogállamiság és a polgári szabadságjogok kérdéskörét, de példának okáért fontosnak tartotta szóba hozni a haderők civil kontrollját is.

Előítéletek

Milo Ðukanović az interjú során nem tagadta, hogy országában vannak olyanok, akik nem szívesen köteleznék el Montenegrót a NATO felé. Velük kapcsolatban megjegyezte; van az az idősebb generáció, amelyre még mindig hatással van Európa egykori megosztottsága és példának okáért a Varsói Szerződéshez is fűzhető propaganda, de persze akadnak olyanok is, akik az 1999-es negatív élmények miatt nem támogatják országuk jövendő csatlakozását. Utóbbival kapcsolatban Ðukanović ismét kiemelte; Szerbia akkor nem törődött azzal, hogy felelőtlen politikájával mennyi szenvedést okozhat saját polgárainak, s ezen felül természetesen Montenegrónak is.

A további kritikák kapcsán a montenegrói kormányfő leszögezte; hazája a NATO tagjaként is megőrizné nemzeti szuverenitását, hiszen a szövetség nem egy nemzetek felett álló szervezet, ráadásul a döntések is konszenzussal születnek. Ennek megfelelően Milo Ðukanović sokkal inkább lehetőségként tekint az esetleges integrációra.

„Továbbra is barátok maradunk”

Ðukanović szerint tévhit, hogy a tagság együtt járna a régi partnerek elhanyagolásával. A délszláv állam miniszterelnöke ennek kapcsán úgy fogalmazott; Montenegró büszke arra a történelmi barátságra, amely Szerbiához, Oroszországhoz vagy éppen Kínához köti és az ajtó nem zárul be. A montenegrói kormányfő itt kiemelte, hogy ma már Belgrád, sőt Moszkva is partnere a NATO-nak.

A semlegesség nem lehet opció

Milo Ðukanović az esetleges semlegességre vonatkozó kérdésre úgy reagált, hogy az több szempontból sem lehet opció. Ez az út sokkal drágább lenne, ráadásul a sorkatonai szolgálat szükségességét is felvetné. A miniszterelnök szerint legalább három-négyszer többe kerülne a hadsereg fenntartása. Ezzel szemben, ha országa a NATO nyújtotta kollektív védelmet választja, akkor könnyebben érheti el egyik legfőbb célját, a térség teljes biztonságát és stabilitását.

Mátraházi Tibor

Mátraházi Tibor

Friss hírek

Piaci körkép: tőkét emel a Lufthansa

Megnyugodtak a piacok kedden, a főbb európai tőzsdék elkezdték ledolgozni tegnapi veszteségeiket és 1-1,5% közötti emelkedést mutatnak. A Lufthansa bejelentette, hogy 2,1 milliárd eurós tőkeemelést hajt végre részvénykibocsátás formájában.

Read More »

Repülővel küldik vissza Texasból a haiti migránsokat

Texas állam és Mexikó határán több mint 12 ezer Haitiből érkező menekült zsúfolódott össze egy sátortáborban. A migránsok a Del Rio folyó alacsony vízállását kihasználva próbálnak az Egyesült Államokba jutni, de az amerikai hatóságok hétfőtől Haiti fővárosába, Port-au-Prince-be tartó repülőjáratokkal küldik vissza az embereket.

Read More »

Indul az oltáslottó Romániában

Októbertől a beoltottak számára rendezett nyereményjátékkal próbálják a koronavírus elleni vakcina felvételére ösztönözni a nagyrészt még mindig beoltatlan lakosságot. A román kormány ezen kívül étkezési utalványokat is bevet a cél érdekében, miközben az aktív fertőzöttek száma meredeken emelkedik.

Read More »

Kamatemelést várnak holnap az MNB-től

A Bank of America pénzügyi elemzőstábja hétfői helyzetértékelésében közölte: az MNB-nek a keddi kamatdöntő ülésen még határozott lépéseket kell tennie az eddigi szigorítási intézkedések hatékonyságának erősítésére. Szigorítást vár a Morgan Stanley is.

Read More »