Makrélákkal úszik el az izlandi EU-tagság

Izland felfüggeszti a további csatlakozási tárgyalásokat – nyilatkozta Sigmundur David Gunnlaugsson miniszterelnök múlt héten, miután az Európai Parlament szankciókat fogadott el az északi országgal szemben.

Az észak-atlanti ország a 2008-as összeomlás után jelezte az Európai Uniónak belépési szándékát. A tárgyalások nagy sebességgel indultak meg 2010 júliusában, de az időközben változó közhangulat miatt Izland a visszalépés mellett döntött. A változás hátterében a szigetországi pártok politikai küzdelmei és bizonyos külpolitikai fejlemények állnak.

Erősödő euroszkepticizmus

Az ellenzéki pártok már tavaly decemberben elkezdtek készülni az idei választásokra. Az akkor ellenzéki Függetlenségi Párt és Haladás Párt javaslatot nyújtottak be az izlandi parlamentnek, az Althinginek, amiben a tárgyalások folytatását népszavazáshoz kötötték volna. Ezt idén januárban elfogadta a parlament, aminek hatására a kormány bejelentette, hogy lassítják a csatlakozási folyamatot. Ez azonban nem tudta megmenteni a baloldali pártokat, akik vereséget szenvedtek az áprilisi választásokon. Az újonnan kormányra került Függetlenségi Párt – Haladás Párt koalíció egyértelműen az EU-csatlakozás ellen foglal állást. Gunnar Bragi Sveinsson külügyminiszter múlt héten úgy nyilatkozott: „Izland határozatlan időre szünetelteti a tárgyalásokat”. Azonban ez csupán reagálás az EU-nak egy régebbi ügyben tett lépésére.

Az Icesave-ügy

Egy súlyos hátráltató tényező volt a tárgyalások során az ún. Icesave-ügy. A pénzügyi szektor összeomlása során az izlandi Landsbanki holland és brit leányvállalatainak több százezer ügyfele vesztette el megtakarításait. Őket a két állam kárpótolta, azonban közel 4 milliárd euró kompenzációt követeltek a szigetállamtól, amit a népszavazáson két alkalommal is elutasítottak 2009 és 2011 tavaszán. Az EFTA-Bíróság idén januárban kimondta, hogy Izlanddal szemben nem jogosak a követelések. A holland-brit-izlandi viszony azonban rányomta a bélyegét a csatlakozási kilátásokra.

Durvul a makrélaháború

A konfliktus a halászati kvóták ügyében robbant ki 2009-ben, miután Izland egyoldalúan drasztikusan növelte a makrélákra vonatkozó kvótáját. Izland azzal érvelt, hogy a korábban megállapított számok nem tükrözték a változó körülményeket. Az éveken át tartó vita, amelyben az atlanti-partvidéki EU-államok, valamint Norvégia érdekelt, nem oldódott meg. Bár Izland idén februárban 15 százalékkal csökkentette a kvótáját, ez az államok álláspontján nem változtatott. A szeptember 7-én kezdődött többoldalú tárgyalások sem vezettek átütő sikerre, így az Európai Parlament megszavazta az Izland és a Feröer-szigetekkel szembeni kereskedelmi szankciókat. Az intézkedések súlyosan érinthetik a szigetország gazdaságát, október végén további tárgyalások várhatók az érintett felek között. Bár a kvóták miatti konfliktusnak még nincs vége, Izland esetleges EU-csatlakozása egyre valószínűtlenebb.

Simon Ádám

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »