Nem dobta az EP a Benes-dekrétumok és az állampolgársági törvény ügyét

Napirenden tartja az Európai Parlament petíciós szakbizottsága a Benes-dekrétumok megerősítésével és a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos állampolgári beadványt is. A testület maratoni ülésen döntött az ügyek továbbviteléről: előbbi ügyében immár tartalmi vizsgálatot is előrevetített a szakbizottság, utóbbival kapcsolatban pedig a szlovák alkotmánybíróság döntését megvárva lép majd tovább.

Nem kerültek le az Európai Parlament napirendjéről a Benes-dekrétumok és a szlovák állampolgársági törvény uniós jogszerűségével kapcsolatos állampolgári beadványok. A képviselőtestület petíciós szakbizottsága hétfő este arról döntött, hogy tovább vizsgálja a két ügyet, amelyek célja, hogy valamilyen uniós eszközzel orvosolja a szlovákiai intézkedések állítólagos uniós jogsértését.

Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke a szlovák állampolgársági törvénnyel összefüggésben kérte a petíciós szakbizottság közbenjárását. A jogszabály, amely válaszul született a magyar állampolgársági törvény 2010-es módosítására, előírja, hogy azok a szlovák állampolgárok, akik más állampolgárságot vesznek fel, elveszítik a szlovák állampolgárságukat.

A petíciós szakbizottság úgy döntött, hogy megvárja a szlovák alkotmánybíróság döntését a törvény alkotmányosságáról, és utána dönt a „hogyantovábbról”.

Az Európai Parlament alelnöke szerint tűrhetetlen, ami Szlovákiában állampolgársági ügyekben történik. Tőkés László szerint a magyar állampolgárság a nemzeti méltóság része, ez pedig az emberi méltóságból eredeztethető. A politikus szerint a szlovák törvény sérti az emberi jogokat, és megfélemlíti a felvidéki magyarokat. „A felvidéki elitnek kellene az ügy elébe mennie, hogy egyszerre 3000-ren vegyék fel az állampolgárságot, akkor tehetetlenné válna a szlovák államhatalom” – fogalmazott Tőkés László.

Hankiss Ágnes néppárti képviselő felidézte, hogy a szlovák uniós nagykövet azzal érvelt az ülésen, hogy a szlovák állampolgársági törvény tagállami hatáskörbe tartozik, az EU-nak nincs ebbe beleszólása. A politikus szerint ez önmagában igaz is, csakhogy Hankiss Ágnes szerint az ügy következményei, és a szlovák hatóságok fellépése olyan „brutális”, ami szerint már uniós szintű problémát jelent.

Mészáros Alajos néppárti európai parlamenti képviselő szerint a módosított szlovák állampolgársági törvény alapján eddig 433 ember veszítette el a szlovák állampolgárságát, ebből 33-an magyarok. A politikus hangsúlyozta, a rendelkezés ez alapján nem kizárólag a felvidéki magyarokat érinti. Kiemelte, hogy az ügynek igenis van uniós jogi vonatkozása: ha ugyanis például egy szlovák állampolgár felveszi az amerikai állampolgárságot, akkor a szlovák jogszabály az uniós állampolgárságától is megfosztja az érintettet, erre pedig Mészáros Alajos szerint egyetlen tagállamnak sincs joga.

A képviselő felidézte, hogy jelenleg 11 uniós tagállamban tiltott a kettős állampolgárság, léteznek ugyanakkor garanciális rendelkezések: Németországban például lehet valaki kettős állampolgár úgy, ha mindkét állampolgársága európai uniós tagországból származik. A néppárti politikus támogathatónak tartaná egy ilyen rendszer bevezetését.

Benes-dekrétumok

Ugyancsak a petíciós szakbizottság napirendjén szerepelt a Benes-dekrétumok uniós jogi vonatkozását érintő beadvány, amelyben Juhász Imre alkotmánybíró (még magánszemélyként) annak megvizsgálását kérte az Európai Parlamenttől, hogy a Benes-dekrétumokat „megerősítő” szlovák parlamenti határozat összhangban van-e az európai uniós jogszabályokkal.

A Szlovák Nemzeti Tanács 2007-ben fogadott el olyan tartalmú parlamenti határozatot, amely érinthetetlennek nevezte a csehszlovák államiságot megteremtő 143 elnöki rendeletet, amit akkor államfőként Eduard Benes adott ki. Ezek közül 13 közvetlenül, körülbelül 20 pedig közvetetten érinti a kollektíven bűnösnek tartott szudéta németeket és a magyarokat.

Juhász Imre, a beadvány készítője korábban elmondta, a kollektív bűnösségen alapuló dekrétumok a megerősítő határozattal még mindig érvényben vannak, ezzel pedig szerinte az EU Alapjogi Chartáját sérti meg Szlovákia. Éppen ezért kéri a petícióban, hogy az EU nyomására Szlovákia helyezze hatályon kívül a határozatot. Juhász Imre kifejtette, az egyik dekrétum például megtiltja, hogy el lehessen ítélni azokat, akik a magyarok sérelmére emberiesség elleni bűntettet követnek el. „Hogyan lehet, hogy a XXI. században ezek a törvények még mindig érinthetetlenek?” – tette fel a kérdést a beadványt benyújtó.

A szakbizottság hétfő késő délután úgy döntött, hogy kikéri a jogi (JURI) és az állampolgári jogi szakbizottság (LIBE) véleményét az ügyben, hogy a Benes-dekrétumokat megerősítő 2007-es parlamenti határozat sérti-e az uniós alapjogi normákat, ezzel immár tartalmilag is vizsgálni fogja az Európai Parlament a beadványt. A két testület szakvéleménye alapján dönti majd el a petíciós ügyekért felelős szakbizottság, hogy hogyan viszi tovább az ügyet. Bagó Zoltán néppárti képviselő szerint sikerként értékelendő önmagában az is, hogy a testület nem vette le a napirendjéről az ügyet.

A politikus úgy látja, hogy önmagában az a tény, hogy már a LIBE is foglalkozni fog a kérdéssel, kimondatlanul arra utal, hogy a szlovák határozat sérti az alapjogi normákat. Bagó Zoltán cáfolta azt a szlovák érvelést, hogy az elfogadott parlamenti határozat csak egy politikai nyilatkozat, hiszen Bagó Zoltán szerint egy ilyen határozat jogforrás, így későbbi bírósági ítéletek hivatkozási alapja is lehet.

Bagó Zoltán szerint a petíciós szakbizottság számára több lehetőség is nyitott a szakvéleményektől függően. Lehetséges, hogy a plenáris ülés napirendjére kerül majd az ügy, de az is lehet, hogy visszakerül szakbizottsági szintre. A folyamat legvégén azonban az Európai Bizottságot kellene a szakbizottságnak felkérnie valamilyen intézkedés meghozatalára. A néppárti képviselő a BruxInfo kérdésére utalt arra, hogy a brüsszeli testület is megosztott a kérdésben.

A Bizottság jogi szolgálata következetesen állítja, hogy a Benes-dekrétumok ügye tagállami kompetencia, ezért Brüsszelnek nincs joga beavatkozni. Bagó Zoltán viszont azt mondta, Barroso elnök egy írásbeli kérdésre adott válaszában lényegében kijelentette, hogy „azokat a jogszabályokat, amelyeket egy adott tagállamban annak uniós csatlakozása előtt fogadtak el, és amelyek nem összeegyeztethetőek az uniós jog rendelkezéseivel, módosítani kell az uniós vívmányok tiszteletben tartása érdekében”. Az Európai Bizottság ezzel szerinte kimondta, hogy a Beneš-dekrétumok egy részét „deregulálni kell” a szlovák jogrendből.