A nacionalista Abe megmutatta igazi arcát

Kezdeti visszafogottságát követően a napokban megmutatta igazi arcát a nacionalista Abe Sindzó japán kormányfő, akinek keményvonalas diplomáciája tovább ronthatja Tokió kapcsolatát a szomszédos államokkal – írta csütörtökön az Aszahi Simbun című japán baloldali napilap.

Abe a héten leszögezte: Japán kész erőt alkalmazni Kínával szemben, hogy megakadályozza Peking további határsértéseit a két ország által vitatott kelet-kínai-tengeri vizeken; megvédte minisztereinek a környező államok által a japán militarizmus jelképének tartott tokiói Jaszukuni-szentélybe tett látogatását; sőt azt is kilátásba helyzete, hogy felülvizsgálja azt a szigetország által 1995-ben kiadott nyilatkozatot, amelyben Kína és a Koreai-félsziget lerohanásáért kért bocsánatot Tokió – írta a lap.

„Az agressziónak nincs a tudományos élet és a nemzetközi közösség által egységesen elfogadott definíciója. Az államközi ügyek máshogy festenek attól függően, melyik oldalról nézzük őket” – indokolta a bocsánatkérés felülvizsgálatát a kormányfő.

Korábban arra lehetett számítani, hogy a konzervatív Abe a júliusi felsőházi választásokig eltekint a japán társadalmat is megosztó, nacionalistának tartott nézetei hangoztatásától, és pozitív kapcsolatra törekszik Japán szomszédjaival. Az Aszahi forrásai szerint a kormányfő Kínával és Dél-Koreával szembeni bizalmatlansága okozta a hirtelen hangnemváltást.

Abét állítólag az bőszítette fel, hogy Peking és Szöul is hevesen reagált, miután Aszó Taró kormányfőhelyettes és pénzügyminiszter a hétvégén meglátogatta a Jaszukuni-szentélyt, míg a miniszterelnök egy fát ajándékozott az imahelynek, amely 2,5 millió japán háborús halottnak, köztük 14 háborús főbűnösnek állít emléket.

Abe állítólag azért nem látogatott el személyesen a szentélybe, hogy jelezze jó szándékát a két szomszédos állam iránt. „Nyilvánvalóvá vált, hogy nincs értelme a megfontoltságnak. Dél-Korea tiltakozni fog, bármit csináljon is Japán” – közölte a lappal Abe egy bizalmasa.

A lap által megszólaltatott szakértők szerint Abe északkelet-ázsiai diplomáciája kudarcot vallott, és a Jaszukunival kapcsolatos újabb feszültségek fényében kérdéses, mikor ülhet újra tárgyalóasztalhoz Szöul és Tokió, amire az észak-koreai helyzet, valamint a kínai-japán-dél-koreai szabadkereskedelmi tárgyalások miatt égető szükség lenne.